A szennyvíztisztítás folyamata Magyarországon általában az alábbi lépésekből áll:

- Előtisztítás: Az első lépés a szennyvíz gyűjtése és előtisztítása. Ezt általában nagy szennyvíztározókban vagy aknákban végzik, ahol a grobbszűrők és ülepítők segítenek eltávolítani a nagyobb szilárd részecskéket, például homokot és szerves anyagokat.

- Biológiai tisztítás: Ezután a szennyvizet biológiai folyamatokon keresztül tisztítják meg. A biológiai tisztítás során mikroorganizmusokat, például baktériumokat és egyéb élőlényeket használnak fel, amelyek lebontják a szerves anyagokat, mint például a szénhidrogének és a fehérjék. Ez az anaerob és aerob (oxigéntartalmú) bontási folyamatok kombinációja lehet, amelyek segítenek megtisztítani a szennyvizet.

- Kémiai tisztítás: Néhány esetben a biológiai tisztítás után további kémiai folyamatokra lehet szükség a maradék szennyezőanyagok eltávolításához. Ez azért lehet szükséges, mert a biológiai tisztítás nem mindig távolítja el teljesen az összes káros anyagot.

- Szűrés és fertőtlenítés: Miután a szennyvíz biológiai és kémiai tisztításon esett át, további szűrésre és fertőtlenítésre lehet szükség a víz minőségének javítására. A szűrés során eltávolítják az esetlegesen még jelen lévő szilárd részecskéket, míg a fertőtlenítés célja a baktériumok és egyéb kórokozók elpusztítása, hogy a tisztított víz biztonságos legyen az újbóli felhasználásra vagy a természetbe való visszajuttatásra.

- Vízvisszatáplálás vagy kibocsátás: Miután a szennyvíz tisztítása befejeződött, a tisztított víz újrahasznosításra kerülhet, például mezőgazdasági öntözésre vagy ipari felhasználásra. Ha a tisztított víz minősége megfelelő, akkor akár természetes vizekbe is visszakerülhet.

A szennyvíztisztítás folyamata és a használt technológiák eltérőek lehetnek a különböző településeken és szennyvíztisztító üzemekben, a szükséges tisztítási mérték és a szennyezőanyagok típusa függvényében. Azonban a fentebb említett lépések a szennyvíztisztítás alapvető folyamatának jellemzői Magyarországon és más országokban is.

A lakossági szennyvíz és csatornadíjak Budapesten kalkulátor segítségével megtudhatja, mennyit kell fizetni egy köbméter szennyvízért.

A biológia szennyvíztisztítás lényege, folyamata

A biológiai szennyvíztisztítás a szennyvíz tisztításának egyik legfontosabb és legelterjedtebb módszere. A biológiai tisztítás folyamata során mikroorganizmusokat, főként baktériumokat és egyéb élőlényeket használnak fel a szennyezőanyagok lebontására és átalakítására. Ezek az élőlények a szerves anyagokat a szennyvízből lebontják (felfalják), és ezzel csökkentik a káros anyagok koncentrációját, így megtisztítják a vizet.

A biológiai szennyvíztisztítás részletei a következők:

- Aktív iszap (aktív sár) rendszer:

Az aktivált iszap rendszer a legelterjedtebb biológiai tisztítási eljárás. Ebben a folyamatban a szennyvízhez hozzáadják az úgynevezett aktív iszapot, amely a szerves anyagok lebontásáért felelős mikroorganizmusokat tartalmazza. Az aktív iszaphoz oxigént is adnak, ami az aerob biológiai lebontást jelenti. Az aktivált iszapban lévő mikroorganizmusok felfalják a szerves anyagokat, és ezzel csökkentik a szerves anyagok koncentrációját a vízben.

- Anaerob biológiai tisztítás:

Az anaerob biológiai tisztítás során a szerves anyagok lebontása oxigén hiányában történik. Ennek eredményeként a mikroorganizmusok metánt és szén-dioxidot termelnek. Az anaerob folyamat hatékonyan csökkenti a szerves anyagok mennyiségét és a szennyvíz térfogatát.

- Szelektív mikroorganizmusok használata:

A biológiai tisztítás folyamán a megfelelő típusú mikroorganizmusok kiválasztása és alkalmazása is fontos lehet. Bizonyos mikroorganizmusok hatékonyabban bontják le egyes káros anyagokat, mint mások. Ezért olyan biológiai folyamatok és eljárások alkalmazhatók, amelyek specifikusan elősegítik a kívánt szennyezőanyagok eltávolítását.

