Az igazi mumus a matematika, pedig a szakértő szerint a lemaradás könnyedén megakadályozható, sőt visszafordítható, a korábbi kudarcélmények hetek alatt valódi sikerélménnyé, a matektól való rettegés pedig magabiztossággá változtatható.

A magyar iskolarendszer hagyományai a lassabb információfeldolgozást gyakran tévesen a gyengébb képességekkel azonosítják. Pedig a lassabb gondolkodás sokszor mélyebb, alaposabb és kreatívabb belső folyamatokat takar.

„A gyerekeknek nem az eszük kevés, hanem sokszor az idejük” – fogalmazott Baloghné Békési Beáta matematikatanár. „Egy 30 fős osztályban, ahol fix tanmenet diktálja a tempót, a pedagógusnak szinte esélye sincs mindenkit a saját tempójában végigvezetni minden egyes gondolati lépésen. Pedig a legtöbb esetben az alapoknál történt lemaradás megpecsételi a gyerekek sorsát, és egyre több hiányosság felhalmozódását okozza. ”

A matektól való rettegés már az iskola kezdetén legyőzhető

A Matek Oázis oktatási portál alapítója hangsúlyozta, hogy ha a gyerek fejében nem épülnek fel a biztos alapok, ha az összefüggések csak félig állnak össze, az előbb-utóbb bizonytalansághoz és szorongáshoz vezet. Ez a feszültség azonban tudatos felkészüléssel már az év elején feloldható.

„Szülőként az egyik legfájdalmasabb tapasztalat végignézni, ahogy az okos, érdeklődő gyerekünk a matekfeladat felett görnyedve elkönyveli magát „butának”, csak mert több időre vagy egy kis segítségre lenne szüksége az összefüggések átlátásához. A szeptemberi „sokk” megelőzése érdekében az ismeretek célzott, rövid felfrissítésével elérhetjük, hogy a gyerek ne egy ellenséges világba térjen vissza, hanem magabiztosabban üljön be a padba. A kulcsfogalmak, például törtek, szorzótábla játékos felelevenítésére van például szükség.”

A matematika több szempontból különleges: míg a történelemnél, ha kiesik egy-két mondat vagy évszám, a következő lecke még értelmezhető marad, a matek azonban egy rendkívül szoros építmény.

„Itt minden egyes gondolati lépésnek a helyén kell lennie; ha egy tégla hiányzik alulról, az egész felsőbb struktúra instabillá válik. Ha a gyermek lemarad, bekapcsolnak az önvédelmi reflexek. Amit mi szülőként dühnek vagy halogatásnak látunk, az valójában menekülés a kudarc elől” – magyarázza a szakértő.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő módszerrel még akár a komoly tanulási zavarokkal küzdő diákok is képesek látványos fejlődést elérni.

„Matekból akkor lesz jó valaki, ha jól tud válaszolni kérdésekre. Ezért ha a rövid magyarázatokat azonnali visszakérdezés követi, az folyamatosan fenntartja a gyermek aktív gondolkodását, rögtön ellenőrzést is biztosít, és lehetőséget ad a gondolatok korrigálására. Amikor a diák látja, hogy jól válaszolt, az sikerélményt ad neki, ami elengedhetetlen a korábbi kudarcok miatt romokban lévő önbizalom újjáépítéséhez” – részletezte a Matek Oázis oktatási portál alapítója.

Példaként említette, hogy a számítógépes módszer akár egy influenzaszezon kéthetes kiesését is pótolhatja, ami pedig hagyományos keretek között gyakran behozhatatlan lemaradást okozhat. A gyerekek így otthon, saját tempójukban pótolhatják a kiesést. Segít az is, hogy a diák bármikor megállíthatja a magyarázatot, vagy visszaléphet oda, ahol még bizonytalan volt.

„Nincs szégyenérzet, nincs sürgetés – csak a biztonságos, saját ritmusú haladás” – fogalmazott Baloghné Békési Beáta.

A legnagyobb matematikai "mumusok"

Az első kritikus mérföldkő a szorzótábla elsajátítása.

„Sajnos a rossz tankönyvi módszertan miatt, amely a szorzást az osztással egyszerre tanítja, a gyerekek gyakran nem rögzítik megfelelően a szorzótáblát, ez később ellehetetleníti a törtek megértését, a százalékszámítást, a szöveges feladatokat.”

A matematikatanár szerint a törtek, szövegesek, százalékszámítás enélkül is a nehéz témák közé tartoznak, csakúgy, mint a a negatív számok.

„A problémás témakörök közé tartozik még az egyenletrendezés, valamint az algebra” – tette hozzá. Pedig mindegyik témakör megfelelő módszerrel elsajátítható. „A szöveges feladatok megoldásának kulcsa például a vizualizáció, a felvázolt helyzet képszerű elképzelése és az úgynevezett »szalámi-taktika«, a hosszú szöveg mondatról mondatra való feldarabolása és az összefüggések lépésenkénti felírása.”

A szakértő szerint a konkrét példák körüljárása segíti az absztrakt szabályok megértését és elsajátítását is.

Stratégiai felkészülés a vizsgákra

Sok szülő attól tart, hogy az évek lemaradását lehetetlen behozni a közelgő felvételiig vagy az érettségiig.

„Azonban a felsőbb éves diákok absztrakciós képessége és logikája már sokkal érettebb, mint kisebb korukban. Ami ötödikben pl. hónapokig tartott, az nyolcadikos fejjel – a megfelelő módszerrel – akár fél óra alatt a helyére kerülhet, de az akár az egy évvel korábbi anyagokra is érvényes” – biztatott a szakértő.

Hozzátette, hogy a sikeres vizsgához a tudás mellett taktika is kell.

„A legfontosabb az okos időgazdálkodás. A nehéz feladatokat érdemes halasztani, hogy először a biztos pontokat gyűjtsék be a felvételizők. Ha beüt a blokk, elég egy pillanatra kimozdítani az agyat és a gondolkodás újraindul.”

A Matek Oázis szakértője kiemelte, hogy a felvételin és az érettségin nem az a cél, hogy minden feladatot megoldjanak a diákok, hanem az, hogy minél többet oldjanak meg, és ne csak félig, hanem hibátlanul.

Baloghné Békési Beáta a tanévkezdés elején elsősorban azt emelte ki, hogy az első bizonytalanságnál azonnal segítséget kell keresni, mert a meg nem értett apróságok egy hónap alatt akkora lemaradássá duzzadhatnak, hogy a diák teljesen elutasítja majd a matematikát.