A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66.8%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a – szezonálisan összevethető - tavalyi év azonos hónapjában mért 66.4%-os aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.8% volt, az előző havi 3.6%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 4.0%-os szint után.

2022. októberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 10 ezer fővel kevesebb. 

Munkanélküli segély 2023 összege és igénylése.

A tárgyhónapban összesen 33,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,0%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1%-kal csökkent.

2022. októberében a munkaadók összesen 25,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 67,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,7 ezer után.

2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A magyar munkaerőpiac továbbra is erős számokat produkál, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a hazai piacra, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.

Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a globális recessziós előjelek egyelőre továbbra sem gyakoroltak hatást a hazai munkaerőpiacra, ami jó hír a hazai piac ellenállósága szempontjából, azonban a következő időszakban, egy bekövetkező európai recesszió esetén az exportágazatok munkaerőkereslete kissé visszaeshet, ami csökkenheti a munkaerőpiaci feszességet.

Várakozásunk szerint idén 3.7% lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3.9% lehet az átlagos érték, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság. A továbbra is fennálló munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez.

Az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzügyi piaci változások néhány negyedéves késéssel jelenhetnek meg a munkaerőkeresletben.

Ezen felül érdemes megjegyezni, hogy abból következően, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából, a megjelenő kihívások mellett is.