De vajon mi az, ami valóban számít a hosszú távú egészség szempontjából? Erre a kérdésre keresték a választ az OTP Egészségpénztár wellbeing rendezvényének meghívott szakértői, akik a leggyakoribb táplálkozási tévhiteket is sorra vették.

A Kék Zónák – köztük Okinawa, Szardínia vagy Ikaria –, a világ leghosszabb, egészséges életű közösségeinek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hosszú élet mögött ritkán áll egyetlen csodaszer vagy speciális étrend. Sokkal inkább egy olyan életmód eredménye, amelyben a változatos, természetes, helyi alapanyagokra épülő táplálkozás,a rendszeres mozgás, a megfelelő pihenés, a minőségi közösségi kapcsolatok és a kiegyensúlyozott ritmusú mindennapok egyaránt meghatározó szerepet töltenek be.

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen Dr. Kántor Anita gasztroenterológus, a Budai Egészségközpont szakorvosa és Szabó Adrienn dietetikus azt járták körül, hogyan lehet a Kék Zónák szemléletét a mai, rohanó hétköznapokban is alkalmazni. Szó esett a táplálkozással kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről, a stressz és az emésztőrendszer kapcsolatáról, valamint arról is, miért nem érdemes az egészséges életmódot kizárólag a testsúly vagy a kalóriák oldaláról megközelíteni.

„A bél és az agy közötti kapcsolat kétirányú: ahogy a bélrendszer állapota hatással lehet a hangulatunkra és a mentális jóllétünkre, úgy a stressz és a szorongás is befolyásolhatja az emésztőrendszer egyensúlyát. Ezért a túlgondolt diéták helyett inkább a változatos, mértékletes étkezésre és a bélflóra természetes egyensúlyának támogatására érdemes törekedni.

Sokan nem tudják, hogy a bélflóra egyensúly felborulása nemcsak emésztőrendszeri betegségek kialakulásában játszik szerepet, hanem autoimmun, endokrin, anyagcsere betegségek és bizonyos pszichiátriai kórképek, mint depresszió, szorongás, ADHD hátterében is megbújhat.

Életmódunk megváltoztatásával, egyes civilizációs táplálkozási szokásaink felszámolásával a bélflóra diverzitásának javításával mindezek a betegségek megelőzhetők lennének. Egyre többször találkozunk olyan civilizációs betegségekkel, mint diabetes, szív és érrendszeri betegségek, asztma, daganatok, étel intoleranciák, melyek nagy terhet rónak mind a páciensekre mind az orvosokra.

A klasszikus orvoslás betegséget diagnosztizál és kezel. Nem azért, mert az orvosok nem tartják fontosnak a prevenciót, hanem azért, mert a túlterhelt mindennapokban kevés idő jut rá. Paradigmaváltásra lenne szükség a prevenciós szemlélet előtérbe helyezésével. Hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát, monitorozni a pácienseket, kockázatelemzést végezni és még a betegség kialakulása előtt találkozni velük” – mondta Dr. Kántor Anita, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.

A szakértők szerint a hétköznapi étkezésekben is számos olyan alapanyag van, amelyet indokolatlanul rossznak vagy kerülendőnek tartunk. A beszélgetés során ezért a szénhidrátok, a tejtermékek, a tojás, a gyümölcsök és a különböző zsiradékok megítélésével kapcsolatos tévhiteket is megvizsgálták. A hangsúly ugyanakkor azon volt, hogyan lehet az étkezést egyszerűbbé és kiegyensúlyozottabbá tenni, ahelyett, hogy újabb tiltólistákat állítanánk fel.

„Nincs szükség maroknyi étrend-kiegészítőre vagy szuperélelmiszerekre ahhoz, hogy valaki egészségesen étkezzen. A szezonális, növényi hangsúlyú, természetes összetevőkre épülő, változatos étrend és a mértékletesség sokkal fontosabb, mint egy-egy felkapott „csodaalapanyag”. Ráadásul az egészséges táplálkozásnak nem kell feltétlenül drágának vagy bonyolultnak lennie. A hüvelyesek, olajosmagvak, teljes gabonák, a szezonális zöldségek és más egyszerűen beszerezhető alapanyagok lesznek a fontos építőkövei a kiegyensúlyozott étrendnek” – mondta Szabó Adrienn dietetikus.

Természetesen az egészséges életmód nem merül ki a táplálkozásban. A megfelelő alvás, a rendszeres, természetes mozgás, a stressz kezelése és a közösségi kapcsolatok egyaránt hozzájárulhatnak a hosszú távú jólléthez. A szakértők szerint éppen ezért nem érdemes egyetlen tényezőre vagy gyors megoldásra fókuszálni: a fenntartható eredményhez inkább több, egyszerű szokás következetes jelenléte vezet.

A megelőzés fontossága

A beszélgetés során a prevenció jelentősége is hangsúlyosan megjelent, hiszen a hosszú távú egészség megőrzésében a rendszeres szűrések és az időben felismert kockázatok is kulcsszerepet játszanak. A szakértők szerint az egészségtudatosság nem feltétlenül a legújabb vagy legdrágább vizsgálatokkal kezdődik: sokkal fontosabbak az alapvető, de rendszeresen elvégzett szűrések, a prevenció, valamint az, hogy időben reagáljunk az egészségünkben bekövetkező változásokra. Egy vérvétel és az életkorhoz és kockázatokhoz igazított szűrés sok esetben már elég eredményt hozhat.

„Az egészség megőrzése ritkán múlik egyetlen nagy döntésen. Sokkal inkább a mindennapi szokásokon, a tudatos választásokon és a megelőzésre fordított figyelmen. Ugyanez igaz a prevencióra is: a rendszeres szűrések, az időben igénybe vett egészségügyi szolgáltatások és az egészségünkre fordított figyelem hosszú távon is megtérülnek. Célunk, hogy tagjaink számára mindehhez könnyen elérhető és tervezhető támogatást nyújtsunk” – mondta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.

A szakértők a rendezvényen néhány olyan alapelvet is kiemeltek, amelyek különösebb erőfeszítés vagy költséges megoldások nélkül beépíthetők a mindennapokba:

-                A rendszeresség: nem egy-egy „egészséges nap” vagy szigorú diéta számít, hanem az, hogy a kiegyensúlyozott étkezés, a mozgás és a megfelelő pihenés hosszú távon is fenntartható legyen.

-                A mozgás nem feltétlenül edzést jelent: a séta, a lépcsőzés, a kertészkedés vagy bármilyen, a mindennapokba természetesen beépülő aktivitás is hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

-                A megelőzés: szűrések és kontrollok nem csak akkor fontosak, amikor már a tünetek jelentkeznek, hanem azért, hogy az esetleges problémák időben felismerhetőek legyenek.

-                Az egészség nem csak étkezés: a pihenés, a stressz csökkentése és a társas kapcsolatok ugyanúgy részei az egészséges életmódnak, mint az, hogy mi kerül a tányérra.

A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy az egészség megőrzésében a megelőzésnek, a tudatos döntéseknek és a hosszú távon fenntartható szokásoknak egyaránt kulcsszerepük van.