Az egyébként is erősen gyorsuló ágazaton belül a mesterséges intelligenciához kapcsolódó chipgyártás kifejezetten száguld. Az MBH Bank elemzője befektetési szempontból vizsgálta a hightech szektor kilátásait.

Előző cikkünkben a chipgyártás sematikus ábráját rajzoltuk fel. Említettük, hogy a chipeknek számos fajtája létezik, ezek közül a CPU a számítógép „agya”, amely elsősorban sorosan futó feladatokat, számítási, logikai műveleteket végez. A CPU mellett azonban ma már egyre több gépben, eszközben találkozhatunk olyan chipekkel, amelyek fő feladata inkább egymással párhuzamos számítások, folyamatok kezelése.

Ilyen lehet például az önvezető autózás során beérkezett adatmennyiség feldolgozása, a másodperc tört része alatt. Ehhez hasonló feladatokat egy egyszerű CPU nem tud elvégezni. Valami másra van szükség, méghozzá egy mesterséges intelligencia (MI) chipre, amely most az egyik legforróbb területe a félvezető iparágnak.

Az ilyen chipek feladata, hogy segítsék a mélytanulást (deep learning), a gépi látást (computer vision) vagy éppen az emberi nyelvek feldolgozását (natural language processing). Itt már mátrix vagy például konvolúciós számításokat kell végezni, amelyre egy CPU nagyjából alkalmatlan.

Ebből az is következik, hogy az MI chipgyártás valami mást követel meg, szemben a hagyományos gyártással. Ez persze nem azt jelenti, hogy a legtöbb gyártónak, mint például az Intel, ne lenne MI chipje, vagy, hogy a nagy technológiai vállalatok ne dolgoznának a saját chipjük kialakításán (például Meta, Google, Apple és a sort lehetne folytatni), de az MI-chipek tervezését és tesztelését ma két szereplő uralja: az Nvidia (kb. 92%) és az AMD, (és nagyon kis részben éppen az Intel).

Az Nvidia felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó cégek és adatcenterek számára kínált MI-chipjei iránt a ChatGPT köztudatba robbanása után nőtt meg jelentősen a kereslet: 2022 utolsó negyedévében még 3,6 milliárd dollár volt a vállalat bevétele ebben a szegmensben, mára viszont ugyanez a mutató 16,8 milliárdra emelkedett, míg a vállalat teljes negyedéves árbevétele 22,1 milliárdra ugrott – meghaladva az elemzői várakozásokat.

Az egymillió dolláros kérdés, hogy a jövőben mekkorára nőhet ez a piac? Mivel egyre több eszköz használ MI-chipet, legyen szó autóról, telefonról, adatközpontokról stb., annyi egészen nyilvánvaló, hogy a kereslet csak növekedhet.

Napjainkban egyre több adat keletkezik, és bár ezek nagyjából 70-80%-a nem kiemelkedően fontos, a maradék igenis az. Egy önvezető autó, egy automatizált gyártósor esetében ezeket a fontos adatokat fel kell dolgozni, és lehetőleg egyre gyorsabban, egyre pontosabban. Ez a gazdasági hatékonyságot is növeli, ami kulcsfontosságú, hiszen az alábbi ábra is megmutatja, hogy a 1990-2000-es években drámai fordulat történt a globális GDP-ben. Innentől már nem a foglalkoztatás bővülése okozta a növekedést, hanem a hatékonyságjavulás.

Napjainkban egyébként a pénzügy, a telekommunikáció, a logisztika és az autóipar vezeti az MI-beruházásokat. Ezekben a szektorokban a vállalatok 20-30%-a már használ valamilyen, a mindennapi folyamatokban szervesen megjelenő mesterséges intelligencia funkciót, például gyártórobotot, valamilyen adatelemzést, esetleg szimulációt.

A legfrissebb előrejelzések szerint az MI-chipek piaca a mai kb. 15 milliárd dolláros értékről, évente átlagosan kb. 40-45%-kal növekedve, 2030-ig elérheti a nagyjából 230 milliárd dolláros éves értékesítést. Természtesen ez csak egy a sok előrejelzés közül. Találunk olyan elemzést is, amely szerint 2030-ra közel 350 milliárd dollárt érhet a piac. Ma azt mondhatjuk, hogy jó eséllyel, valahol e két érték között alakulhat majd 10 éves időtávon a valós érték.

Az MI széles körű elterjedése a McKinsey elemzése szerint a globális GDP-t, amely jelenleg kb. 100 billió dollár, 15-25%-kal növelheti. Ennek fényében nem véletlen, hogy kegyetlen a verseny ennek a piacnak a meghódításáért. Az egész ökoszisztémának csak egy része az, hogy ki és mennyi MI-chipet gyárt, ez a történetnek „csak” a hardware része. Mellette ott vannak, akik MI-szolgáltatást nyújtanak (mint például az Amazon, a Google vagy a Microsoft), vagy azok, akik segítenek a vállalatoknak az ilyen folyamatokat implementálni (például az IBM, az Accenture vagy a CapGemini).

És akkor forduljunk rá az égető kérdésre. Drága napjaink egyik legfelkapottabb részvénye, az Nvidia, vagy sem? Azt azonnal le kell szögezni, hogy a lenti számolás csak egy szalvétajegyzet, de a sebtiben összeállított DCF-modellünk azt mutatja, hogy a befektetők jelenleg azt árazzák, hogy az Nvidia 2033-ig lefölözi a piac 90%-át, meg tud magánál tartani minimum 40%-ot a bevételből (profitmarzs), és teszi mindezt kb. 10%-os tőkeköltséggel – ráadásul úgy, hogy közben nem adósodik el. Hogy ez túlzó várakozás-e vagy sem, azt mindenki döntse el maga…