A kutatás azt is megerősítette, hogy a legtöbben csak akkor kezdenek el komolyan foglalkozni az egészségükkel, ha már baj van. 

Ideális esetben a megelőzésnek jóval korábban kellene kezdődnie, hiszen egy időben felfedezett betegség kezelése megfizethetőbb és hatékonyabb, mint egy előrehaladott állapoté.

A prevenció és a rendszeres szűrővizsgálatok nemcsak életet menthetnek, hanem pénzügyileg is kiszámíthatóbbá teszik a jövőt.

Magyarországon még mindig inkább tűzoltás jelleggel kezeljük az egészséget: akkor megyünk orvoshoz, amikor már fájdalmunk van. Az Allianz Hungária kutatása is arról árulkodik, hogy miközben a prevenció gondolata kifejezetten vonzó az emberek számára, a gyakorlatban kevesen építik be az életükbe a rendszeres szűréseket. 

A kutatás szerint az egészségbiztosítás és a megelőzés fogalma ráadásul sokaknál még mindig nem egyértelmű, miközben a prevenciós szemlélet – vagyis, hogy a biztosító a betegségek megelőzésében is szerepet vállal – azonnali pozitív visszhangot kapott a válaszadók körében.

Halogatunk, tehát vagyunk 

A legnagyobb probléma az, hogy az egészségünket érintő saját döntéseink fő vezérelve a halogatás. „A biztosításokra, így az egészségbiztosításokra is, az a jellemző, hogy az ügyfelek nem a hasznosságát kérdőjelezik meg, hanem az időszerűségét” – szögezi le Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. személybiztosítások igazgatóságának vezetője. Ezt a notórius „majd később” szemlélet aztán sok esetben egészen addig kitart, amíg egy betegség vagy rossz tapasztalat fel nem gyorsítja a döntést. 

Pedig a megelőzésnek ideális esetben már jóval korábban kellene kezdődnie. Egy átlagos, 35 év feletti nőnek és férfinak is több olyan szűrővizsgálat javasolt, amelyeket évente vagy kétévente érdemes elvégezni. Ilyen például a vérnyomás- és vércukorszint-ellenőrzés, a koleszterinszűrés, illetve a hasi ultrahang.

Nők esetében 40 év felett rendszeressé válik a mammográfia és a méhnyakszűrés, míg férfiaknál 45 év felett a prosztataszűrés is bekerül az éves rutinba. Mindkét nemnél ajánlott a vastagbélrák-szűrés 45-50 éves kortól, valamint a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés.

A magánegészségügy a többség számára luxus

A kutatás szerint a megkérdezettek többsége rendszeresen tapasztal problémát az időponthoz jutásnál az állami rendszerben: erről a válaszadók 83 százaléka számolt be. A kedvezőtlen tapasztalat valamivel jellemzőbb a nőkre, a 30 és 50 körüliekre, az alacsonyabb végzettségűekre és a kedvezőtlenebb anyagi helyzetűekre. Szintén magas (78%) azoknak az aránya, akik számára gyakran jelent nehézséget a megfelelő szakorvos megtalálása.

Ezért nem is véletlen, hogy sokan fordulnának a magánegészségügy felé: a válaszadók 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak magánorvoshoz járna, ha anyagilag megengedhetné magának. Csakhogy egy éves alapszűrőcsomag ára nagyjából 150 ezer forinttól indul, egy átfogóbb ennek a duplája is lehet, az igazán komplex kivizsgálások pedig a többszörösére rúghatnak. Ha valaki a korosztályának javasolt összes vizsgálatot magánúton végeztetné el évente, ez akár több százezer forintba is kerülhet.

Erre nyújt megoldást az efféle vizsgálatok könnyebb elérését is tartalmazó egészségbiztosítás, hiszen ez jóval elérhetőbbé teszi a szűrések anyagi megvalósítását. Ráadásul nem egyszerűen kedvezőbbé teszi a  költségeket, hanem kiszámíthatóságot visz a rendszerbe: az olyan szolgáltatásfinanszírozó konstrukciók, amilyeneket az Allianz Hungária Zrt. is kínál, abban is segítenek, hogy a biztosított gyorsan és szervezetten jusson hozzá a szükséges vizsgálatokhoz, sok esetben külön térítés nélkül.

Az egészségbiztosítással nyugalmat is vásárolunk

Az egészségbiztosítás valódi értékét Bencsik Tamás szerint épp az adja, hogy nem pusztán finanszíroz, hanem hozzáférést és szervezettséget is biztosít. Ráadásul magasabb szintre emeli az egyéni egészségtudatosságot, ami azért fontos, mert a prevenció egészségügyi aspektusai mellett a pénzügyiek is igencsak kényesek.

Egy időben felfedezett betegség kezelése jellemzően megfizethetőbb és hatékonyabb, mint egy előrehaladott állapoté. Így az egészségbiztosítás nemcsak a váratlan kiadások ellen véd, hanem a későbbi, nagyobb költségek kockázatát is csökkenti.

A kutatás arra is rámutat: bár sokan drágának tartják a biztosításokat, a többség valójában nyugalmat vásárol velük. Ez az egészségbiztosítás esetében különösen kézzelfogható: nem kell heteket várni egy vizsgálatra, nem marad el a kontroll, és nem kell mérlegelni, hogy belefér-e a következő szűrés. A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e prevencióra, hanem az, hogy mikor lépünk. 

Ha időben beépítjük a rendszeres szűréseket az életünkbe, hosszabb távon nemcsak egészségesebbek lehetünk, de az anyagi helyzetünket is stabilizálhatjuk. Az egészségbiztosítás tehát egyre kevésbé extraszolgáltatás, sokkal inkább az öngondoskodás egyik tudatos eszköze.