Együttműködés és jóhiszemű joggyakorlás az adóeljárásban
Mit is jelent pontosan a jóhiszemű joggyakorlás? Ha nyilatkozatot teszünk, terhel bennünket az igazmondási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy akár az adóeljárásban van rá szükség, akár az adózó saját maga dönt úgy, hogy nyilatkozatot tesz, köteles a nyilatkozatban igazat állítani.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint az adózó saját nevében megtagadhatja a nyilatkozattételt. Ugyanakkor az is rögzítésre került, hogy az adóhatósággal szemben együttműködési kötelezettség is terheli, azaz az adóhatóság felhívására köteles nyilatkozatot tenni, melyben a közölt információknak meg kell felelniük a valóságnak.
Dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd rámutat arra, hogy ha az adóeljárás mögött bűncselekmény vagy költségvetési csalás áll, akkor a nyilatkozattételi kötelezettség garanciális aggályokat vet fel.
Más ügyében tett nyilatkozat
Az adóhatóság kötelezheti az adózót, hogy más ügyével kapcsolatban tegyen nyilatkozatot a vele szerződéses viszonyban állókkal összefüggésben, ha ezzel az adóeljárásban releváns információkhoz juthat a hatóság.
Amennyiben az adózó más ügyében köteles nyilatkozatot tenni, megtagadhatja azt, ha tanúként a vallomástételt is megtagadhatná egy eljárás során. Az adóeljárás követi az egyéb jogszabályokat, melyek megengedik a tanúvallomás megtagadását, ha azzal bűncselekménnyel vádolnánk saját magunkat vagy közeli hozzátartozónkat.
A jogszabály szerint csak más ügyében tagadható meg a nyilatkozattétel, azonban saját magunk ügyében ezt nem tehetjük meg, ekkor továbbra is fennáll a nyilatkozattételi kötelezettségünk.
Az adózót megillető garanciális jogok
Alapvetően igaznak tűnik az az állítás, miszerint az adózónak csak akkor joga a nyilatkozattétel, ha saját maga kezdeményezett ügyet, minden más esetben pedig kötelezettsége.
Sajnos a más ügyében eljáró adózót megillető garanciális jogok nem kielégítőek. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény megkülönbözteti a saját ügyében eljáró adózó, a más ügyében eljáró adózó és a tanú fogalmát. Ezeket párhuzamba (avagy ellentétbe) lehet állítani a büntetőeljárásban meghatározott gyanúsított és tanú fogalmaival.
Amennyiben ezt a párhuzamot meghúzzuk, látni fogjuk, hogy az adóeljárás keretein belül megengedett az olyan procedúra, amely a büntetőeljárás során törvénybe ütközne, nevezetesen a gyanúsított tanúként történő kihallgatása. Ugyanis az adóeljárás során az információszerzés már a büntetőeljárás megalapozásához szolgáló nyomozás.
A jogértelmezést ilyenképpen megnehezítő tényezők miatt javasolt védőügyvédhez fordulni, amennyiben büntetőeljárás alá vonják az adózót.
