Ami különösen fájó, hogy több mint 80 (!) százalékuk egyes vagy kettes osztályzatot ad a magyarországi szabályozásra.

A MANAP legfrissebb, 2023 végén és 2024 elején végzett kutatása drámai kihívásokat tárt fel a magyarországi napelemiparágban, ahol a tagvállalatok többsége küzd a túlélésért. A felmérés eredményei rávilágítanak az ágazatot sújtó problémákra, amelyekből kiemelkedik a tagok által nagyon rossznak tartott szabályozási környezet, és a lakossági napelem-pályázatok kifizetésének lassúsága.

A tagok 43 százaléka a túlélésért küzd, illetve szenved a visszaeséstől, csupán mindössze ötödük számolt be stabil vagy növekvő helyzetről. Ez rámutat a magyarországi napelemiparágban tevékenykedő vállalkozások széles körű kihívásaira.

Szabályozási akadályok

A válaszadók 80%-a az itthoni szabályozási környezetet nevezi meg a naperőtelepítések fő gátjaként: 10-ből 8 tag az ötfokozatú skálán elégtelen vagy elégséges osztályzatot adott a magyarországi szabályozási környezetre. A szabályozási kihívásokat látva az iparág növekedése és fejlődése komoly akadályokba ütközik.

Borús kilátások

Még a középtávú kilátásokat is csak közepesnek látják a válaszadók, ahol a harmad részük a következő 3-6 év kilátását egészen gyengeként ítéli meg. Az iparág bizonytalanságokkal küzd, amelyek befolyásolják az jövőbeni kilátásokat. A MANAP tagsága a smart/tárolós rendszerek piacában bízik leginkább, de a tagok 40 százaléka érintett a naperőművek telepítésében és fejlesztésében és ez a szegmens is biztatóbb kilátásokkal bír, mint a lakossági háztartási méretű kiserőművek, amelyek kilátásaival kapcsolatban – főleg az állami kifizetések lassúsága miatt – az iparágban tevékenykedő vállalkozások nagyon szkeptikusak.

Ügyfél-tudatosság alacsony

A MANAP tagjainak nincs túlzottan jó tapasztalata a ügyfeleik napenergiával kapcsolatos informáltságáról, még a leginkább informált üzleti ügyfelek is csak 3,8 pontot kapnak a 5-ből.  Ez az informáltság szintén akadályozza a napelemes iparág fejlődését Magyarországon. 

RRF-pályázat nehézségei

Az előző évek nehézségei között a tagok különösen rosszul élik meg az RRF-pályázat kapcsán a közvetlen kivitelezői kifizetések akadozását, a lassú elbírálást és a bonyolult és időigényes adminisztrációt.

A HMKE-piac

A háztartási méretű kiserőművek piacán a tagok háromnegyede aktív. Szerintük a leginkább befolyásoló (sőt: fájó) esemény a szaldó-elszámolás kivezetése, a HMKE-betáp stop és a bruttó elszámolás bevezetése volt az elmúlt időszakban, de a 100%-os pályázat nehézségei is a fajsúlyos momentumok között voltak.

„Mindannyian érezzük és éreztük az elmúlt időszak nehézségeit: a kutatásunkból egy kifejezetten negatív kép rajzolódik ki a magyarországi napelemes piacon tevékenykedő cégek mindennapjairól, miközben maga a napenergia elterjedése hónapról-hónapra csúcsot dönt Magyarországon –kifejezetten a napelemes cégek erőfeszítéseinek köszönhetően, és sajnos egyértelműen az ő kárukra, hiszen nekik kell finanszírozniuk a   lakossági pályázatokat, miközben sokszor azon aggódtak az elmúlt években, milyen új, számukra negatív kimenetelű törvények és rendeletek jelennek meg este a Magyar Közlönyben.” – nyilatkozta a felmérés kapcsán Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.

„Különösen fájó, hogy a helyzet egyértelműen romlik: 2020-hoz képest minden mutató jelentősen romlott a magyarországi napelemes piacon a válaszadó tagok szerint. 2020-ben még a cégek 72%-a számolt be növekedésről. 2023-ban már csak 23%. Az iparág közép távú kilátásait illetően a „nagyon jó” vagy „jó” választ adók aránya háromnegyedről egynegyedre esett vissza, míg a szabályozási környezet megítélése a „rossz” vagy „nagyon rossz“ választ adók esetében 10%-ról 80%-ra ugrott.” – tette hozzá Szolnoki Ádám.