Az innovatív technológia nemcsak a betegellátást, hanem a sebészképzést is új alapokra helyezheti, erősítve az egyetem nemzetközi hírnevét. Az innovatív eljárásról Dr. Varga Endre traumatológus, az SZTE professzora beszélt.

Az új robotsebészeti technológia első tesztjét 2024 decemberében végezték el az SZTE Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján. A műtét során a rendszer pontosságát és megbízhatóságát vizsgálták, amely ígéretes eredményeket mutatott a térdprotézis-beültetések terén. Mint a professzor elmondta, a modern mozgásszervi sebészetben már több mint 20 éve használnak úgynevezett high-tech eljárásokat.

Ilyen például a robotika, melynek több változata is létezik. Az egyik, amit decemberben alkalmaztak elsőként a szegedi klinikán, egy olyan rendszer, ahol az eszközt a sebész mozgatja, de a robottechnológia biztosítja, hogy az eszköz csak a megadott területen belül működjön.

„Ez a rendszer először elkészít egy térképet a műtét előtt, például a térdízületről, majd a sebész kezében lévő eszközt az infravörös kamerák folyamatosan figyelik. Az eszköz pontosan követi a térképet, és a rendszer nem engedi, hogy a sebész véletlenül túllépje a meghatározott határokat. Így ez a technológia sokkal pontosabbá teszi a munkát, mint amit pusztán az emberi kéz elérhetne” – részletezte a professzor.

Hozzátette, jelenleg a tesztelési fázis zajlik, többféle rendszert is kipróbálnak, hogy a legmegfelelőbbet választhassák ki. „Ennek részeként 2024. december 16-án egy ilyen rendszer próbája történt meg, amelyhez Budapestről érkezett segítség. Dr. Bejek Zoltán ortopéd szakorvos segítette Dr. Sohár Gellértet, az SZTE Ortopédiai Klinika docensét a műtét elvégzésében.

Az eseményt élőben közvetítettük zártláncú televízión keresztül, így többen is figyelemmel kísérhették a műtétet, és lehetőségük volt kérdéseket feltenni. Ez egy igazi együttgondolkodás volt” – idézte fel a professzor.

A tesztelt rendszer nemcsak a protézis pontosabb behelyezésére alkalmas, hanem a térdízület nyomásviszonyait is képes pontosabban vizsgálni. Ez különösen fontos, hiszen a statisztikák szerint a térdprotézis-műtétek utáni elégedettség világszerte körülbelül 80 százalékos, ami azt jelenti, hogy a betegek 20 százalékának még mindig vannak problémái a beavatkozás után.

Ezek a problémák nemcsak a protézis pontatlan behelyezéséből adódhatnak, hanem gyakran a térd körüli lágyrészek feszessége nem megfelelő. A modern robotsebészeti eljárások képesek ezt a lágyrész balanszt is alaposabban vizsgálni, és ennek megfelelően optimalizálni a protézis behelyezését. Ez reményt ad arra, hogy a jelenlegi 20 százalékos elégedetlenségi arány csökkenjen.

A professzor hangsúlyozta, ez a próba remek lehetőség volt a tapasztalatok gyűjtésére, amelyek alapján a jövőben dönthetnek a robotrendszer beszerzéséről. Elmondta, ha sikerül a szükséges forrásokat előteremteni, az egyetem nyitott lenne egy ilyen rendszer bevezetésére. Ez nemcsak az ellátás minőségét javítaná, hanem az országban is úttörő lépés lenne, hiszen Magyarországon állami egészségügyi rendszerben még nem működik ilyen technológia.