A vizsgálat azután indult, hogy június 24-én a hatóságok felfüggesztették a termelési tevékenységet egy olyan laboratóriumi jelentés alapján, amely a márciusban vett talajvízmintákban több fém rendkívül magas koncentrációját mutatta ki.
A szakértői vizsgálat szerint a telephely 45 mintavételi pontjáról származó több száz talajvíz- és talajminta elemzése sem az alumínium, sem a vizsgált további 12 fém esetében nem azonosított szennyezést. Továbbá nem tűnik lehetségesnek, hogy a márciusi adatok által jelzett mértékű és természetű szennyezést a SEMCORP gyártási folyamatai vagy felhasznált anyagai okozták.
Ezzel kapcsolatban a szakvélemény arra a következtetésre jutott, hogy a márciusi laboratóriumi jelentés oldottfém-koncentrációk helyett összesfém-koncentrációkat közölt, ami arra utal, hogy az akkori jelentésben szereplő magas értékek valószínűleg a talajban természetes módon előforduló fémeket jelezték, nem pedig a talajvízben oldott fémek tényleges tartalmát. A vonatkozó magyar szabályozás szerint viszont a talajvíz fémtartalmának értékeléséhez az oldott koncentrációkat kell vizsgálni, a talajban vagy más szilárd elemekben található fémek kizárásával.
A nyílt levél mellett a SEMCORP a talajvíz-vizsgálati eredményeket tartalmazó laboratóriumi jelentéseket is hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. „Megértjük, hogy a lakosság aggódik a működésünk környezetre és egészségre gyakorolt hatásai miatt, és reméljük, minél többen alaposan megvizsgálják az adatokat” - fogalmazott a vállalat a levelében.
„Szeretnénk biztosítani a közvéleményt: elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy teljeskörű, elfogulatlan és pontos képet kapjunk arról, mi is történt. Elkötelezettek vagyunk, hogy kiérdemeljük a közbizalmat, és reméljük, hogy ezen információk megosztása egy kis lépés ebbe az irányba.”
Átfogó, több szakaszból álló vizsgálat
A termelési tevékenység június végi felfüggesztését követően a SEMCORP átfogó vizsgálatot rendelt meg annak megállapítására, hogy van-e fémszennyezés, illetve hogy feltárja a márciusi laboratóriumi eredmények okait. A vizsgálat kiterjedt a talajvíz szintjének és áramlásának mérésére, a lehetséges forrásként azonosított kondenzvíz-kibocsátás vizsgálatára, a gyártásban használt alumíniumtartalmú kerámiaanyagokkal végzett ellenőrzött kioldódási vizsgálatokra, a mintavételi és vizsgálati protokollok összehasonlítására, a historikus háttéradatok áttekintésére, valamint az anyagmozgások és a telephely lehetséges szennyezési pontjainak elemzésére.
A teljes szakértői véleményt és a laboratóriumi adatokat a SEMCORP benyújtotta a környezetvédelmi hatósághoz és más illetékes állami szervekhez.
Főbb megállapítások:
A telephely területén végzett széleskörű mintavétel nem azonosított sem talajvíz-, sem talajszennyezést. A szakértői vélemény megállapította, hogy a telephely egész területéről vett talajvíz- és talajmintákban sem alumínium-, sem a vizsgált további 12 fém esetében nem találtak szennyezést.
Az alumíniumkoncentrációk összhangban voltak a térség historikus háttérvizsgálataiban megfigyelt tartománnyal, és az eredmények döntő többsége jóval a literenkénti 200 mikrogrammos jogszabályi határérték alatt maradt.
A márciusi mintavételi furatok környezetében határérték alatti, nagyon alacsony alumíniumkoncentrációkat mértek. A márciusi jelentés a két fúrásban több mint 2,6 millió mikrogramm/liter, illetve több mint 300 ezer mikrogramm/liter alumíniumot mutatott ki. Az új vizsgálatokban egyik fúrás 50 méteres körzetében mért eredmény sem haladta meg a 30 mikrogramm/litert.
A talajvíz áramlásának modellezése és a talajvizsgálatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy a márciusban fennálló súlyos fémszennyezés később a vízáramlás, a csapadék vagy a talajhoz történő adszorpció következtében kimutathatatlanná vált volna a talajvízben.
A SEMCORP alumíniumtartalmú anyagaival végzett, szélsőséges szennyezési forgatókönyveket modellező szimulációk sem tudták reprodukálni a márciusi értékeket.
Mi a magyarázata a márciusi adatoknak?
