A Journal of Medical Ethics című, orvosetikai folyóiratban megjelent új tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az elektrokonvulzív terápiának (ECT), közismert nevén elektrosokknak alávetett emberek közel 60%-a arról számolt be: nem tájékoztatták megfelelően a terápia súlyos kockázatairól. A tanulmány ebben a témában az eddigi legnagyobb nemzetközi felmérés, amely 44 országot (köztük Magyarországot) ölelt fel, és 1144 személytől – a kezelésben részesülőktől és családtagjaiktól – egyaránt gyűjtött be válaszokat.
Az elektrosokk során, amelyet jellemzően hat-tizenkét alkalommal alkalmaznak altatásban, elektromos áramot küldenek az agyon keresztül, hogy epilepsziás nagyrohamot váltsanak ki. Az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá a veszélyes, akár halálos kockázatokat.
A tanulmányt végző Kelet-londoni Egyetem kutatói hangsúlyozták: „A tájékozott beleegyezés biztosításának elmulasztása jelentős jogi következményekkel jár.” Felidéztek egy 2023-as floridai bírósági ügyet (Thelen kontra Somatics), amelyben az esküdtszék a Somatics-ot, az elektrosokk-gépek gyártóját felelősségre vonta, mert nem figyelmeztetett az eszközök kockázataira, beleértve az agykárosodást is.
A felmérésben 858 ECT-kezelésben részesült személy és 286 rokon vagy barát vett részt. A válaszadók legnagyobb száma az Egyesült Államokból (a kezeltek 46%-a) érkezett, ezt követte az Egyesült Királyság (14%), Ausztrália (11%), Kanada (8%), és számos más ország.
Aggasztó módon a válaszadók 63%-a azt mondta, hogy csak arról tájékoztatták őket, hogy az elektrokonvulzív terápia (ECT) „átmeneti memóriaproblémákat” okozhat. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) 2025-ös munkacsoportjának jelentése az elektrokonvulzív terápia gyakorlatáról azonban sokkal súlyosabb „jelentős kockázatokra” figyelmeztet, beleértve a halálozást, a káros szív- és érrendszeri és neurológiai hatásokat, valamint a memóriavesztést, amely „hónapokig, évekig, vagy akár véglegesen” is eltarthat.
Az APA 470 oldalas jelentésében sehol sem található kutatás arról, hogy a betegeket milyen gyakran tájékoztatják megfelelően ezekről a veszélyekről – ezt a hiányosságot az új tanulmány is kiemeli. Az APA azt is elismeri, hogy a betegeket tájékoztatni kell arról, hogy „nincs garancia az ECT hatékonyságára”, és hogy a kezelés utáni visszaesési arány jelentős.
A helyzet hazánkban sem rózsásabb. Kevesen tudják, hogy elektrosokkot több magyar kórházban a mai napig rendszeresen végeznek. Az eljáráshoz mindenképp írásos beleegyezés szükséges, ám hogy a páciens mit ír alá, az kórházanként változhat. A beleegyező nyilatkozatok rendszerint úgy mutatják be az elektrosokkot, mint szokványos orvosi beavatkozást, a komoly kockázatokat rendszerint bagatellizálva.
A Nagykanizsai Kórház beleegyező nyilatkozata például így ír: „Esetleges mellékhatások: a rövid távú memória átmeneti zavara, többnyire néhány órán belül rendeződik.”
A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikájának nyilatkozata így fogalmaz: „A kezelés kockázata: Az altatásban adott EKT a legbiztonságosabb orvosi kezelések egyike.” Majd így folytatja: „A megjegyző emlékezés átmenetileg gyengülhet, így a beteg elfelejthet időpontokat, neveket, személyeket, címeket és telefonszámokat. Az emlékezészavarok a legtöbb betegnél néhány nap vagy 1-2 hét alatt megszűnnek. Hosszú távon az EKT nem károsítja sem az intellektuális készségeket sem az emlékezést.”
Ugyanakkor a Békés Vármegyei Központi Kórház nyilatkozata szerint: „Leggyakoribb mellékhatás a memória, emlékezet károsodás (esetenként tartós, néha maradandó is lehet).”
Agykárosodást egyik beleegyező nyilatkozat sem említ, pedig a Kelet-londoni Egyetem tanulmánya más, az aggályokat alátámasztó tanulmányokra is rámutatott:
Egy összevont kutatási elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ECT „valószínűleg hatástalan, de mindenképpen agykárosodást okoz”.
Mindössze 11 placebo-kontrollos vizsgálatot végeztek, amelyek az ECT-t az „ál” ECT-vel (ahol érzéstelenítést adnak, de nem adagolnak elektromos áramot) hasonlították össze, a legutóbbi 1985-ben történt. Egyik sem felelt meg a modern tudományos szabványoknak.
Dr. Irving Kirsch, a Harvard placebo-vizsgálatainak szakértője társszerzője volt egy olyan áttekintésnek, amely megállapította, hogy a magas színvonalú vizsgálatok nem mutatták ki az ECT tartós előnyét az ál-kezelésekhez képest.
A szívbetegségek kockázata jelentős. Egy 2019-es áttekintés úgy találta, hogy minden 50 betegből egynél súlyos nemkívánatos szívbetegség alakult ki. Öt további tanulmány frissített elemzése ezt a kockázatot 15-ből 1 és 30-ból 1 közé emelte, így a szívbetegségek az ECT-vel összefüggő halálesetek egyik fő oka.
Egy ausztrál felülvizsgálat megállapította, hogy a hivatalos ECT-tájékoztatók „pontatlanok és kiegyensúlyozatlanok”, gyakran eltúlozzák az előnyöket és lekicsinylik a károkat.
Az elektrosokk betiltásának lehetősége több alkalommal és több szervezet részéről felmerült már. Egy pszichiátriai jogsértések feltárásával foglalkozó nemzetközi szervezet, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nemzetközi elnöke, Jan Eastgate szerint „Az elektrosokk használata elavult, veszélyes és szükségtelen. Az [egészségbiztosítóknak] azonnal le kellene állítaniuk ennek a gyakorlatnak a finanszírozását, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságnak (FDA) ki kellene vonnia az ECT-eszközöket a forgalomból, az államoknak pedig lépéseket kellene tenniük a teljes betiltása érdekében.”
