Az OTP Egészségpénztár klinikai szakpszichológus segítségével arra hívja fel a figyelmet, hogy a testi egészség megőrzése mellett a mentális jóllét tudatos karbantartása is kulcsfontosságú.
Hazánkban a depresszió és a hangulatzavarok nem számítanak ritka jelenségnek: a becslések szerint minden hatodik felnőttet érint élete során a súlyos depresszió, és a nők körében – a NEAK1 adatai alapján – nagyjából kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál. Ezt az adatot megerősíti, hogy a nők gyakrabban számolnak be hangulatzavarokról, depressziós tünetekről és ezek következményeiről, miközben a férfiaknál a kevesebb segítségkérés és a rejtettebb tünetek miatt a problémát gyakran későn ismerik fel.
A szezonális depresszió – közismert nevén téli depresszió – nem önálló betegség, hanem a depresszió olyan formája, amely jellemzően késő ősszel és télen jelentkezik, majd tavasszal enyhül. „A különbség a téli levertség és a klinikai értelemben vett depresszió között elsősorban a tünetek tartósságában, intenzitásában és a mindennapi működésre gyakorolt hatásában ragadható meg” – hangsúlyozza Stoll Dániel, klinikai szakpszichológus, a Budai Egészségközpont munkatársa. Ha a lehangoltság, az örömérzés csökkenése legalább két héten át fennáll, és érdemi teljesítményromlással, visszahúzódással vagy kimerültséggel jár, érdemes szakemberhez fordulni.
A szakértő szerint a téli időszak több szempontból is elősegíti a depressziós tünetek kialakulását és felerősödését. A kevesebb fény és a rossz idő miatt csökken a spontán aktivitás és a társas érintkezés, miközben a stressz és a teljesítményelvárások gyakran nem mérséklődnek.
„A kevesebb természetes fény a cirkadián ritmusra is hatással van, ami rontja az alvásminőséget és az energiaszintet. Ez könnyen egy önfenntartó körforgáshoz vezethet: kevesebb aktivitás, kevesebb pozitív élmény, további hangulatromlás” - figyelmeztet Stoll Dániel.
A téli depresszió gyakran nem csak szomorúság formájában jelentkezik. Jellemző tünet lehet még a fokozott alvásigény, a szénhidrátéhség, a súlygyarapodás, a tartós fáradtság, valamint a motiváció és a koncentráció csökkenése is.
„A stabil alvásritmus, rendszeres ébredési idő fenntartásával, a rendszeres – akár mérsékelt – testmozgás, a természetes fény tudatos keresése és a társas kapcsolatok fenntartása mind védőfaktorok lehetnek” – emeli ki Stoll Dániel. Ugyanakkor hangsúlyozza: kifejezett, tartós tünetek esetén ezek nem helyettesítik a szakember által nyújtott ellátást.
Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója szerint a mentális egészség témája ma már megkerülhetetlen. „Egyre többen ismerik fel, hogy az egészség nem csupán fizikai állapot kérdése. Ahogyan odafigyelünk a mozgásra, a szűrővizsgálatokra vagy a helyes táplálkozásra, ugyanúgy fontos a lelki egyensúly megőrzése is” – hangsúlyozza az egészségpénztár vezetője.
„Sokan nem tudják, de pszichológiai tanácsadás igénybevételére is felhasználható az egészségpénztári egyenleg. A tudatosság, a megelőzés és a segítségkérés normalizálása hosszú távon nemcsak az egyén, hanem a közösség számára is érték.”
A téli hónapok érzelmi kihívásai nem gyengeséget, hanem emberi reakciókat tükröznek. A szakértők egyetértenek abban: minél korábban figyelünk a jelekre, vagy akár tudatos rutint építünk fel, ami segít az egyensúlyban maradásban, annál nagyobb az esély arra, hogy a tél ne a kimerülésről, hanem a feltöltődésről szóljon.