A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 4. melléklete alapján a talajvíz esetleges fémszennyezettségét az oldott fémek koncentrációja alapján kell vizsgálni, kizárva a talajban található fémeket és egyéb szilárd elemeket. A talajvízminták tartalmaznak talajrészecskéket, a talaj pedig természetes módon tartalmaz fémeket - különösen alumíniumot és vasat.
A teljes fémtartalom vizsgálata ezeket, a talajban és részecskékben található fémeket is beleszámítja, és ezért olyan értékeket eredményezhet, amelyek nem hasonlíthatók össze az oldott fémekre vonatkozó jogszabályi határértékekkel.
Az akkreditált szakértők megállapították, és a márciusi mintavételt és vizsgálatot végző laboratórium is megerősítette, hogy a márciusi adatok összesfém-koncentrációkat, nem pedig oldottfém-koncentrációkat rögzítettek, ezért az alkalmazandó jogi és műszaki előírások alapján nem voltak alkalmasak a talajvíz oldott fémekkel való szennyezettségének értékelésére.
A márciusi adatok fémmintázata szintén erősen a talajrészecskék jelenlétére utal a vizsgált talajvíz-mintákban: ugyanazokon a mintavételi pontokon volt magas az alumínium- és a vaskoncentráció, és arányuk mind a tíz ponton következetes volt, valamint összhangban állt a telephelyről vett talajminták fémösszetételével is. A vas azonban nem bemeneti és nem kimeneti anyaga a SEMCORP gyártási folyamatának.
A nyílt levélben a SEMCORP elismeri, hogy munkatársai az akkori jelentés első kézhezvételekor és a hatósághoz történő benyújtásakor nem ismerték fel ezt a módszertani problémát, és a vállalatnak sokkal hamarabb ki kellett volna vizsgálnia az eredményeket.
„Az egyik kérdés, amelyet alaposan körüljártunk, hogy miért nem léptünk azonnal, amikor áprilisban először megkaptuk a talajvíz fémtartalmára vonatkozó, rendkívül aggasztó adatokat.” - írja a vállalat nyílt levelében. „Utólag úgy tűnik, hogy ha áprilisban és májusban elvégeztük volna azt az alapos vizsgálatot, amelyre végül az elmúlt hetekben került sor, sokkal hamarabb megadhattuk volna a hatóságoknak és a helyi lakosságnak a szükséges bizonyosságot.”
Átláthatóság, további vizsgálatok és a működés következő lépései
A SEMCORP közölte, hogy a teljes adatkészletet és a szakértői értékelést benyújtotta a környezetvédelmi hatósághoz, és a telephely további vizsgálata során továbbra is a hatóság iránymutatását követi. A vállalat közlése szerint azért teszi közzé a nyílt levelet és a laboratóriumi jelentéseket, hogy a szakértők, munkavállalók és a lakosság közvetlenül is megvizsgálhassák a tudományos módszertant, a mintavételi helyszíneket és az eredményeket.
A vállalat óvatos optimizmusának adott hangot debreceni működésének hosszú távú kilátásaival kapcsolatban. „Az új megállapítások fényében őszintén reméljük, hogy a hatóságok kellő súllyal mérlegelik azt a szándékunkat, hogy valamennyi vonatkozó jogszabályi követelmény betartása mellett mielőbb újraindítsuk termelési tevékenységünket” - közölte a vállalat. „Úgy véljük, a rendelkezésre álló információk és adatok egyértelműen megcáfolták azt a feltételezést, hogy működésünk súlyos és kiterjedt fémszennyezést okozott a talajvízben.”
A vállalat elismerte, hogy a megfelelőség, az átláthatóság és a közösségi kapcsolatok terén van mit javítania. „Mélyrehatóan vizsgáljuk vállalatvezetésünk, irányítási rendszereink, megfelelési folyamataink és munkakultúránk hiányosságait” - fogalmazott a vállalat a levelében. „Reméljük, hamarosan ezekről és más témákról is többet tudunk mondani.”
A vállalat közölte, hogy már végrehajtott olyan szervezeti változtatásokat, amelyek célja annak biztosítása, hogy a környezetvédelmi, biztonsági és megfelelőségi ügyeket közvetlenül és haladéktalanul a csoportszintű vezetés elé terjesszék.
Emellett vizsgálja további elszámoltathatósági intézkedések, valamint a víztakarékosságot és a hulladékcsökkentést szolgáló műszaki megoldások alkalmazását, illetve a vállalat működésével és környezeti hatásaival kapcsolatos információk transzparenciájának lehetőségeit.

















