A javuló gazdasági kilátásokat, az élénkülő beruházási aktivitást és egy új ingatlanfejlesztési ciklus elindulását mutatja be Magyarország több száz millió eurós hazai fejlesztéssel és befektetési lehetőséggel Európa legnagyobb nemzetközi ingatlanpiaci kiállításán, a müncheni EXPO REAL-on október 5. és 7. között.

A fejlesztők, befektetők és vidéki városok az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szervezésében megvalósuló Magyarország-standon közös platformon jelennek meg, a magyar befektetési és ipari lehetőségeket pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az INPARK is bemutatja. Az EXPO REAL-on a magyar ingatlanpiac meghatározó szereplői, az Adventum Group, a Faedra Group, a Forestay Group, a HelloParks (Futureal-csoport), az Indotek Group, az IGPark-okat fejlesztő Innovinia, a Liget Budapest, a Metrodom, a Nhood, a Property Market (Market Csoport), a Seven Pearl (Polat Hungary), a Skanska, a Weerts Logistics Parks, a Westend, valamint az OTP Bank és a Gránit Alapkezelő mutatkoznak be. Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Pécs is képet ad a fejlesztési lehetőségekről.

Magyarország kiemelt szerepet kap az EXPO REAL központi konferenciaprogramjában is: Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész képviseli hazánkat. A magyar megjelenés szakmai támogatója a CBRE.

Az ország javuló nemzetközi befektetői megítélése és a rendelkezésre álló 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag kedvezőbb környezetet teremthet az ipari, logisztikai, energetikai, infrastrukturális, lakhatási és városfejlesztési beruházások számára, ezzel tovább javulhat Magyarország régiós pozíciója - mondta Székely Ádám, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.

Hozzátette, a befektetési piac élénkülését a következő években az ipari és logisztikai beruházások felfutása, a növekvő lakáskínálat, a kiskereskedelmi piac erősödése, valamint a rozsdaövezeti bérlakás- és diákszállás fejlesztések is támogathatják.

A CBRE adatai alapján ismertette: 2026 első félévében 460 millió eurót ért el a hazai ingatlanbefektetési volumen, csaknem 60 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának volumenét. Az év végéig akár 900 millió–1 milliárd eurós tranzakciós volumen is elérhető, ami a kilábalás kezdetének egyértelmű jele.

A befektetői környezet szempontjából meghatározó lehet Magyarország nemzetközi megítélésének javulása és az országkockázat mérséklődése, valamint az euró bevezetése iránti kormányzati elköteleződés. Az út-, vasút- és elektromos hálózatok korszerűsítése és fejlesztése, a megújulóenergia-kapacitások bővítése, valamint a lakhatási programok új lokációkat dinamizálhatnak, javíthatják a városok és ipari központok versenyképességét, és további magántőkét vonzhatnak – mondta Székely Ádám.

Az ipari növekedés már nemcsak ipari ingatlanpiaci történet

Az IFK elnöke beszámolt róla, hogy a magyar logisztikai állomány mintegy 6,5 millió négyzetméter, 2026 első felében pedig mintegy 250 ezer négyzetméter új kapacitás került piacra, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó kereslet szintén 30 százalékkal nőtt, és mintegy 367 ezer négyzetmétert tett ki.

A piac egyre inkább kétsebességessé válik: miközben Budapesten magasabb üresedési ráta mellett óvatosabb a fejlesztői aktivitás, a vidéki piacokon a kereslet és a kínálat szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

A folyamat mögött az ipari termelőkapacitások bővülése áll. A BMW, a CATL és a Mercedes beruházásainak, illetve kapacitásbővítéseinek felfutása nemcsak új ipari és logisztikai ingatlanok iránti keresletet teremthet: a termelési központok körül lakóingatlanokra, szálláshelyekre, kereskedelmi és szolgáltató funkciókra, valamint közlekedési infrastruktúrára is szükség van. Ez különösen felértékeli Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Kecskemét szerepét. Az ipari bázisok fejlődésére egyre több, az ipari beruházásokat kiszolgáló ingatlanfejlesztés épülhet rá.

