A céges flották káreseményeiről sokan elsősorban komoly közúti balesetekre asszociálnak. Az Arval Magyarország 2025. január 1. és december 31. közötti belső statisztikai adatai azonban azt mutatják, hogy a károk döntő többsége nem rendkívüli közlekedési helyzetekben, hanem a napi használat során keletkezik.
Az Arval flottájában egyetlen év alatt több mint 4700 káreseményt regisztráltak. Ez a flotta méretéhez viszonyítva azt jelenti, hogy a járművek közel 50 százaléka évente legalább egyszer szervizbe kerül valamilyen káresemény miatt. Egy több ezer autóból álló flottánál ezek a látszólag kisebb károk is jelentős állásidőt, adminisztrációs terhelést és komoly költséget eredményeznek.
A 10 leggyakoribb káreredet
1) Felverődő kavics, kő okozta sérülések – 37,3%
2) Parkolási károk – 23,1%
3) Tolatás közbeni károk – 3,7%!
4) Másik fél sávváltása – 3,4%
5) Hátulról történő ütközés – 3,3%
6) Vadátfutás – 3,3%
7) Jármű feletti uralom elvesztése – 3,2%
8) Általános ütközés – 3,0%
9) Másik fél tolatása – 2,9%
10) Több ok együttesen – 2,5%
A leggyakoribb károk nem feltétlenül a legköltségesebbek
A toplista alapján jól látható, hogy a káresemények döntő többsége nem rendkívüli helyzetekhez, hanem mindennapos rutinhelyzetekhez kapcsolódik. Bár a felverődő kavics vagy kő okozta sérülések a leggyakoribb káresemények közé tartoznak a céges flottákban, üzleti szempontból nem ezekhez kapcsolódnak a legnagyobb költségvonzatok.
A nemzetközi flottatapasztalatok szerint a parkolási károk, különösen azok az esetek, amikor a káreseményért nem a járművet használó sofőr a felelős, jóval magasabb adminisztrációs és szervezési ráfordítással járnak. Ezek a gyakran alacsony összegű, de gyakori sérülések összességében nagyobb működési kockázatot és kiszámíthatatlanabb költségeket jelentenek a vállalatok számára még a ritkábban bekövetkező, súlyosabb baleseteknél is.
„A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a flottaüzemeltetésben a legnagyobb kockázatot nem a rendkívüli események, hanem a mindennapi rutinhelyzetek jelentik. Éppen ezért a megelőzés, az edukáció és az átlátható folyamatok ma már legalább olyan fontosak, mint maga a biztosítási háttér.
Azoknál a cégeknél, amelyek professzionális flottakezelő partnerrel dolgoznak együtt, a működés nemcsak gyorsabb, hanem pénzügyileg is lényegesen hatékonyabb” – emelte ki Kádár István, az Arval Magyarország operációs igazgatója.
A parkolási károkhoz kapcsolódó adminisztráció és a felelősségi kérdések tisztázatlansága gyakran hosszadalmas ügyintézéssel, belső egyeztetésekkel és konfliktushelyzetekkel jár. Ezek kezelésére az Arval Magyarország olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek célja a folyamatok egyszerűsítése és a feszültségek csökkentése.
Az online kárbejelentés és ügyintézés, valamint a saját My Arval mobil alkalmazás lehetővé teszi, hogy a káreseményeket gyorsan, átlátható módon lehessen rögzíteni és feldolgozni, jelentősen csökkentve ezzel az adminisztrációs terheket és a személyes egyeztetések számát.
A megelőzés a káresemények kockázatát és költségeit is csökkentheti
A toplista további elemei – így a tolatás közbeni károk, a sávváltásokhoz és ráfutásos ütközésekhez kapcsolódó esetek, a vadátfutások vagy a jármű feletti uralom elvesztése – már jellemzően olyan közlekedési helyzetekhez kötődnek, amelyek megfelelő odafigyeléssel és felkészültséggel mérsékelhetők.
Ezeknél az eseményeknél kiemelt szerepe van a vezetési rutinnak, a reakcióidőnek és a helyzetfelismerésnek, amelyek célzott vezetéstechnikai tréningekkel – akár online formában is – fejleszthetők. A tapasztalatok szerint az ilyen jellegű képzések nemcsak a baleseti kockázatot csökkentik, hanem hosszabb távon hozzájárulnak a tudatosabb, kiszámíthatóbb járműhasználathoz is, ami a flotta teljes működésére pozitív hatással van.
