A sikeres vezetők azonban azt is megértették, hogy a fejlesztések értéke jócskán túlmutat a pénzügyi nyereségen.
Eközben az új technológiák iránti vágy gyakran háttérbe szorítja a meglévő rendszerek hibáinak, technikai adósságainak kezelését, pedig ezek heti szinten zavarják meg az üzletmenetet a cégek több mint felénél. AI-beruházásból a vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket, de ezt csak minden harmadik tudta szervezeti szinten is megvalósítani – egyebek mellett ezt állapítja meg Global Tech Report 2024 tanulmányában a KPMG.
A KPMG szakemberei nyolc iparág képviselőit kérdezték, és 26 ország 2450 vezetőjének válaszai alapján készítették el a Global Tech Report 2024 kutatást. A felmérés résztvevői összességében úgy vélték: szervezeteik jól teljesítenek, és az elmúlt évben számos területen mérhető javulást értek el.
Azt gondolják, az elkövetett hibák lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és bizakodóak a fejlődés tekintetében. A technológiai beruházások mértéktartó megközelítése révén a vezetők máris hasznot húznak a kulcsfontosságú fejlesztésekből, miközben szilárdan tartják üzleti modelljüket és sikeresen működtetik a vállalatot.
A hajlandóság az innováció birodalmába való belépéshez persze nem jelentheti azt, hogy lemondanának a helyes üzletvezetési gyakorlatról.
Csordaszellem helyett mérlegelés
A digitális átalakulás üteme sokak számára ijesztő lehet, de a kutatás azt mutatja, hogy sok vállalat jelentős előrehaladást ér el a megvalósításban, különösen az AI, az XaaS és a kiberbiztonság terén. Az átalakulás révén eddig megszerzett többletnyereség mindenképpen bíztató, és a szervezetek ezen túlmutató értéket is keresnek.
„Eközben az elmúlt év technológiai változásai felerősítették a lemaradástól való félelmet, emiatt egyesek kapkodva hoznak döntéseket. Ez azonban nem rizikómentes, és igen költséges is lehet” – véli Kulcsár Huba, a KPMG technológia- és projekt tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
A csordát tehát nem szabad vakon követni, a vágy a fejlődés és a versenytársak megelőzése iránt nem homályosíthatja el a döntéshozók ítélőképességét, érdemes megtalálni az egyensúlyt az értékteremtés és a kockázatvállalási hajlandóság között.
A kutatás szerint a vezetők tanulnak hibáikból. Továbbra is a piaci versenytársaik által meghatározott trendeket tekintik iránymutatásnak, de egyre kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznak a beruházási döntésekhez. A hangsúlyok eltolódtak.
A versenytársak követését még mindig a válaszadók 82 százaléka sorolta a legfontosabb döntési tényezők közé, de ez a szempont már visszacsúszott a harmadik helyre a harmadik féltől származó útmutatás (89 százalék), valamint a házon belüli kísérletek és a koncepció bizonyítása (83 százalék) mögé.
Mennyit ér a technológia?
A szervezetek egyre jobban járnak a technológiai beruházásokkal. A válaszadók 87 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt 24 hónapban sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. 72 százalék ért egyet azzal, hogy a digitális átalakulással kapcsolatos döntéshozatali folyamatai általában üzleti értéket teremtenek, és 69 százalékuk nagyjából elégedett ezzel az eredménnyel.
A digitális átalakításra tett erőfeszítései révén a válaszadók 59 százaléka legalább 11 százalékos profitnövekedést ért el az elmúlt két évben.
A KPMG felmérése szerint a szervezetek összességében elégedettek digitális átalakítási beruházásaik eredményeivel, és ez főleg a megalapozott döntéseknek köszönhető. A gyorsuló változások nyomást gyakorolnak a technológiai vezetőkre, a szervezeteknek viszont óvakodniuk kell attól, hogy a sietség veszélyeztesse döntéseik minőségét.
A tanulmányban szereplő legjobban teljesítő vállalatok ezt megértik: 53 százalékuk stratégiailag értékeli technológiai beruházási portfólióját, hogy az összhangban legyen hosszú távú céljaival – szemben az összes vizsgált cég 41 százalékával.
A sikeres vezetők azt is jól tudják, hogy a technológia értéke túlmutat a pénzügyi nyereségen. A válaszadók 70 százaléka például azt is fontosnak tartja, hogy a technológiai beruházások közvetlenül a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalást célozzák.
Régi hibák, új bosszúságok
Az átalakulás felgyorsítását most rengetegen részesítik előnyben, az új technológiák csábítása azonban könnyen elvonja a figyelmet a meglévő rendszereik hibáinak és technikai adósságainak kezeléséről, az örökölt rendszerek elhanyagolása pedig az új technológiai beruházásokat is veszélyeztetheti.
A KPMG Global Tech Report 2024 felmérésben résztvevők 74 százaléka a következő 12 hónapban inkább az új technológiákba való beruházásra akar összpontosítani, mint a meglévő technológiai csomag értékének növelésére.
Eközben 57 százalék szerint az üzletmenetet heti rendszerességgel zavarják meg az alapvető vállalati IT-rendszerek hibái. „Pedig fontos lenne egészséges egyensúlyt teremteni az új és a meglévő technológiai beruházások között, mert minél jobban elodázzák a vállalatok a korábbi hibák és hiányosságok kezelését, a költségek és a kockázatok annál magasabbak lehetnek” – figyelmeztet Kulcsár Huba.