Piaci igények az irodapiacon

A budapesti irodapiacon a prémium, jó lokációjú, fenntartható és magas műszaki színvonalú épületek iránt továbbra is van kereslet, miközben a városfejlesztésben a lakhatás, a közlekedés, a gazdasági funkciók és a városi szolgáltatások összehangolása, különösen a rozsdaövezetekben teremthet új lehetőségeket.

Az irodapiacon 12,2 százalékos az üresedési ráta, miközben mintegy 480 ezer négyzetméternyi irodaterület épül meg, ennek jelentős része azonban állami bérlőkhöz kapcsolódott. A most zajló korrekcióval olyan piaci környezet alakulhat ki, amelyben a fejlesztések ismét valós piaci igényekre és piaci alapokra épülhetnek.

Bővül a lakáskínálat, lendületet kap a bérlakás fejlesztés

A lakáspiacon mintegy 30 ezer lakás van építés alatt, ezek mintegy kétharmada Budapesten. A fejlesztések átadása a fővárosi éves újlakás-átadások számát a korábbi 3-4 ezres szintről akár 8-10 ezerre is emelheti. A kínálat bővülésével párhuzamosan ugyanakkor az új lakások iránti érdemi keresletnövekedés egyelőre elmaradt: az Otthon Start program 3 százalékos kamattámogatásával vásárlók mintegy 90 százaléka használt lakást választott.

Az uniós források bevonásával megvalósuló bérlakás- és diákszállás-fejlesztések ugyanakkor a lakhatási kínálat új, fontos pillérét jelenthetik. Az év végén lejáró kedvezményes új lakás értékesítési áfa sorsa ugyanakkor érdemben befolyásolhatja a jövőbeni kínálatot és az egész lakáspiac alakulását – hangsúlyozta.

A retailpiac és a hotelpiac is új lehetőségeket kínál

A kiskereskedelmi ingatlanpiacon a fogyasztás mérsékelt bővülése és a korlátozott új kínálat javíthatja a piaci kilátásokat, ugyanakkor a kereslet növekedése egyelőre szerény. 2026-ban mintegy 65 ezer négyzetméter új kiskereskedelmi fejlesztés átadása várható, miközben további 170-180 ezer négyzetméternyi projekt áll előkészítés alatt.

A szállodapiacon stabil kereslet látható: a hotelekben regisztrált vendégéjszakák száma közelíti az évi 20 milliót, miközben éves szinten mintegy 5-6 százalékos keresletnövekedés látható. A fejlesztési projektállomány jelentős része Budapestre koncentrálódik, elsősorban a felső-közép-, felső- és prémium kategóriában, miközben a vidéki nagyvárosokban is megjelenhetnek újabb nemzetközi szállodamárkák.

Kiszámítható fejlesztési környezet és új lakásépítési lehetőségek

„A Kormány célja egy olyan kiszámítható és átlátható fejlesztési környezet megteremtése, amely az egyedi kivételek és ad hoc döntések helyett a piaci versenyre és az önkormányzatokkal való érdemi partnerségre épít, világos fenntarthatósági és minőségi követelmények érvényesítésével.

Ennek egyik alapköve a Wekerle Sándor Lakásépítési Program, amely mintegy 550 millió eurós RRF-forrásra támaszkodva, a magántőke – a bankok, az EIB, az ingatlanalapok és a magánfejlesztők – társfinanszírozásával akár 2 milliárd eurós összes beruházási volument képes mozgósítani megfizethető bérlakások és diákotthonok építésére a következő években.

A lakásépítés elsődleges célterületei a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, alulhasznosított barnamezős és rozsdaövezeti területek Budapesten és vidéki nagyvárosokban, amelyek egyúttal városrész szintű fejlesztési programok alapját is adhatják.