- Szennyvíz és iszap keringtetése:

A biológiai tisztítás hatékonyságának növelése érdekében a szennyvizet és az aktív iszapot általában keringtetik a tisztítórendszeren belül. A keringetés segít a mikroorganizmusoknak egyenletesen eloszlani és jobban feldolgozni a szerves anyagokat.

- Utókezelés:

Bár a biológiai tisztítás hatékonyan csökkenti a szennyezőanyagok koncentrációját a szennyvízben, további utókezelésre lehet szükség a maradék szennyezőanyagok eltávolítására és a víz minőségének javítására. Ezek közé tartozhatnak kémiai folyamatok, szűrés vagy fertőtlenítés.

A biológiai szennyvíztisztítás nagymértékben függ az üzemeltető szakemberek figyelmességétől és a rendszer megfelelő működtetésétől. A megfelelő biológiai folyamatok kiválasztása és az üzemeltetési paraméterek szabályozása kulcsfontosságú a hatékony és környezetbarát szennyvíztisztításhoz.

Csatorna díjak Debrecenben és a vízdíj nagysága egy köbméterre vetítve.

Kémiai szennyvíztisztítás elve és módszerei

A kémiai szennyvíztisztítás egy olyan folyamat, amely a biológiai tisztítás után alkalmazható annak érdekében, hogy további szennyezőanyagokat távolítsanak el a szennyvízből. A kémiai tisztítás során vegyi anyagokat vagy kémiai reakciókat alkalmaznak, hogy összetett vagy nehezen lebomló szennyezőanyagokat lebontsanak, vagy a szennyezett részecskéket összecsapják, és könnyebben eltávolíthatóvá tegyék őket.

A kémiai szennyvíztisztítás részletei a következők:

- Foszfáttávolítás:

A foszfátok a szennyvízben gyakran szennyezőanyagként találhatók, és ha túl sok van belőlük a vízben, elősegíthetik az algák elszaporodását, ami a víz minőségét rombolja. A kémiai foszfáttávolítás során alumínium- vagy vasalapú sókat (pl. alum, vas-szulfát) adnak a szennyvízhez, amelyek reakcióba lépnek a foszfátokkal, és könnyen kicsapódnak a szilárd anyagok formájában. Ezután a kicsapódott foszfátot szűrők segítségével távolítják el a szennyvízből.

- Nitrogén eltávolítás:

A szennyvíz nitrogén tartalma is káros lehet a környezetre, különösen, ha nitrátok és nitritek formájában nagy mennyiségben jutnak a vízbe. A kémiai nitrogéntávolítás különböző eljárásokat foglalhat magában, mint például a denitrifikáció, ahol speciális kémiai anyagok (pl. szénhidrátok) hozzáadásával olyan körülményeket teremtenek, amelyekben a nitrátok és nitritek baktériumok általi lebontása és gázzá alakítása lehetséges.

- Aktív szenes adszorpció:

Az aktív szén adszorpciós eljárás során az aktív szén anyagot hozzáadják a szennyvízhez. Az aktív szén kémiai tulajdonságai miatt magához vonzza és felfogja a szerves szennyezőanyagokat, például gyógyszermaradványokat és nehézfémeket. A szennyezőanyagok megkötődnek az aktív szén felületén, így hatékonyan eltávolíthatók a szennyvízből.

- pH-egyensúly beállítása:

A szennyvíz pH-értékének megfelelő beállítása szintén fontos a kémiai folyamatok hatékonyságához. A pH-szint szabályozása segíti a kémiai reakciók optimális körülményeinek kialakítását, így növelve a szennyezőanyagok eltávolítását a szennyvízből.

A kémiai szennyvíztisztítás általában a biológiai tisztítás kiegészítőjeként vagy utókezelésként alkalmazzák. Az alkalmazott kémiai anyagok mennyiségét és típusát figyelmesen kell szabályozni annak érdekében, hogy hatékonyan és környezetbarát módon történjen a szennyvíztisztítás.

A pontos eljárások és kémiai anyagok használata az adott szennyvíztisztító üzem sajátosságaitól és a szükséges tisztítási szinttől függ.