A Gree légkondicionálók modellszámításai szerint egy évi 250 ezer forintos gázfűtési költséghez képest akár 137 ezer, míg 400 ezer forintos kiadás esetén 219 ezer forinttal is csökkenhet az éves fűtési költség, ha a gázt megfelelően méretezett, H tarifával működtetett klímás fűtés váltja ki.

A tényleges megtakarítás azonban több tényezőtől függ, ezért a fűtési rendszer korszerűsítése előtt érdemes egyedi kalkulációt készíteni.

Az elmúlt években a lakossági fűtési szokásokban is egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív megoldások. A Gree magyarországi piaci tapasztalatai szerint a 2022-es energiaválság egyértelmű fordulópontot jelentett: a megemelkedő energiaköltségek és a rezsiszabályok változása miatt jelentősen megnőtt az alternatív fűtési lehetőségek iránti érdeklődés.

A kezdeti keresleti ugrást később természetes piaci korrekció követte, a legfontosabb változás azonban tartósnak bizonyult: a klímaberendezések sok háztartásban kiléptek a kizárólag nyári hűtőeszköz szerepéből, és tényleges fűtési alternatívává váltak.

Magyarországon továbbra is a földgáz a legelterjedtebb elsődleges fűtési energiaforrás: a KSH adatai szerint 2024-ben a háztartások 58 százaléka elsősorban gázzal fűtött. 

A megszokott megoldás azonban nem feltétlenül a leggazdaságosabb minden ingatlanban. A fűtési költségek csökkentésére több lehetőség is kínálkozik, amelyek közül az egyik a korszerű klímaberendezések fűtési célú használata.

Miért nem egyenlő a klímás fűtés a magas villanyszámlával?

Az elektromos fűtésről sokaknak még mindig a hagyományos villanyradiátorok és hősugárzók jutnak eszébe. A korszerű inverteres klímák azonban más elven működnek: levegő-levegő hőszivattyúként a külső környezetből vonnak el hőt, így a felhasznált villamos energiánál többszörösen nagyobb hőenergiát képesek biztosítani.

A klímás fűtés gazdaságosságát tovább javíthatja a H tarifa, amely a megfelelő műszaki feltételek teljesülése esetén október 15. és április 15. között biztosít kedvezményes villamosenergia-díjat.

A két technológiai előny együttesen azt eredményezheti, hogy a klímás fűtés üzemeltetési költsége bizonyos háztartásokban jelentősen alacsonyabb lehet a gázfűtésénél.

Mennyit lehet megtakarítani a gyakorlatban?

A Gree három különböző éves gázfűtési költségből kiindulva modellezte, hogyan alakulhatnának a kiadások hőszivattyús klímával.

A 4,6-os szezonális hatékonysági mutatóval (SCOP) és H tarifával számoló becslés szerint egy évi 150 ezer forintos gázfűtési költség mintegy 68 ezer forintra, a 250 ezer forintos kiadás 113 ezer forintra, míg a 400 ezer forintos éves költség körülbelül 181 ezer forintra mérséklődhet. 

Ez a három modellben egyaránt közel 55 százalékos üzemeltetésiköltség-csökkenést jelent. Az eredmények ugyanakkor nem minden háztartásra érvényes megtakarítási arányt mutatnak: a tényleges különbséget az aktuális energiaárak, az ingatlan hőigénye, a meglévő fűtési rendszer hatékonysága, a klíma megfelelő méretezése és a használati szokások is befolyásolják.

„A fűtés korszerűsítésénél nem érdemes abból kiindulni, hogy az áram minden esetben drágább a gáznál. A korszerű hőszivattyús klímáknál a berendezés hatékonysága és a választott tarifa is meghatározó.

Ugyanakkor nincs minden otthonra érvényes megtakarítási arány: a döntés előtt azt kell megvizsgálni, hogy az adott ingatlanban milyen megoldás működhet a leggazdaságosabban” – mondta Antal Mihály, a Gree légkondicionálók műszaki vezetője.

A saját gázszámlánkból is kiindulhatunk

A lehetséges megtakarítás felméréséhez nem feltétlenül van szükség részletes műszaki ismeretekre. A Gree online klímakalkulátorával a háztartások kétféleképpen is megbecsülhetik, mennyibe kerülne otthonuk fűtése korszerű klímaberendezéssel.

A számítás alapja lehet az éves gázszámla, de az ingatlan jellemzői – például az alapterület, a belmagasság, a falazat, a szigetelés és a nyílászárók állapota – is megadhatók.

Az eszköz abban segít, hogy a fogyasztók még a beruházási döntés előtt összehasonlíthassák a különböző fűtési lehetőségek várható üzemeltetési költségét.

A kalkuláció tájékoztató jellegű energetikai becslés, nem helyettesíti a helyszíni felmérést, és nem tartalmazza a berendezések beszerzési, telepítési vagy az esetleges villamoshálózat-átalakítási költségeit.