A súlyos, hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek gyógyulását támogató Mosoly Alapítvány munkájának része, hogy segítsen a különböző betegségekkel élő gyerekek életminőségének javításában. A Mosoly Alapítvány podcastja, a Mosoly Pont ennek mentén az idei évadban az egészségpszichológiával foglalkozik, vagyis azzal, hogyan tudjuk megőrizni, fejleszteni az egészségünket, vagy adott esetben egy betegség alatt és után, hogyan tudjuk javítani az életminőségünket. Az egyik legutóbbi adásban például az étkezéshez való jó viszony kialakításának a fontosságáról, valamint az evészavar okairól is beszéltek a Mosoly Pont podcast szakértői. 

Álljon fel az asztaltól akkor is, ha még nem üres a tányérja – de már jóllakott

Sok családban gyakran elhangzó mondatok étkezésnél, hogy “addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem etted”, “amit kiszedtél a tányérodra, azt megeszed” vagy “az az angyal, akinek először üres lesz a tányérja”. A szakemberek szerint azonban érdemes kerülni a hasonló kijelentéseket, mert így kialakulhat a gyerekben az az érzés, hogy nem bízhat a saját testének teltség-jelzésében, ami akár túlevéshez, diszkomfort-érzethez is vezethet, sőt, felnőtt korra sokaknál viselkedési normává válik, hogy mindig többet esznek, mint amennyire szükségük van.

Tanulja meg a gyerek, hogy mikor “elég”

Az étkezés során tehát az egyik kulcsszó az “elég”. Célszerű már gyerekkorban is figyelni a belső testi jelzésekre, hogy például a kellemetlen teltségérzetet elkerüljük. Emellett egy közösségi funkciója is van annak, ha megtanulják, hogy mikor “elég”: a gyerekek – például a desszertek elfogyasztása során – megtapasztalhatják az étel megosztásának örömét is. Emellett érdemes minél hamarabb engedni a gyerekeknek, hogy egyedül szedjenek saját maguknak, így megtanulhatják azt is, hogy inkább többször szedjenek kevesebbet, ráadásul ezzel elkerülhető, hogy akkor is megegyék a kiszedett ételt, ha esetleg már nem is éhesek. 

Legyen egy családi étkezési rend!  

Ugyancsak ökölszabály az egészséges étkezéshez való viszony kialakítása során valamilyen családi étkezési rend bevezetése. “Fontos, hogy a család minden tagja legalább hetente egy-két alkalommal – ez legtöbbször nyilván hétvégén lehetséges – közösen étkezzen, amikor együtt leülnek az asztalhoz, és mindannyian az evéssel foglalkoznak. Persze ez nem arról szól, hogy “evés közben nem beszélünk” – sőt, épp ellenkezőleg!

A családi étkezésnél fontos az is, hogy lehetőség szerint ne csak az egyik szülő ugráljon folyamatosan, hanem a család minden tagja – például a terítés során a kisebb gyerek is – vegye ki a részét a munkából. A közös étkezés egyrészt közösségteremtő funkciót is betölt, másrészt kiváló lehetőség az edukációra is, amikor a gyerekek elsajátíthatják a helyes evési viselkedést, valamint új ételeket, új alapanyagokat is meg lehet mutatni nekik” - hívják fel a figyelmet a szakemberek a Mosoly Alapítvány podcastjában.

A gyereknek saját ízlése van 

Bár szülőként nem mindig könnyű elfogadni, mégis fontos tudatosítani, hogy a gyereknek van egy saját ízlése, ami nem biztos, hogy átfedésben van a szülőével. “Állandó konfliktust szülhet például, ha mondjuk az édesapa nagy húsevő, a fiúgyermeke pedig nem” - hangzik el a podcastban. Érdemes ezért megtanítani a gyereknek, hogy joga van kifejezni az ízlését, és nem ajánlott mindenképpen erőltetni az általuk nem kedvelt ételeket - emelik ki a szakemberek. 

Nem érdemes erőltetni, inkább a példamutatás a célravezető

Az erőltetés helyett a szakemberek a példamutatásban hisznek, ezzel kapcsolatban példaként egy olyan szülőt említettek, aki – miközben ő maga soha nem kívánta a zöldségeket – szerette volna a kisgyermekét a hozzátáplálás, és később a táplálás során megismertetni a zöldségekkel. Éppen ezért a dietetikus szakember azt javasolta neki, ő maga is kezdjen nyitni azon zöldségek felé, amelyek legalább beleférnek az ízlésébe, és így próbálja meghozni a gyermeke kedvét is ezekhez.

A tiltás hosszú távon sóvárgást generál

Gyakori és szélsőséges hozzáállás, hogy sok szülő az édességeket abszolút ki akarja iktatni a gyerekek étrendjéből – vagy legalábbis szigorú feltételekhez köti a csokik, cukrok, sütik fogyasztását; például csak szülinapon, húsvétkor vagy karácsonykor ehetnek ilyeneket a gyerekek. Emiatt a gyerekben az édesség szerepe a normálisnál sokkal jobban felértékelődik, pedig ha kisebb mennyiségben, de rendszeresen engedik ezek fogyasztását, akkor például a csoki elveszíti tiltott gyümölcs jellegét, és egy teljesen hétköznapi étrendi elemmé válik, ami – bár sok szülőnek ez a félelme – közel sem fogja azt eredményezni, hogy a gyerekek egész nap csokit fognak enni.

A Mosoly Pont podcastban a fentiek mellett a szakemberek részletesen beszéltek az evészavarok különböző típusairól, így például az anorexiáról, a bulimiáról és a falászavarról, valamint a viszonylag új evészavarnak számító orthorexia nervosáról is, amely az egészséges táplálkozás kóros követését jelenti. A szakemberek ezek felismerésének módjait, és kezelésének lehetőségeit is áttekintették.

Az idén 28 éves Mosoly Alapítvány mese- és művészetterápiával a súlyos, hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek gyógyulását segíti. Az érintettek számára ingyenes Mosoly-terápiáknak köszönhetően a gyerekek kreatív, inspiráló és biztonságos térben tudják feldolgozni a betegségük során megélt tapasztalatokat és érzéseket, és a terápiák keretében elsajátított adaptív viselkedésminták és megküzdési technikák révén lélekben megerősödve képesek nekivágni a testi gyógyulás folyamatának.