Részben a klímaváltozásnak, részben az ember általi behurcolásnak köszönhetően immár szinte évente jelennek meg olyan inváziós fajok Magyarországon, amelyek érezhető, időnként súlyos és visszafordíthatatlan kártétellel járnak.

Az Agroinform.hu alábbi elemzése a legnagyobb gazdasági kockázatokat hordozó, hazánkban még jelen nem lévő potenciális új kártevőket és növénybetegségeket mutatja be, kiemelve mindannyiunk szerepét ezek terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában.

Noha szerencsére kevés olyan inváziós kártevőnek van olyan elemi gazdasági és kulturális hatása Magyarországon, mint az éppen százötven éve megjelent filoxérának, vagy a hidegháborús propagandában is kulcsszerepet játszó burgonyabogárnak, a hazai növényvédelem folyamatosan, és egyre növekvő mértékben szembesül az idegen fajok megjelenéséből fakadó kihívásokkal.

Egy behurcolt faj ugyan nem minden esetben képes tömegesen elterjedni és ezáltal tetemes kárt okozni, ám a szakemberek immár szinte évente azonosítanak be olyan inváziós fajokat, amelyek új élőhelyükön konkurencia és természetes ellenség híján hirtelen válik komoly kockázati tényezővé.

Három egyszerű lépés, amivel bárki hozzájárulhat az új kártevők elleni védekezéshez:

1. Külföldről kizárólag ellenőrzött helyről származó növényt hozzunk be, amely rendelkezik úgynevezett növényútlevéllel. Akár egy, az út szélén letépett leanderhajtás is okozhat komoly baktériumfertőzést.

2. A Kínából érkezett termékek növényalapú csomagolóanyagát (raklapok, helykitöltő széna, stb.) meg kell semmisíteni.

3. Bármilyen szokatlan kártétel, betegség észlelése esetén mielőbb értesíteni kell egy növényorvost, aki tájékoztat a teendőkről, szükség esetén pedig értesíti a Nébihet.

A hatóság által még nem kimutatott, de bármikor megjelenő inváziós kártevők közül Both Gyula növényorvos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elsősorban a következőket tartja szükségesnek kiemelni:

Xylella fastidiosa: A legveszélyesebb növénygyilkos egy baktérium

Ezt az amerikai eredetű baktériumfajt a 2010-es évek közepén találták meg először Európában, 2016-ban már Németországban is azonosították. Rendkívüli veszélyességét az adja, hogy többszáz féle növényt (köztük olajfákat, leandert, szőlőt, gyümölcsfákat) képes megfertőzni.

A növények edénnyalábjait elzárva egy év alatt képes az egész növényt elpusztítani. Ezért megjelenésekor nagyon szigorú karanténintézkedéseket kell hozni: 50 méteres körzetben minden lehetséges gazdanövényt ki kell irtani, és öt éves időtartamra 2,5 kilométeres pufferzónát kell kialakítani.

Bár a fertőzést kabócák is terjesztik, a behurcolás veszélyét leginkább a nyaralás során „begyűjtött”, tünetmentesen fertőzött növények (például leander- vagy olajfaágak vagy -hajtások) behozatala jelenti!

Egy minden eddiginél falánkabb cserebogárféle (Popillia japonica)

Szintén a gyümölcsfákra, mellettük pedig a lágyszárú növények gyökereire jelenthet nagy fenyegetést a japán cserebogár megjelenése. Ez a kártevő a nálunk elterjedt májusi cserebogárhoz képest jóval falánkabb: közel 300 gazdanövénye van, a gyümölcsfákon kívül a szőlőt is előszeretettel megtámadja, a lárvái pedig a lágyszárú növények (sárgarépa, petrezselyem, pázsitok, szőlő, kukorica stb.) okoznak nagy pusztítást.

A Távol-Keletről származó kártevő már Olaszország északi részén és Svájcban is jelen van, de észlelték már Ausztriában és Szlovéniában is. A behurcolást valószínűleg csak késleltetni lehet, hiszen a Japánból kiinduló út nagy részét a faj már sikeresen leküzdötte.

Erdőgyilkos cincérek

Kína felől terjeszkedik két veszélyes cincérfaj, az ázsai citruscincér (Anoplophora chineisis), valamint ázsiai hosszúcsápú cincér (Anoplophora glabripennis), amelyek jelentősen képesek károsítani a kereskedelmi forgalomba szánt faalapanyagot, de akár teljes erdőket is kipusztíthatnak. Veszélyességük miatt karanténrovarnak számítanak, és Németország után immár Ausztriában, tehát közvetlen környezetünkben is pusztítanak.

Behurcolásuk Kínából főként fertőzött faanyagokkal (legtöbbször építőanyagokhoz használt raklapokkal) történik, vagyis ezeket a göngyölegeket célszerű haladéktalanul megsemmisíteni.

Amikor maga a csomagolóanyag kel külön életre

A japán szárfű (Microstegium vimineum) is kiváló példája annak, milyen károkat tud okozni, ha gondatlanul kezeljük a távoli országokból származó csomagolóanyagokat. Ezt a növényt helykitöltő céllal alkalmazzák, ám annak magjai a hazai környezetbe kerülve igen agresszíven kezdenek terjeszkedni, az ilyen kolóniák kiirtása komoly nehézségekbe ütközik.

Ami mögött a parlagfű pollenje is elbújhat

Az elsősorban a dísznövényeket, a juharokat és az almát támadó gombafaj, a Cryptostroma corticale hazai megjelenése különösen az allergén hatása miatt okozhat nagy gondokat. A megtámadott növények kérge alatt felszaporodó rengeteg spóra mérete töredéke a parlagfű pollenjének, így a légutakba kerülve képesek sokkal hevesebb, extrém allergiás reakciókat is okozni.

„A fent felsorolt inváziós fajokon kívül számos további potenciális kártevővel is számolni kell. A fenti példákból is látható, hogy ezek a fajok a megjelenésük esetén igen eltérő módon és mértékben képesek kárt okozni. Ami azonban ezekben mind közös, hogy az új kártevőkkel, betegségekkel szembeni fellépés, az alkalmazkodás csak jelentős késéssel képes a felmerülő új helyzeteket kezelni. Ezért a legfontosabb feladata a szakembereknek és a hétköznapi embereknek is az, hogy amit csak lehet, elvárható óvatossággal és gondossággal próbáljunk megelőzni” – adott összegzést Both Gyula.