A konkrét összegek előtt érdemes megérteni egy fontos különbséget: a magasabb nyugdíj és a nagyobb vásárlóerő nem feltétlenül ugyanaz.
Több pénz a számlán – de mire lesz elég?
A januári nyugdíjemelés minden évben kézzelfogható kérdés: mennyi marad bevásárlásra, gyógyszerekre, számlákra és a váratlan kiadásokra? A százalékos növekedés önmagában azonban csak részben válaszol erre.
Ha a nyugdíj emelkedik, de közben az árak hasonló ütemben nőnek, a magasabb összeg elsősorban a korábbi életszínvonal megőrzését szolgálja. Érdemi javulás akkor következik be, ha az ellátás növekedése meghaladja a nyugdíjas által megvásárolt termékek és szolgáltatások drágulását.
Ezért ugyanazt az emelést két ember egészen eltérően élheti meg. Aki jövedelmének nagy részét élelmiszerre és gyógyszerekre fordítja, annak különösen ezek árváltozása számít. Aki jelentősebb lakásfenntartási vagy ápolási költségekkel szembesül, másképp érzékeli ugyanazt az országos inflációs adatot.
A bankszámlára érkező összeg növekedése tehát nem jelent automatikusan ugyanekkora javulást a mindennapi megélhetésben.
Mi határozza meg a januári emelést?
A rendszer alapja az inflációkövetés. A nyugdíjtörvény szerint a már megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat januárban az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedéshez igazítják. A következő januári emelésnél tehát a következő évre vonatkozó inflációs várakozás a meghatározó.
Ez lényeges különbség ahhoz képest, mintha az emelés kizárólag az előző év tényleges drágulását követné. Az év elején még senki nem ismeri a következő tizenkét hónap teljes áralakulását: a költségvetés szükségszerűen előrejelzésre épül.
Az infláció ráadásul nem az árak szintjét, hanem változásuk ütemét mutatja. A lassuló drágulás ezért nem jelenti azt, hogy a korábban megdrágult bevásárlás ismét olcsóvá válik. Az árak magas szinten maradhatnak akkor is, amikor már mérsékeltebben emelkednek.
Ez magyarázza, miért érezhetik sokan kevésnek az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést: a korábbi években megemelkedett kiadások továbbra is terhelik a háztartásukat.
Miért nem ugyanannyi forintot kap mindenki?
Az azonos százalékos emelés eltérő összegű havi többletet eredményez. Matematikailag ez egyszerű: a magasabb kiinduló nyugdíjnak ugyanakkora hányada is nagyobb összeg.
Ez a módszer önmagában megtartja a nyugdíjak egymáshoz viszonyított arányát, miközben a köztük lévő forintkülönbség nő. Az alacsony ellátásból élők számára pedig néhány ezer forintos többlet jelentőségét is alapvetően meghatározza, hogy a legszükségesebb kiadásaik mennyit emésztenek fel.
A nyugdíjak közötti különbségek és a bérekhez viszonyított lemaradás miatt szakmai vitákban rendszeresen felmerül az emelési rendszer átalakítása. A Portfolio friss elemzése is olyan megoldásokat tárgyal, amelyek az infláció mellett a keresetek növekedését is figyelembe vennék. Ezeket azonban nem szabad összekeverni a jelenleg tervezett általános januári emeléssel.
Egyetlen százalék még nem mond el mindent
A következő évi tervek értelmezésekor külön kell választani a rendszeres havi ellátást és az azon felüli juttatásokat. Egy külön kifizetés javíthatja az éves anyagi helyzetet, de nem feltétlenül emeli meg ugyanennyivel a minden hónapban rendelkezésre álló összeget.
A családi költségvetés szempontjából ez gyakorlati különbség. A rendszeres gyógyszert, az élelmiszert és a közüzemi számlákat hónapról hónapra kell kifizetni; az időszakosan érkező bevétel másképp tervezhető.
A tervezett emelés kiszámításánál a megfelelő kiinduló összeg is számít. A januári növekedést a decemberben folyósított, emelésre jogosító ellátás alapján kell vizsgálni, nem egy korábbi évből megjegyzett összegből.
A kisnyugdíjak felzárkóztatásánál pedig a sorrendnek is jelentősége lenne: először a rendes januári emelést hajtanák végre, és az így kapott összeg alapján következne a külön korrekció. Emiatt a sávhatárokat sem egyszerűen a jelenlegi nyugdíjjal kell összevetni.
Itt a konkrét szám: ekkora emelés várható januártól
A jelenlegi kormányzati tájékoztatás alapján 2027 januárjában 3 százalékos általános nyugdíjemelés várható. Ennek gazdasági alapja, hogy a benyújtott költségvetési javaslat 2027-re 3 százalékos inflációval számol. Az MTI költségvetési beszámolója ezt a következő évre vonatkozó előrejelzésként közli.
A kizárólag általános emeléssel számoló példák:
| Decemberi havi nyugdíj | Havi növekedés | Várható januári nyugdíj |
|---|---|---|
| 150 000 Ft | 4 500 Ft | 154 500 Ft |
| 200 000 Ft | 6 000 Ft | 206 000 Ft |
| 250 000 Ft | 7 500 Ft | 257 500 Ft |
| 300 000 Ft | 9 000 Ft | 309 000 Ft |
| 400 000 Ft | 12 000 Ft | 412 000 Ft |
Saját számítás 3 százalékos emeléssel; a táblázat nem tartalmaz külön juttatásokat.
Akiknél ennél jóval nagyobb lehet a változás
Az alacsony összegű, jogosult ellátásoknál külön felzárkóztatást is terveznek. A Portfolio által ismertetett rendelettervezet a rendes januári emelés után az alábbi korrekciókat tartalmazza:
| Nyugdíj az általános emelés után | Tervezett további korrekció |
|---|---|
| Legfeljebb 108 000 Ft | Kiegészítés 120 000 Ft-ra |
| 108 000 Ft felett, legfeljebb 125 000 Ft | +12 000 Ft |
| 125 000 Ft felett, legfeljebb 130 000 Ft | +10 000 Ft, legalább 137 000 Ft-ra |
| 130 000 Ft felett, legfeljebb 135 000 Ft | +8 000 Ft, legalább 140 000 Ft-ra |
| 135 000 Ft felett, legfeljebb 140 000 Ft | +6 000 Ft, legalább 143 000 Ft-ra |
| 140 000 Ft felett, 146 000 Ft alatt | Kiegészítés 146 000 Ft-ra |
A táblázat tervezett szabályokat mutat; a jogosultságot és a végleges sávhatárokat a kihirdetett rendelkezések alapján lehet majd biztosan megállapítani.
Egy jogosult, decemberben 100 ezer forintos ellátás így a rendes emelés után 103 ezer forint lenne, majd a tervezett felzárkóztatással 120 ezer forintra nőhetne. Ez összesen havi 20 ezer forintos, azaz 20 százalékos növekedést jelentene.
A címben feltett „miért?” kérdésre tehát két külön válasz adódik: az általános emelés az előre jelzett inflációt követné, a kisnyugdíjak nagyobb növelése pedig célzott felzárkóztatást szolgálna. Ezért lehet ugyanannak a januári változásnak az egyik nyugdíjasnál néhány ezer, a másiknál több tízezer forintos hatása.
