Az SAP Hungary „AI- és ERP-felkészültség a magyar középvállalatoknál” felmérésének eredményeit az SAP NOW AI Tour 2026 keretében, a balatonfüredi Kongresszusi Központban szeptember 14–15-én megrendezett kiemelt szakmai konferencia sajtótájékoztatóján mutatta be az SAP Hungary.

A kétnapos esemény középpontjában a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazása, az SAP legújabb innovációi, valamint a hazai és nemzetközi vállalati tapasztalatok állnak; előadások, esettanulmányok és kerekasztal-beszélgetések járják körül, hogyan építhető be az AI biztonságosan és mérhető üzleti értéket teremtve a vállalati folyamatokba.

Az SAP új globális stratégiájának középpontját jelentő „Autonóm Vállalat” koncepció az SAP szerint immár nem csak a nagyvállalati, hanem a középvállalati közegben is eredményesen és költséghatékonyan implementálható. Az SAP NOW AI Tour Hungary-n is külön szekciót kaptak a középvállalati szektort célzó szakmai előadások és beszélgetések.

„A középvállalati szektor stratégiai jelentőségű számunkra, mert ezeknél a cégeknél a digitalizáció már közvetlenül növekedési és versenyképességi kérdés, miközben sokszor még több, egymástól elszigetelt rendszer és manuális folyamat nehezíti a működést” – mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Most különösen időszerű számukra az SAP felé fordulni: a felhőalapú, skálázható megoldásokkal és az üzleti folyamatokba épített AI-képességekkel ma már nem kell nagyvállalati méret ahhoz, hogy egy cég integrált, biztonságos és automatizált működést építsen. A célunk az, hogy a középvállalatok úgy tudjanak növekedni, hogy közben ne az informatikai rendszereik váljanak a növekedés korlátjává.”

Nem véletlen, hogy idén az SAP Hungary középvállalatok körében végzett kutatást a vállalatirányítási rendszereik állapotáról és fejlesztési irányairól, különös tekintettel az AI-funkciók adaptálására. Ebből pedig egy új fejlesztési hullám rajzolódik ki.

A 379, ERP-döntésekben érintett vállalati vezető és szakértő megkérdezésével készült felmérés szerint a válaszadók 84%-a biztosnak vagy valószínűnek tartja ERP- vagy más üzleti rendszerének korszerűsítését a következő 1-2 évben. A tervezett IT-fejlesztések között az AI és az automatizáció áll az első helyen 48%-os említéssel, miközben a jelenleg helyben telepített vállalatirányítási rendszert használók 77%-a felhő- vagy hibrid működés felé mozdulna.

AI-agentet tartana hasznosnak az ERP-ben

A kutatás azt is mutatja, hogy az AI vállalati megítélése egyre konkrétabb. A megkérdezettek 55%-a tartaná hasznosnak az ERP-be épített AI-agenteket - például cashflow-előrejelzés, hóvégi zárásgyorsítás, értékesítéstámogatás vagy dokumentumfeldolgozás területén. Az egyedi, vállalatspecifikus AI-alkalmazások fejlesztésének lehetőségét 50%, az AI-asszisztenst 41% említette.

A fejlesztési kedv erős, miközben az integráció még sok helyen hiányos

Rövid távon 38,5% a költések növekedésére számít, 47,8% változatlan aránnyal tervez, és csak 10,6% vár csökkenést. Az AI és automatizáció 48%-kal a leggyakrabban tervezett fejlesztési terület, ezt a beszerzés 43,8%-kal és a kiberbiztonság 42,7%-kal követi.

A modernizációs szándékot erős technológiai adósság kíséri. A válaszadók 49,3%-a több, csak részben integrált üzleti rendszerrel működik, 19,3% szigetszerű rendszerekre és Excelre támaszkodik, további 7,4% nagyrészt manuális működést jelzett. Integrált ERP-t a fő folyamatokra mindössze 24% használ. Az SAP-megoldást használó vállalatok körében ez az arány 37,7%, a nem SAP-ügyfeleknél 15,5%.

A felhő ma még fej fej mellett halad az on-premmel - a váltási szándék viszont egyértelmű

A kutatásban részt vevő vállalatok 39,6%-a felhőalapú, 36,4%-a helyben telepített, 24%-a hibrid vállalatirányítási rendszert használ. A jelenleg on-prem rendszert használók 76,8%-a biztosan vagy valószínűleg felhő- vagy hibrid rendszerre állna át. A hibrid rendszert használók 70,4%-a a teljesen felhőalapú modell felé nyitott. Ezek az eredmények kisebb almintákon születtek, de mindkét csoportban ugyanabba az irányba mutatnak.

A felhő-ERP kiválasztásakor az adatbiztonság messze a legfontosabb kritérium: 76,8% tartja kifejezetten fontosnak. Az egyszerű használhatóság 63,3%-ot, a folyamatosan elérhető új funkciók 49,9%-ot, az AI-funkciók 42,5%-ot kaptak. A döntéshozók még magasabbra teszik a lécet: körükben 61,5% nevezi kifejezetten fontosnak az AI-funkciók elérhetőségét, 60,4% a gyors bevezethetőséget és 53,1% a skálázhatóságot.

Az AI az ERP-ben: a folyamat fontosabb, mint a látványos felület

Az AI-képességek rangsora azt jelzi, hogy a vállalatok elsősorban a folyamatokba épített intelligenciát keresik. Az AI-agentek 55,4%-os említése mellett az egyedi AI-alkalmazásfejlesztést a válaszadók 49,9%-a, az AI-asszisztenst 41,2%-uk tartotta fontosnak.

A hagyományos felhasználói felület AI-jal való kiváltását ugyanakkor csak 20,6% tartja hasznosnak. A döntéshozók különösen az AI-agentekre és az asszisztensre nyitottak, a szakértők és belső megrendelők viszont az egyedi AI-alkalmazásokban látnak nagyobb lehetőséget.

„A vállalatok már nem önmagában az AI-t vagy a felhőt keresik, hanem azt a működési alapot, amelyen ezek biztonságosan és mérhető üzleti eredménnyel használhatók. A kutatásból az látszik, hogy az ERP ismét stratégiai kérdéssé vált: egyszerre kell adatbiztonságot, hatékonyságot, integrációt és beágyazott AI-képességeket biztosítania. A következő versenyelőnyt nem egy újabb különálló eszköz, hanem az egységesen működő vállalati platform adhatja” – mondta el a kutatás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A technológiai beruházás üzleti célja elsősorban a hatékonyság

A fejlesztést tervező vállalatok 64,1%-a hatékonyságnövelést vár az IT-beruházásoktól, 51,5% versenyképesség-javulást, 47,5% árbevétel-növekedést. A költségcsökkentés 31,6%-kal csak az ötödik helyen áll. Egy új vállalatirányítási rendszertől ugyanakkor a két legerősebb elvárás az adatbiztonság (53,3%) és a működési hatékonyság (50,1%); az AI- és automatizációs lehetőségek 38,5%-kal a harmadik helyre kerültek.

Az adatérettség szintén kettős képet mutat. A válaszadók 53,8%-a szerint adataik nagyrészt egységesek, jól strukturáltak és könnyen elérhetők, 43% azonban úgy látja, hogy bár sok adat áll rendelkezésre, azokból nehéz gyorsan üzleti információt nyerni. Ez arra utal, hogy a következő fejlesztési szakaszban az adatminőség mellett az integráció, az elérhetőség és az üzleti kontextus válhat döntővé.