A 0%-os adómérték azt jelenti, hogy az értékesítés az ÁFA rendszerén belül, adóköteles ügyletként történik, de az adó alapjára alkalmazandó kulcs nulla százalék.
Ha például egy 1 000 forintos nettó árú termék 0%-os ÁFA alá tartozik, akkor:
- a nettó ár 1 000 forint;
- az ÁFA összege 0 forint;
- a bruttó ár szintén 1 000 forint.
A számlán tehát szerepelhet a 0%-os adómérték, de felszámított adó nem keletkezik. Ez lényegesen különbözik attól, amikor egy ügylet jogszabály alapján adómentes.
Mely termékeknél alkalmazható Magyarországon?
A 0%-os magyar ÁFA-kulcs jelenleg rendkívül szűk körben alkalmazható. A hatályos Áfa tv. alapján a kedvezmény a vámtarifa meghatározott csoportjába tartozó olyan napilap értékesítésére vonatkozik, amely hetente legalább négyszer jelenik meg.
A szabály 2024. január 1-jén lépett hatályba. A 0%-os kulcs alkalmazásánál a teljesítés időpontja meghatározó: a kedvezmény a 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra eső ügyletek esetében használható.
A jövőre vonatkozó kereséseknél, például az „ÁFA kulcsok mértéke 2027-ben” kifejezés értelmezésekor fontos hangsúlyozni, hogy a 2027-es szabályokról csak a kihirdetett és akkor hatályos jogszabályok alapján lehet biztos állítást tenni. A jelenlegi rendelkezések fennmaradása önmagában nem tekinthető garantáltnak.
Mit nevezünk adómentességnek?
Adómentesség esetén az ügyletre azért nem számítanak fel ÁFÁ-t, mert az Áfa tv. kifejezetten mentesíti az adó alól. A mentességnek több típusa is létezik.
A tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel lehet adómentes például egyes egészségügyi, oktatási, szociális, biztosítási, pénzügyi vagy ingatlanügyletek köre, ha teljesülnek a törvényben meghatározott feltételek.
Külön kategória az alanyi adómentesség. Ebben az esetben nem maga a termék vagy szolgáltatás élvez kedvezményt, hanem az adóalany választ olyan jogállást, amelyben – a törvényi feltételek és értékhatár betartásával – főszabály szerint nem számít fel ÁFÁ-t.
A 0%-os kulcs, a tevékenységi adómentesség és az alanyi adómentesség tehát három eltérő jogintézmény.
A legfontosabb különbség: a levonási jog
Gazdasági szempontból a leglényegesebb eltérés az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóságában jelenhet meg.
Egy vállalkozás a működése során termékeket és szolgáltatásokat vásárol. Ezek árában gyakran ÁFÁ-t fizet, amelyet előzetesen felszámított adónak nevezünk. Ha a beszerzés az adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálja, és a levonás egyéb törvényi feltételei is teljesülnek, ez az összeg főszabály szerint levonható lehet.
A 0%-os kulccsal adózó értékesítés adóköteles ügyletnek minősül. Emiatt az értékesítéshez kapcsolódó beszerzések ÁFÁ-ja főszabály szerint levonható maradhat, feltéve, hogy nincs külön levonási tilalom, és minden további jogszabályi feltétel teljesül.
Ezzel szemben a közérdekű vagy sajátos jelleg miatt adómentes tevékenységeknél az azokhoz közvetlenül kapcsolódó beszerzések ÁFÁ-ja általában nem vonható le. A vállalkozás tehát nem számít fel ÁFÁ-t a vevőnek, de a saját költségeiben megfizetett adó egy része vagy egésze nála maradhat.
Egyszerű gazdasági példa
Tegyük fel, hogy egy kiadó 1 000 000 forint plusz 270 000 forint ÁFA értékben vesz igénybe nyomdai és egyéb szolgáltatásokat.
Ha a kiadó értékesítése 0%-os kulccsal adózik, akkor a vásárlóknak nem számít fel fizetendő ÁFÁ-t. A beszerzéseit terhelő 270 000 forint azonban – a levonási feltételek teljesülése esetén – levonható vagy visszaigényelhető lehet.
Ha ugyanez a tevékenység levonási joggal nem járó adómentes ügylet lenne, a 270 000 forint jellemzően nem lenne levonható. Ebben az esetben az ÁFA tényleges költséggé válna, amelyet a vállalkozásnak vagy viselnie kellene, vagy be kellene építenie az áraiba.