Egyre magasabbra teszik a lécet az adatérettség terén
A KPMG kutatásában részt vevő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoportok szerint a technológiai beruházásokból származó gyors nyereségek elérésének egyik hatékony technikája a gyakori adatközpontú értékelés.
Általánosságban elmondható, hogy az adatok érettsége nőtt, a válaszadók több mint fele (52 százaléka) már a két legmagasabb adatszint – a befolyásos/beágyazott szakasz – egyikén van, szemben a 2023-as 40 százalékkal. A felhőplatformok kulcsszerepet játszanak az ezen a területen való jártasság növelésében.
Hallgass az ügyfélre!
Annak érdekében, hogy a vállalat hasznot húzhasson IT-beruházásaiból, a KPMG szerint érdemes figyelembe venni az ügyfelek, alkalmazottak visszajelzéseit is, és ezek segítségével felderíteni a kritikus pontokat.
Az adatbányászat, a blokklánc vagy a tokenizáció által támogatott intelligens szerződések alkalmazása például lehetőséget teremthet a feldolgozási idők rövidítésére, a közvetítők beavatkozásának csökkentésére erős átláthatóság és biztonsági szint mellett.
Az ügyfelek meglátásai azonban gyakran kárba vesznek: ezeket a vezetők 78 százaléka szerint vállalkozásuk nem használja fel hatékonyan. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy befektetéseiket kevésbé értékes területekre pazarolják.
Ellenálló megoldások szállítása
A kifizetődő befektetésekhez mindenképpen megbízható adatalapú folyamatokra, biztonságra és irányításra van szükség. A kiberbiztonság és az adatvédelem első számú prioritássá vált. A megkérdezett vezetők 72 százaléka a biztonságos tervezés jegyében már a kezdeti szakaszban bevonja a kiberbiztonsági csapatokat a technológiai beruházási projektek során.
Ugyanakkor a felmérésben résztvevők 78 százaléka úgy véli, hogy a munkatársaknak tartott képzések a kiberbiztonságot csupán egy kipipálandó feladatként kezelik, és a tudnivalók nem épülnek be kellőképpen a szervezet kultúrájába.
A kizárólag formális képzések helyett a KPMG szerint a szervezeteknek olyan kontrollokra, működési megoldásokra kellene összpontosítaniuk, amelyek a munkavállalók számára megkönnyítik a kiberbiztonság napi szintű alkalmazását.
AI – lelkesedés és szorongás
A válaszadók 74 százaléka szerint a mesterséges intelligencia már most növeli a tudásalapú munkát végzők termelékenységét, és javítja a szervezet általános teljesítményét. Több mint 80 százalék ráadásul arra számít, hogy az automatizálás a dolgozók figyelmét kreatívabb feladatok felé irányítja, sőt, az AI a tudás fogalmát is újradefiniálja majd a jövőben.
Az AI azonban a lelkesedés mellett szorongást is kelt. A vállalatok 78 százaléka aggódik amiatt, hogy sok felhasználó „fekete dobozként” tekint az AI-ra. Emellett 77 százalék számít arra is, hogy az AI veszélyt jelent majd jelenlegi működési struktúráikra, beleértve a munkahelyek esetleges megszűnését és az etikai dilemmákat is.
A dolgozók változásokkal kapcsolatos ellenérzéseinek kezelése kulcsfontosságú lesz az AI gyors bevezetéséhez. Erre már léteznek megoldások, a KPMG Trusted AI keretrendszere például tíz olyan alapelvet határoz meg, amely mentén etikus módon lehet megtervezni, felépíteni, bevezetni és használni AI-megoldásokat. Az alapelvek közé tartozik egyebek mellett a méltányosság, a fenntarthatóság, az adatvédelem, a biztonság és az elszámoltathatóság.
A vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket mesterséges intelligenciába történő beruházásaiból, de csak minden harmadik cég tudta ezt nagyobb léptékben, szervezeti szinten is megvalósítani.
A mesterséges intelligencia potenciális felhasználási területei folyamatosan bővülnek, ezért elengedhetetlen egy olyan stratégia kialakítása, amely igazodik az üzleti célokhoz, portfólióalapú megközelítést alkalmaz a párhuzamos lehetőségek kiaknázására, értékalapú döntéshozatalt valósít meg, és ismétlődő módon követi, majd fejleszti a bevezetett megoldásokat.
A szigorú központosított megközelítés helyett sok szervezet nyitottabb szemléletet követ a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a munkavállalókat is bevonja az ötletelésbe. A legnépszerűbb módszer a nyílt együttműködés, ahol különböző részlegek munkacsoportjai végeznek ellenőrzött kísérleteket, gyakran mesterséges intelligencia kiválósági központok támogatásával.
Csupán a szervezetek 6 százaléka követi a felülről lefelé történő, erősen szabályozott AI-kísérletezési modellt. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyértelműen meghatározni és kommunikálni az AI értékét minden érdekelt számára az üzleti célok kontextusában, és a megvalósítást átgondolt együttműködéssel tudják irányítani, nagyobb eséllyel maximalizáhatják az AI hatását az egész vállalatban.
