Ahogy az elmúlt években, az Allianz Hungária 2026 elején is összesítette az előző év lakóingatlanokat érintő káreseményeit. A számok alapján 2025 viszonylag kiegyensúlyozott évnek tekinthető: valamivel több mint 81 ezer kárbejelentés érkezett, ami csökkenésről árulkodik az előző évekhez (2024: több mint 85 ezer, 2023: több mint 100 ezer) képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lett volna olyan időszak, amely komoly próbatétel elé állította az ingatlantulajdonosokat.

Magas rizikót hordoznak a természeti károk

A káresemények darabszámát tekintve továbbra is, mint minden évben, a csőtörés vezeti a listát , az összes káresemény csaknem 30 százalékát ez a kártípus teszi ki. Ezt követték 2025-ben a viharkárok. Ha azonban egyben vizsgáljuk az összes időjáráshoz köthető eseményt – általános viharkárok, beázás, villámcsapás indukciós hatása, jégverés, felhőszakadás, hónyomás, villámcsapás, tetőbeázás, tető- és panelhézag beázás, üvegtörés elemi kár –, akkor egyértelműen ezek okozták a legtöbb kárt, megelőzve még a hagyományosan sok bejelentést generáló csőtöréseket is. A természeti károk kiszámíthatatlansága továbbra is az egyik legnagyobb kockázatot jelenti a lakóingatlanok esetében.

A statisztikákból ugyanakkor pozitív tendenciák is kivehetők. Több, jellemzően emberi mulasztásból vagy bűncselekményből eredő kártípusnál volt jelentős a visszaesés: 2025-ben jóval kevesebb bejelentés érkezett betöréses lopásról, vandalizmusról vagy akár kényszerű, figyelmetlenségre visszavezethető zárcseréről. Utóbbi 2024-hez képest kevesebb mint felére esett vissza, ami részben a fokozott óvatosságnak, részben a technológiai védelem terjedésének tudható be.

Nyugodt első félév után polikrízist hozott a július

Időbeli eloszlásban a tél és a kora tavasz hozta a legkevesebb kárt: február, december és január bizonyult a legnyugodtabb hónapnak. Érdekesség, hogy 2025 júniusa is szokatlanul csendes volt, a megelőző két év átlagához képest kevesebb mint fele annyi káreset történt. Ez azonban afféle vihar előtti csendnek bizonyult, hiszen július teljesen felülírta az addigi nyugalmat.

A tavalyi nyár közepén az elmúlt tizenkét év legpusztítóbb vihara csapott le Magyarországra. A hosszú, forró és száraz időszakot követően rendkívül heves, trópusi jellegű viharok érkeztek, amelyek záporokat, jégesőt és orkánerejű szélrohamokat hoztak.

A zivatarrendszer országos léptékben okozott károkat, egy időre még a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret is le kellett zárni. Ebben az egyetlen hónapban az Allianz időjárással összefüggő kárkifizetései meghaladták az 1,5 milliárd forintot, ami havi rekordnak számít a biztosítónál.

Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője szerint a nyár középső hónapja középtávon is kritikus időszaknak számít. „A legnagyobb károkkal pusztító viharok az eltelt bő évtizedben döntően ekkor törtek az országra: 2014 és 2025 között a júliusi hónapokban akkora volt a teljes kárkifizetés, mint a májusokban és az augusztusokban összesen” – mondja a szakember.

A 2025-ös július emellett azért is bizonyult különösen problémásnak, mert nemcsak a viharkárok száma ugrott meg: az Allianz Hungária adatai szerint ebben az időszakban jelentették a legtöbb betöréses lopást, balesetet és csőtörést is. 

Egy pillanat alatt milliók: ezek a károk fájnak a legjobban 

A kifizetések nagysága jól mutatja, hogy melyek azok a káresemények, amelyek a legnagyobb anyagi terhet jelentik az emberek számára. Egy káresetre 2025-ben átlagosan valamivel 100 ezer forint felett fizetett az Allianz Hungária. Bár ezek jellemzően ritkábban fordulnak elő, átlagosan mégis a tűzesetek okozzák a legsúlyosabb károkat: egy-egy tűzkár összege jellemzően meghaladja az 1,5 millió forintot. Az időjárási károk közül a villámcsapás vezet, közel 200 ezer forintos átlagkifizetéssel, de a jégverés is jelentős, 170 ezer forint feletti károkat okoz.

„A természeti hatások egyre szélsőségesebbek, és bár sok mindenre nincs ráhatásunk, a következmények kezelése tervezhető” – húzza alá Borbély Krisztián. Mivel egy viharos július vagy egy váratlan tűzeset anyagi terheit önerőből csak kevesen képesek gond nélkül viselni, ezért szerinte egyre fontosabb, hogy az ingatlan értékéhez és kockázataihoz igazodó, megfelelő biztosítás álljon rendelkezésre, elkerülendő a vállalhatatlan kiadásokat.

Milliós károk, amik megspórolhatók

Bár az Allianz statisztikái szerint a dugulásos esetek messze nem tartoznak a legnagyobb összegű káresetek közé, 2025-ben az ügyfelek többízben is találkoztak kiugróan magas számlákkal a duguláselhárító vállalkozók részéről, és ez a trend sajnos idén is folytatódni látszik.

Néhány hete egészen pontosan 1 721 000 forint volt annak a számlának a végösszege, amelyet a biztosító egyik károsult ügyfelének állított ki egy duguláselhárítást végző vállalkozó, de a tavalyi évben még ennél is magasabb összegre is volt példa, miközben jellemzően néhány tízezer forintos, rosszabb esetben százezres nagyságrendű károkról beszélünk. 

Bár ezek a vállalkozók gyakran „a biztosító úgyis kifizeti” címszó alatt számláznak ki irreális összegeket, a valóságban a biztosító csak a szerződési feltételek alapján indokolt, a szolgáltatási/helyreállítási költségeknek megfelelő díjat tudja téríteni.

Éppen ezért Borbély Krisztián azt tanácsolja, hogy megbízható ismerős vagy családtag kifejezett ajánlása, jó tapasztalata alapján válasszunk, ahelyett, hogy a világhálón vadásznánk szerelőre, vagy vegyük igénybe a lakásszervizként ismert assistance szolgáltatást, amelyet minden Allianz Otthonom lakásbiztosítás tartalmaz.

„A biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló partnerek előre rögzített díjtáblázat alapján dolgoznak, ami teljesen kiszámíthatóvá teszi a szerelési munkákat” – hangsúlyozta Borbély Krisztián, aki szerint ezzel kerülhető el a legkönnyebben, hogy extrém számlázás esetén a károsult ott maradjon a több százezres-milliós számlával, amelynek a biztosító – a szerződési feltételek alapján – csak egy csekély részét téríti meg.