Vessük a tekintetünket a jövőbe, de azért ne legyenek feltétlenül illúzióink! Bár a Kantar piackutató vállalat tanulmánya szerint a világ nagyvárosaiban 2030-ra 46 százalékra fog csökkenni a jelenlegi 51 százalékos személyautó-használat – a legoptimistább prognózisok szerint továbbra is ez fogja meghatározni a városi közlekedést.

A közel 50 százalékos piaci arány mellett azonban számos olyan változás is prognosztizálható, ami alapjaiban fogja felforgatni a személygépkocsi-használattal kapcsolatos eddigi szokásainkat. 

Kész, vége! Végnapjait éli a benzin és a dízel

Hosszú vita után végül hatalmas változásra szánta el magát az Európai Parlament, amikor az „Irány az 55%!” klímacsomag keretében úgy döntött, hogy radikálisan megreformálja a dízel- és benzinüzemű autókra vonatkozó szabályozást, aminek keretében 2035-től ténylegesen betiltásra kerülnek az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek esetében a belső égésű motorok – egyben arról is döntött, hogy az autógyártó vállalatoknak 2025-re 20, 2030-ra 55, 2035-re pedig 100 százalékkal kell csökkenteniük gépjárműveik átlagos szén-dioxid-kibocsátását. (A zéró kibocsátás elérése a közlekedési ágazatban az EU egyik legfontosabb alappillére, ugyanis az Unió egyik legfontosabb célkitűzéseként szeretné elérni, hogy az évszázad közepére elérje a klímasemlegességet.) 

A két keréknek biztosan bérelt helye van a jövő közlekedésében

A városi kerékpárhasználat terén a szakértők óriási robbanást várnak az elkövetkező néhány évben – aminek elsődleges oka a biztonságos kerékpárutak egyre szélesebb körű elterjedése, a kerékpármegosztás, valamint az egyre kényelmesebb elektromos rásegítésű biciklik.

A bevezetőben idézett Kantar-tanulmány előrejelzése szerint a kerékpárforgalom a világ nagyvárosaiban 2030-ra 18 százalékkal fog növekedni, amivel a leggyorsabb növekedést mutatja a városi közlekedés más eszközeivel szemben (csak összehasonlításul: a kutatók a gyaloglás terén 15 százalékos, a tömegközlekedés kapcsán pedig 6 százalék növekedést látnak előre reális növekedésként). 

Elgondolkodtató tény az is, hogy a dán és a holland kormány számításai szerint minden autóval megtett kilométer ma is 30-40 euró centbe kerül egy városnak és polgárainak – az utak, az infrastruktúra és a környezetszennyezés miatt. Ezzel szemben minden kerékpárkilométer legalább egy euró általános haszonnal jár a társadalom számára.

Koppenhágában – a budapestihez képest jóval kedvezőtlenebb időjárási viszonyok ellenére – a munkába járók 50 százaléka kerékpárral megy a munkahelyére.

Autómegosztás – Magyarországon is dübörög

Az autómegosztás annyiban különbözik a hagyományos autóbérléstől, hogy a nagyvárosok frekventált kerületeit magába foglaló szolgáltatói területen belül bármikor beülhetünk az elérhető gépjárművekbe, amit perc alapú elszámolással tudunk bérelni. A gépjárművek kapcsán nem kell bajlódni a szervizzel, a téli és nyári gumival vagy a biztosítással – ezeket is, ahogy az üzemanyagot, a parkolási díjat és minden fenntartási költséget a bérbeadó vállalkozás fizeti, mi pedig pontos elszámolás alapján csak annyit fizetünk érte, amennyit használjuk.

- A megosztáson alapuló gazdaság megjelenése a felesleges felhalmozás elkerülésére kínál jó megoldást a "ne birtokolj, bérelj" elvet helyezve előtérbe. Korábban a gépjármű státuszszimbólumnak számított, ma már egyre többen tekintik használati tárgynak, és ugyanúgy nem akarjuk birtokolni őket, mint ahogy manapság nem akarjuk a filmeket sem DVD-n tárolni, ott van erre a Netflix és társai. A sharing economy dinamikus növekedését jól tükrözi, hogy pár év alatt megsokszorozódott a GreenGo bérlések és megtett kilométerek száma – ami azt jelenti, hogy egyre többen és gyakrabban használjuk ezt a közlekedési módot – nyilatkozta Ádám Boglárka, a GreenGo vezérigazgatója.

Elektromos autók elterjedése

Az elmúlt években a német kormány azt tűzte ki céljául, hogy 2030-ig tízmillió elektromos autót helyez forgalomba. Andreas Scheuer (CSU) közlekedési miniszter szerint: „A kitűzött klímacélok eléréséhez még a mostaninál is ambiciózusabb célok kellenek: 2030-ig 14 millió e-jármű kell az utakra.” E cél elérésének jelenleg az egyik legfontosabb akadálya a megfelelő töltési infrastruktúra kiépítésének lassúsága. 

Az átalakulás irányát jól mutatja az is, hogy Európában 2021 végén már körülbelül 5,6 millió elektromos személygépkocsi és könnyű haszongépjármű közlekedett a közutakon. Ezen a téren az északi országok jó példával járnak elől: így például az állami támogatásoknak köszönhetően Norvégiában a legmagasabb az elektromos autók aránya a világon, ami már 2020-ban meghaladta a belső égésű motorral szerelt autók arányát. Tavaly pedig Norvégia új rekordot döntött: az eladott autók 79,3%-a elektromos volt.

Fogalom, amit mindenkinek meg kell tanulnia: dolgok internete (IoT)

A dolgok internete (IoT), ami a jövőben több milliárd eszközt köt majd össze az okostelefonoktól a fűtési rendszereken át az autókig, szintén központi szerepet fog játszani a holnap mobilitásában. Aki a jövőben A pontból B pontba szeretne eljutni, annak valószínűleg egyszerűen csak be kell majd lépnie egy olyan mobilalkalmazásba, ami az összes közlekedési rendszert és szolgáltatót hálózatba köti és javaslatot tesz a közlekedési eszközök ideális kombinációjára – amely a naptól, az időponttól és a forgalmi terheléstől függően mindig másképp nézhet ki. A mesterséges intelligencia és a „Big Data” pedig pontosan tudni fogja az állampolgárok igényeit – és annak alapján rugalmasan módosítani tudja majd például az utak és kerékpárutak közötti elosztást napszaktól függően. 

Szakértők szerint a változás megállíthatatlan folyamat az új mobilitástechnológiai trendek terén: a változásokat a környezetvédelem és az egészségünk megőrzése iránti vágyunk okozza. Úgy is mondhatjuk: megérett a felismerése annak, hogy a városoknak újra az emberekért kell ott lenniük, nem pedig a gépjárművekért.

Másképp megfogalmazva: amíg az olyan környezetbarát megoldások, mint a kerékpározás és a közösségi közlekedés csillaga emelkedőben, addig a saját tulajdonú autóké leáldozóban van.