A kolokációs modellek megjelenése új lehetőségeket kínál a piaci szereplők számára, ugyanakkor számos jogi és finanszírozási kérdést vet fel. Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia szakterületének vezetője összefoglalja a legfontosabb trendeket, szabályozási kereteket és nyitott problémákat.

A kolokáció jellemzően megújuló energiaforrás (napenergia, szélenergia stb.) alapú villamos energia termelés és akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) párosítása ugyanazon a helyszínen, közös csatlakozási pont használatával, amelyet fizikailag a termelői vezeték közös használata révén valósítanak meg. Bár a kolokáció mint műszaki megoldás és beruházási forma már megjelent a piacon, számos jogi és üzleti kérdés továbbra is nyitott maradt.

Az elmúlt időszakban Magyarországon jelentős volumenben létesültek időjárásfüggő termelői projektek, főként naperőművek, amelyek komoly kihívást jelentenek a villamos energia rendszer egyensúlyának fenntartásában.

A hálózat szűkösségére figyelemmel csak időszakonként meghirdetettkapacitás allokációs eljárások révén lehet új betáplálási jogokhoz jutni, ami arra ösztönözte a piaci szereplőket – nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is –, hogy új megoldásokat keressenek a hálózatokhoz való hozzáférésre. Az egyik ilyen irány a meglévő hálózati csatlakozási pont megosztása, amelyre egy másik projekt is rátelepülhet, kihasználva az időjárásfüggő termelés által aktuálisan nem hasznosított kapacitást.

Előnyök és piaci trendek

Azonos tulajdonosi körbe tartozó PV és BESS együttműködése esetén a kolokáció előnye, hogy kiegyensúlyozza az időjárásfüggő termelést a tároló integrálásával, és addicionális bevételi forrást jelent a beruházó számára. Az eltérő tulajdonban álló PV és BESS esetén – a költséghatékonysági előnyök mellett – jelentős kockázatok merülhetnek fel az újonnan (másodlagosan) csatlakozó projekt esetében abban a helyzetben, ha a hálózati csatlakozás eredeti jogosultja valamiért elveszti ezen jogait. 

A Pexapark elemzése arra világít rá, hogy a kolokációs megállapodások egyre népszerűbbek Európában: 2025 eleje óta a "BESS Deal Tracker" 22 kolokációs tranzakciót rögzített az európai piacokon (mindegyik PV + BESS), ami 3 GWh tárolási kapacitást jelent.  Bár ez még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban önálló BESS projektekre kötött, mintegy 14,4 GWh volumenű szerződésektől, a növekedési pálya figyelemreméltó: 676 százalékos az emelkedés 2024-hez képest, ami meghaladja az önálló BESS beruházások 392 százalékos növekedését.

Szabályozási és műszaki keretek

A kolokáció szinergiákat teremthet: csökkennek a fajlagos fejlesztési, engedélyezési és kivitelezési költségek, valamint az üzemeltetési költségek is megoszthatók az egyes projektek között. A PV és BESS rendszerek megfelelően összehangolt működése esetén a rendszerhasználati díjak optimalizálása is lehetséges, tovább javítva ezzel a projektek megtérülését.

A közelmúltban a hazai szabályozásban is megjelent a termelői vezeték és csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodás intézménye, amely eltérő tulajdonosi körbe tartozó kolokált projektek esetén releváns. A mintaszerződés feltételeinek kidolgozása iparági együttműködésben jelenleg is zajlik.

Nyitott kérdések és kihívások, nemzetközi gyakorlatok

A kolokációs mintaszerződés kulcskérdései többek között a termelői vezeték és a csatlakozási pont kapacitásainak megosztása és használatának ellenértéke, a másodlagos jogosult jogai és kötelezettségei, valamint a finanszírozási kockázatok kezelése, ha az elsődleges jogosult elveszíti a közcélú hálózatba történő betáplálásra való jogait. Amennyiben a jogalkotó nyitott a felvetett problémák megoldására, úgy az iparágból érkező javaslatok mentén a jövőben olyan szabályozás születhet, amely megkönnyíti az eltérő tulajdonosi körbe tartozó PV és BESS rendszerek hazai kolokációját.

A meglévő hálózati elemekhez másodlagosan csatlakozó fél (és a külső finanszírozó) kockázatainak csökkentésére az Egyesült Királyságban alkalmazott megoldás, hogy a kolokációs projekt résztvevői – például egy megújuló alapú erőmű és egy villamos energia tároló – közösen létrehoznak egy ún. GridCo társaságot, amely társaság részére átruházzák a termelői vezetékeket és a kapcsolódó hálózati elemeket, valamint a csatlakozási pont használatára vonatkozó jogokat.

A modell lényege, hogy a közös GridCo társaság tulajdonolja azokat az eszközöket és jogokat, amelyek a közcélú hálózati hozzáférést biztosítják. Így, ha az egyik projekt kiesik (például megszünteti a működését vagy fizetésképtelenné válik), a másik projekt továbbra is hozzáfér a kapacitásokhoz, és nem lehetetlenül el a működése.

Ez a modell magasabb szintű jogi és pénzügyi kiszámíthatóságot nyújt a feleknek, és csökkenti a finanszírozási kockázatokat, mivel a hálózati hozzáférés nem egyetlen projekt fennmaradásától függ. A GridCo modell alkalmazásával kapcsolatos legfőbb kérdés, hogy a befogadó fél milyen feltételekkel hajlandó közös tulajdonba adni a jelentős üzleti értéket képviselő hálózati infrastruktúrát és betáplálási kapacitásokat. 

Összegzés

A kolokáció jogi, üzleti és műszaki keretei folyamatosan fejlődnek, de számos nyitott kérdés van még, amelyek megoldása nélkülözhetetlen a kolokált projektek további elterjedése és banki finanszírozhatósága szempontjából. A széleskörű iparági szakértői munka és a jogalkotói támogatás kulcsfontosságú a következő időszakban.