A hazai webáruházak trónfosztása bekövetkezett: a Temu vált a magyar online vásárlások fő meghatározójává. A BiztosDöntés.hu korábbi előrejelzése igazolódott, hiszen 2025 második negyedévében a magyar bankkártyások már több pénzt költöttek külföldi online piactereken, mint amennyit belföldi webshopokban hagytak.
Az idei második negyedévben több mint 49 millió külföldi rendelés történt, ami éves szinten 29,2 százalékos emelkedést jelent. Ennél is beszédesebb, hogy a külföldi online kártyás költések összege – részben a Temu előretörésének köszönhetően – elérte az 1 111 milliárd forintot, ami közel 100 milliárddal haladja meg a hazai webshopokban elköltött 1 016 milliárdot.
Míg 2023 végéig az online kártyás vásárlások több mint 60 százaléka még a hazai kereskedőket gazdagította, addig ez az arány a kínai gigász megjelenésével mára 47,8 százalékra zsugorodott. Vagyis száz elköltött forintból 52 már nem magyar cégekhez kerül.
A számokat ugyan torzítja, hogy a bankok gyakran internetes vásárlásként könyvelik el például a Revolut-feltöltést is, illetve egyes Magyarországon működő üzletek valójában külföldi hátterűek, így a náluk végzett fizetés szintén a külföldi statisztikát növeli.
Mindazonáltal Gergely Péter kiemelte: a Temu mindenben megfelel a magyar szabályozásnak, így ma már utánvétes fizetés is választható. Ilyenkor a futárnál kifizetett összeg magyar POS-tranzakciónak számít, amelyet a futárszolgálat utal tovább a kínai anyacégnek.
A BiztosDöntés.hu elemzője szerint a hazai kiskereskedelemben a kártyás forgalom 20–25 százalékát tartósan az online költések adják. Ez arra utal, hogy a belföldi webshopok forgalma a továbbiakban nem tud gyorsabban bővülni, mint maga a teljes kiskereskedelmi piac.
A Magyar Nemzeti Bank adatai is ezt támasztják alá: 2025 második negyedévében 54,2 millió online bankkártyás tranzakció történt a hazai webshopokban, ami 4,7 százalékos éves növekedés. Eközben a teljes kártyás vásárlások darabszáma 4,5 százalékkal emelkedett.
Pozitívum, hogy az online vásárlások értéke 15 százalékkal nőtt, szemben az összes kártyás költés 11,2 százalékos emelkedésével. Ennek hatására az átlagos kosárérték egy év alatt 16 923 forintról 18 745 forintra emelkedett, ami több mint 10 százalékos ugrás.
Csakhogy a külföldi rendeléseknél még látványosabb volt a növekedés: az átlagos kosárérték 17 251 forintról 22 639 forintra emelkedett egy év alatt, ami közel harmadával magasabb összeg. Ez azt jelenti, hogy a magyar vásárlók egy-egy külföldi rendelésnél átlagosan ötödével többet költenek, mint hazai webáruházaknál.
Ha a hazai online kiskereskedelemben nem következik be érdemi fordulat, ez a trend hosszú távon komoly veszélyt jelenthet a magyar szolgáltatói szektorra – hangsúlyozta Gergely Péter.