Ez mutatja meg, hogy a nulla százalék és az adómentesség közötti eltérés nem pusztán számlázástechnikai részlet. Jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás költségeit, árait, pénzforgalmát és nyereségességét.
Miért kaptak a napilapok 0%-os kulcsot?
A szabály mögött kulturális, társadalompolitikai és gazdasági megfontolások állhatnak. A napilapok szerepet játszanak a lakosság tájékoztatásában, miközben a nyomtatott sajtó piacát jelentősen terhelik a papír-, energia-, nyomdai és terjesztési költségek.
A 0%-os kulcs mérsékelheti az értékesítés adóterhét, miközben a kiadók levonási joga főszabály szerint fennmaradhat. Ez kedvezőbb helyzetet teremthet annál, mintha az értékesítés egyszerűen, levonási jog nélkül lenne adómentes.
Az alacsonyabb adóteher azonban nem garantálja, hogy a napilapok ára automatikusan csökken. Az árat az előállítás, a terjesztés, a bérek, az eladott példányszám és a vállalkozás üzleti döntései egyaránt alakítják.
Nem minden újság 0%-os
A kedvezmény nem terjed ki automatikusan minden sajtótermékre. A 0%-os kulcs alkalmazásához egyszerre kell teljesülnie a törvényben szereplő termékbesorolásnak és a megjelenési gyakoriságra vonatkozó feltételnek.
A hetente legalább négyszer megjelenő napilap kerülhet a 0%-os körbe. A ritkábban megjelenő folyóiratokra, magazinokra és más kiadványokra eltérő – például 5%-os ÁFA vagy az adott besorolás szerinti más – adómérték vonatkozhat.
Nem elegendő tehát, hogy egy kiadvány nevében szerepeljen az „újság” vagy „napilap” megjelölés. A tényleges jellemzőket, a megjelenési gyakoriságot és a vámtarifa szerinti besorolást is vizsgálni kell.
Mit kell feltüntetni a számlán?
A 0%-os adómértékű értékesítésnél a számlát nem adómentes ügyletként kell kezelni. A számlán a 0%-os adómértéket kell megfelelően feltüntetni, és az ügyletet az online számlaadat-szolgáltatás során is ennek megfelelően kell jelenteni.
A NAV Online Számla rendszerében külön „0%” adómérték áll rendelkezésre, amelyet a napilap megnevezés is jelez. Ez segít elválasztani az ilyen értékesítést az adómentes, a területi hatályon kívüli vagy más speciális ügyletektől.
A hibás jogcím használata akkor is problémát jelenthet, ha a számla végösszege egyébként nem változik. A 0%-os és az adómentes ügylet ugyanis eltérően jelenhet meg az ÁFA-nyilvántartásban, a bevallásban és a levonási jog megítélésében.
Mit jelent mindez az állami költségvetésnek?
A 0%-os adómérték közvetlenül csökkenti az érintett értékesítésekből származó ÁFA-bevételt. Ráadásul a vállalkozások a kapcsolódó beszerzések adóját – a törvényi feltételek mellett – levonhatják, ami szintén költségvetési hatással járhat.
Az állam ezért jellemzően csak célzottan alkalmaz ilyen kulcsot. A cél az lehet, hogy egy társadalmilag fontos termék fogyasztását vagy előállítását támogassa anélkül, hogy az adott ágazatot a levonási jog elvesztésével terhelné.
Összegzés
A 0%-os ÁFA és az adómentesség közös jellemzője, hogy a vevőnek nem kell pozitív összegű ÁFÁ-t megfizetnie. A jogi és gazdasági működésük azonban eltér.
A 0%-os értékesítés adóköteles ügylet, nulla százalékos adómértékkel. Ehhez főszabály szerint kapcsolódhat levonási jog. Az adómentességnél viszont az ügyletet a törvény mentesíti az adó alól, és a levonási jog sok esetben nem áll fenn.
Magyarországon a 0%-os kulcs jelenleg a törvényben pontosan meghatározott, hetente legalább négyszer megjelenő napilapokra alkalmazható. Más kiadványokra vagy termékekre a kedvezmény nem terjeszthető ki szabadon.
Kapcsolódó hírek
A 27%-os ÁFA kulcs az alapértelmezett, de miért?
