Az idén elindult Otthon Start program a következő évekre akár alapvető változásokat is hozhat a mutatókban, illetve az európai rangsorban elfoglalt helyünkben, ezért az OTP Ingatlanpont részletesen elemzi a 2024-es adatokat, melyek kiindulópontként szolgálhatnak. 

A közelmúltban publikálta az Eurostat szokásos éves átfogó jelentését a lakhatási viszonyokról, ebben rengeteg érdekes adatot láthatunk európai összehasonlításban. A számok egyelőre 2024-re vonatkoznak, de jellemzően több éves, vagy akár évtizedes tendenciák is látszanak, vagyis nem csak pillanatfelvételként érdemes kezelni az elemzést. 

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a lakosság 68%-a élt olyan ingatlanban, melynek a tulajdonosa volt 2024-ben. A legmagasabb az arány Romániában, ahol az emberek 94%-a saját tulajdonú otthonban él, míg a másik véglet Németország, ahol a népesség többsége (53%) bérelt ingatlanban lakik. Magyarországon hagyományosan magas a saját lakások aránya, a 92%-os értéket a románok mellett csak a szlovákok adata haladja meg.

Az európai emberek 51%-a él jelenleg házban, 48% pedig lakásban, a fennmaradó egy százalék az „egyéb építmény” kategóriába tartozik. Írországban tíz emberből kilenc házban lakik, míg a másik véglet Spanyolország, ahol a népesség kétharmada lakásban él. Magyarországon az ingatlanállomány hagyományosan inkább a házak felé mozdult el, 73%-unk él ilyen ingatlanban, míg 26% lakásban.

Természetesen városokban ez utóbbi van többségben (58%), ugyanakkor vidéki térségekre szűkítve, 98%-os ház részaránnyal hazánk az éllovas. Az „egyéb” kategória a legtöbb európai országban legfeljebb egy százalékot tesz ki, a kivétel 2,9%-os aránnyal Hollandia és 2,1%-kal Németország. Az adatok magyarázataként hozzáteszik, hogy ezek az egyéb ingatlanok tartalmazzák például a lakóhajókat, lakóautókat.

Egy európai lakosra átlagosan 1,7 szoba jutott 2024-ben, ezen belül Máltán 2,2 szoba, Szlovákiában pedig 1,1 szoba az átlag, ezek a szélsőértékek. Magyarország a kontinens középmezőnyében helyezkedik el, itthon a hivatalos statisztika szerint 1,6 szoba jutott átlagosan egy emberre. A fentiekkel összefüggésben Szlovákiában a legnagyobb egy átlagos háztartás, több mint 3 ember élt egy fedél alatt, a másik véglet Litvánia, ahol a két főt sem érte el az átlagos háztartás mérete. Magyarország ebben a mutatóban is átlagosnak mondható, 2,3 fővel háztartásonként. 

2024-ben 17% volt azok aránya Európában, akik túlzsúfolt háztartásokban élnek, hosszabb távon azonban javulás figyelhető meg ezen a téren, hiszen 2010-ben még 19% felett volt az arány. Magyarországon még látványosabb a javulás, hiszen a 2010-es 47%-ról 15% alá csökkent azoknak az aránya, akik túlzsúfolt háztartásban élnek. A csökkenés jelentős részben 2017-ről 2018-ra történt, amikor megfeleződött az arány, ebben lehetett módszertani változás is, de a jelenlegi érték alapján Magyarországon az európai átlaghoz képest kisebb probléma a túlzsúfoltság.

A két véglet amúgy Románia 41%-kal és Hollandia 5%-kal. Közben az Eurostat adatai szerint minden harmadik ember úgynevezett „alullakott” ingatlanban él, ők nagyobb lakásban laknak, mint amekkorára igényük lenne. Magyarországon ez az arány 26,1%, ami szintén 2017-18-ban emelkedett jelentősen, ami az előbb említett módszertani váltásra utalhat. Jellemzően egyébként ilyen alullakott szituáció akkor állhat elő, ha például a gyermekek felnőnek és a szülők maradnak egy indokolatlanul nagy ingatlanban. Érdekesség, hogy Cipruson a lakosság 70%-a van ilyen helyzetben. 

Tavaly az európai emberek 9%-a nem tudta a szükséges hőfokra felfűteni a lakását, a legmagasabb ez az arány Bulgáriában és Görögországban volt, ahol majdnem minden ötödik állampolgárt érintett ez a probléma. Magyarországon 6% volt az arány, ami a kontinensen a középmezőnyben volt, a másik véglet pedig a finn, a szlovén és a lengyel 3% körüli érték. 

A felmérés szerint az elmúlt öt évben Európában az emberek 6%-a számolt be valamilyen lakhatással kapcsolatos diszkriminációról, ami jelenthette az ingatlan eladás vagy kiadás megtagadását valamilyen okból. A legmagasabb az arány Spanyolországban, Szlovéniában és Franciaországban volt (8-9%), miközben Magyarországon mindössze az emberek 0,7%-a számolt be ilyen helyzetről, ami Horvátország után a második legalacsonyabb arány volt.

A diszkriminációban jellemzően társadalmi hatások mutatkozhatnak meg, Spanyolország és Franciaország esetében például a bevándorló népesség magas arányát tükrözhetik ezek a számok, míg a szlovén társadalom hagyományosan zárt lehet. Emellett egyértelmű a szegénységi szinttel való összefüggés. 

Az Eurostat azt is vizsgálta, hogy az európai háztartások mennyi üvegházhatású gázt bocsátottak ki, a legmagasabb ez az érték Luxemburgban volt fejenként 1257 kilogrammal, míg a legalacsonyabb Svédországban, ahol mindössze 29 kilogrammot tett ki 2023-ban.

Az EU-s átlag 607 kilogramm volt. Magyarországon 700 kilogramm alá csökkent ez a kibocsátás, ami a régiós országok között még mindig a második legmagasabb Lengyelország mögött. Szlovákiában például az 500 kilogrammot sem éri el átlagosan fejenként a károsanyag-kibocsátás, míg Romániában alig haladja meg a 300 kilogrammot. Az utóbbi 10-15 évben minden közép-kelet-európai országban érezhetően csökkent az arány a megújuló energiaforrások (napelemek, hőszivattyúk) elterjedésével. 

„A 2024-es számok jó kiindulási alapot jelenthetnek a következő évek változásai előtt, mivel a fenti mutatók egy részét akár hosszabb távon érdemben befolyásolhatja majd az idén indult Otthon Start kedvezményes hitelprogram” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakember szerint érdemes lesz majd visszatekinteni a jelenlegi adatokra, és megvizsgálni azt, változik-e a trend.