Ki jogosult GYED-re 2023-ban?
I. Általános szabályok szerint gyed-re jogosultság
Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:
- biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
- csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
Gyed-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:
Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.
A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül:
- A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
- A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő (kivéve, ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és ezen jogviszonyában azon gyermekre tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, akire tekintettel nevelőszülői gyermekgondozási díjra is jogosulttá vált.)
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:
Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:
- a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is.
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
- a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- rehabilitációs ellátás folyósításának idejét,
- valamint a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt. A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást - anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás – köthet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése biztosítási jogviszonyt (biztosításban töltött időt) nem eredményez, ezért ezen járulék fizetésének időtartamát a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi időbe nem lehet beszámítani.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj:
- ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási támogatást, nem ugyanazon gyermekre megállapított gyermekek otthongondozási díját, álláskeresési támogatást, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást).
- ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt.
- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
II. Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)
A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.
Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:
1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),
2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.
3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Diplomás gyed-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és tekintetében az 1., 4.-6. pontban meghatározottak fennállnak.
A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága:
A diplomás gyed-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.
Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás gyed, ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A diplomás gyed folyósítása mellett tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi-jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Keresőtevékenység a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
III. Nevelőszülői jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra jogosultság
Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek gondozási helyének nála történő kijelölését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.
Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.
IV. Nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosultság
A nagyszülői gyermekgondozási díjra:
- az alapjogosult (az általános szabályok szerint gyed-re jogosult személy), vagy a vele együtt élő házastársának - ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát - vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője (nagyszülő),
- továbbá a nagyszülővel együtt élő biztosított házastárs is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha
1. a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
2. a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt biztosítási jogviszony - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - alapján keresőtevékenységet végez,
3. a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
4. a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával (a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – a nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg),
5. azon gyermekre tekintettel, aki után az ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
Amennyiben az alapjogosult meghal, az a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságát nem érinti.
Nem jár a nagyszülő részére gyermekgondozási díj, ha:
- a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el,
- a nagyszülő egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
- a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,
- az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
- a gyermek szülei a jogosultsági feltételeknél részletezett 4. pont szerinti nyilatkozatot visszavonják.
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, így gyermekgondozási díjra nem szerezhet jogosultságot.
Mennyi időre jár a gyed 2023-ban?
1. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj időtartama:
A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
2. Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama:
Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
3. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama:
A "diplomás gyed" a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
4. Nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama:
A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
5. Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj időtartama:
Az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjhoz hasonlóan, a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
6. Ha gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt a gyermek meghal:
- Az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra az elhalálozást követő hónap első napjáig, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.
Ikergyermekek esetében,
- ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamon belül elhalálozik - azonos várandósságból egynél több testvér hiányában -, a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint, az 1. pontban meghatározott időtartam végéig, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
- ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal - azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában -, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.
Mennyi a GYED összege 2023-ban?
I. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege:
A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
A táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátások összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása:
1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos (a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs). A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.
3. Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 6. § szerinti – folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
4. Ha az igénylőnek az 1. 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.
A 3. és 4. pontban hivatkozott, legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban lehet figyelembe venni.
5. Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pontban foglaltak szerint számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és minden esetben a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.
Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.
A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!
Ha az ellátásra jogosult a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, az ellátás összege nem lehet kevesebb
- felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékánál,
- a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százalékánál.
A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:
- a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó része,
- egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
- az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
- álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
- mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-a,
Ugyanazon igénylő részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmét ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.
A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a gyed összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
A GYED mértéke 2023-ban
Emelkedik 2023-ban a minimálbér összegéhez kötött gyermekgondozási díj (GYED) maximum összege. Ez a járadék legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2023-ban bruttó 324 800 forintot is kaphatnak a jogosultak. 2023-ban ugyanez lesz a nagyszülői GYED felső összeghatára is.
II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)
A diplomás gyed havi összege 2023:
Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és:
1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.
3. Ha a biztosítottnak a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nincs legalább 120 naptári napi jövedelme, az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ekkor a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével kell a gyermekgondozási összegét megállapítani.
Az 1.-3. pontokban leírtak szerint megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta).
A diplomás gyed összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.
Nevelőszülői jogviszony alapján megállapított GYED összege 2023-ban:
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér (mely 2022-ben 200.000,-Ft) 55%-a , a gyermekgondozási díj egy napra jutó összege a naptári napi alap 70%-a. (2022-ben 2.566,67,-Ft)
(A 2023. évi GYED összegét a cikk írásakor még nem ismertük, mert a 2023-as minimálbér sem ismert. Cikkünket frissítjük.)
Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át. Ha az ellátás egybeszámított összege meghaladná a maximális összeget, a gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a gyermekgondozási díjat a megemelt összeghatár figyelembevételével - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.
Nagyszülő részére megállapított GYED összege 2023
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből az „I. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege” pontban foglaltak figyelembe vételével kell megállapítani.
Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után
A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből - az ellátásra jogosult adó- és járulékkedvezményről szóló nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével - a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot levonni.
A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőleg-nyilatkozat a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et megállapító szervhez benyújtani.
Az ellátást megállapító szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
A GYED 2023 pontos összegét GYED 2023 kalkulátor segítségével is kiszámíthatjuk, mely az interneten kereséssel "GYED kalkulátor 2023" megtalálható.
Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?
I. Általános szabályok szerint igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása
A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani.
A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.
A gyermekgondozási díj iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.
A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyv) is mellékelni kell.
Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.
Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: kormányhivatal) elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét, az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű elektronikus nyomtatványon.
A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,
- örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
- családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot,
- a biztosítás megszűnését követően benyújtott gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is mellékelni kell.