Ezen ambiciózus célok eléréséhez elengedhetetlen a szabályozási háttér megújítása: a magyar építészetről szóló törvény (Méptv.) és az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (Ábtv.) tervezett korrekcióival egy kiszámíthatóbb, egyszerűbben alkalmazható és távlati stratégiát támogató jogi környezetet biztosítunk minden szereplő számára” – mutatott rá Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára.

Megújuló befektetésösztönzési szemlélettel érkezik a HIPA Münchenbe

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség stratégiai megújulás közepette érkezik az idei EXPO REAL-ra. Az új kormányzati struktúrában a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) irányításával működő ügynökség arra törekszik, hogy a külföldi működőtőke Magyarországra vonzása során egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak a modern, előremutató és hosszú távon értéket teremtő beruházások, és erősödjön a hazai és a nemzetközi vállalatok együttműködése.

Buday Bence, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója elmondta: az ingatlanpiaci fejlesztések és a vállalati beruházások kölcsönösen erősítik egymást, ezért a HIPA kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a befektetők számára a magyarországi helyszíneket és lehetőségeket komplex módon, az ingatlanpiaci kínálattal összekapcsolva mutassa be. Mint folytatta, az ügynökség elkötelezett amellett is, hogy Magyarország az ingatlanbefektetőket versenyképes és transzparens üzleti környezettel fogadja.

A HIPA különösen azokat a beruházásokat kívánja ösztönözni, amelyek a termelés mellé kutatás-fejlesztési, mérnöki és innovációs tevékenységeket is Magyarországra hoznak, bővítik az itthon felhalmozott tudást, és új lehetőségeket teremtenek a hazai vállalatoknak – tette hozzá.

Komplex ipari hálózatok épülnek vidéken

Az elmúlt időszak fejlesztései jól mutatják, hogy a vidéki ipari központokban ma már hosszú távon működő, komplex ipari rendszerek és hálózatok kialakítása a cél – mondta Albrecht Armand, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója.

Az INPARK Miskolcon a Halms Hungary számára megvalósított 23 ezer négyzetméteres gyártócsarnokkal egy több mint 100 ezer négyzetméteres autóipari központ alapjait teremti meg, Nagykanizsán pedig a METH közel 8000 négyzetméteres új kapacitása az automatizált gyártást erősíti.

Debrecenben egy 44 ezer négyzetméteres csarnok fejlesztése kezdődött meg, amely a térségben működő nemzetközi vállalatok és a város gazdasági növekedését is támogatja. Az INPARK az energiahatékonyságra és az energiaellátás biztonságára is kiemelt figyelmet fordít: Gyulán és Pátyon egyenként 700 kW-os akkumulátoros energiatároló rendszereket telepített, amelyek a zöld átállást és a korszerű ipari infrastruktúrát támogatják.

Albrecht Armand kiemelte: Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza és Nagykanizsa hosszú távon is meghatározó ipari csomópontokká válhatnak. Az INPARK modellje ezért olyan ipari környezet kialakítására épül, amely nemcsak beruházásokat és munkahelyeket vonz, hanem a magasabb hozzáadott értékű, technológiaintenzív iparágak megtelepedését is segíti.

Vasarely inspirációjával mutatkozik be a Magyarország-stand

A Magyarország-stand designja a világhírű, magyar származású művész, Victor Vasarely geometrikus, dinamikus vizuális világából merít. Motívumai a fejlődést, a mozgást és az új perspektívákat szimbolizálják, kifejezve a magyar ingatlanpiac és fejlesztések optimista, jövőbe mutató szemléletét. A Magyarország-stand hivatalos programját díszvendégként Pierre Vasarely, Victor Vasarely unokája és hagyatékának őrzője nyitja meg. A stand üzenetét a „Let’s shape the future” szlogen foglalja keretbe.