Ilyenkor a nagyobb gyermek bizonyos feltételekkel továbbra is beleszámíthat a család létszámába, és ezzel megemelheti a fiatalabb gyermekek után járó családi pótlék összegét.

A legfontosabb különbség tehát az, hogy a beszámítható gyermek után nem feltétlenül jár önálló családi pótlék. Ehelyett az ő személye a családi pótlék összegének kiszámításakor számíthat. Ez különösen az egyetemistát vagy főiskolást nevelő, többgyermekes családok számára lehet jelentős.

A családok támogatásáról szóló törvény szerint az összeg meghatározásánál – meghatározott feltételek fennállása esetén és az igénylő kérelmére – olyan vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is figyelembe vehető, aki után már nem jár családi pótlék. Ide tartozhat például az első diplomáját megszerző, a szülő háztartásában élő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező egyetemista.

Mit jelent pontosan, hogy egy gyermek „beszámítható”?

A beszámítás lényege az, hogy két külön kérdést kell elválasztani egymástól:

jár-e családi pótlék az adott gyermek után, illetve figyelembe lehet-e venni őt a család gyermekeinek számánál.

Ez a két dolog nem ugyanaz.

Ha például egy családban három gyermek van, és közülük a legidősebb már egyetemista, utána rendszerint nem jár iskoláztatási támogatás pusztán az egyetemi hallgatói jogviszony alapján. Ettől azonban megfelelő feltételek mellett továbbra is háromgyermekes családként lehet meghatározni a két fiatalabb gyermek után járó családi pótlék összegét.

A szabály jelentősége tehát nem elsősorban abban áll, hogy újabb gyermek után kezd az állam támogatást fizetni, hanem abban, hogy magasabb, többgyermekes kategóriába kerülhetnek a még családi pótlékra jogosító gyermekek.

Az egyetemista gyermek után már nem jár, de beleszámíthat

A tipikus élethelyzet az, amikor a középiskolát befejező gyermek felsőoktatásban folytatja tanulmányait.

A családi pótlék iskoláztatási támogatási része nem folytatódik automatikusan azért, mert a fiatal nappali tagozatos egyetemista vagy főiskolás lett. A felsőoktatási hallgató azonban a családi pótlék összegének meghatározásakor továbbra is beszámítható lehet.

Ez a különbség különösen fontos azoknak a családoknak, amelyek a havi családi pótlék utalási dátumok 2027-ben témában már a következő évi kifizetéseket tervezik. Nemcsak azt érdemes ellenőrizni, hogy mikor érkezik az ellátás, hanem azt is, hogy a családban tanuló nagykorú gyermek beszámítható-e a gyermekszámba. Ez ugyanis közvetlenül befolyásolhatja a fiatalabb testvérek után havonta folyósított összeget.

Milyen egyetemista számítható be?

A jogszabály nem minden felsőoktatási hallgatót kezel automatikusan beszámítható gyermekként.

Figyelembe vehető az a gyermek, aki felsőoktatási intézményben

• első felsőoktatási szakképzésben,

• első alapképzésben,

• első mesterképzésben,

• vagy első egységes, osztatlan képzésben

vesz részt, továbbá megfelel a többi törvényi feltételnek.

Az egyik legfontosabb követelmény, hogy ne rendelkezzen rendszeres jövedelemmel, és főszabály szerint az igénylő háztartásában éljen.

Ez azt is jelenti, hogy nem általában „minden egyetemistáról” beszélünk. A jogszabály kifejezetten az első meghatározott felsőoktatási képzésekhez kapcsolja a beszámíthatóságot.

Mit jelent a rendszeres jövedelem?

A rendszeres jövedelem fogalmának külön jogi jelentése van a családtámogatási rendszerben.

A családok támogatásáról szóló törvény szerint jövedelemnek az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóköteles, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték vagy bevétel számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Rendszeres jövedelemnek pedig a legalább három egymást követő hónapban keletkezett ilyen jövedelem minősül.

Ez azért lényeges, mert egy egyetemista alkalmi munkája vagy egy rövid időre kapott keresete nem feltétlenül jelenti automatikusan azt, hogy kiesik a beszámítható gyermekek köréből.

Más a helyzet, ha a hallgató tartósan olyan keresettel rendelkezik, amely a törvény szerinti rendszeres jövedelemnek minősül. Ilyenkor a családipótlék-számításnál már nem biztos, hogy figyelembe vehető.

Konkrét példa: mennyivel lehet magasabb a családi pótlék?

A beszámíthatóság gyakorlati jelentőségét egy egyszerű példán lehet a legjobban megérteni.

Tegyük fel, hogy egy családnak három gyermeke van:

• a legidősebb 20 éves és egyetemista;

• a második középiskolás;

• a harmadik általános iskolás.

Az egyetemista után önmagában már nem jár családi pótlék. Ha azonban megfelel a beszámítás feltételeinek, akkor a család a családi pótlék összegének meghatározásakor háromgyermekes családnak számíthat.

A jelenlegi összegek alapján kétgyermekes család esetén gyermekenként havi 13 300 forint járna. Ez a két jogosító gyermek után összesen 26 600 forint.

Ha azonban az egyetemista gyermek beszámítható, háromgyermekes családra vonatkozó összeg alkalmazható, amely jelenleg gyermekenként havi 16 000 forint. A két fiatalabb gyermek után így összesen 32 000 forint járhat.

Ebben a példában tehát az egyetemista gyermek után továbbra sem folyósítanak külön 16 000 forintot, de az ő beszámítása következtében a család havi családi pótléka 5400 forinttal magasabb lehet. A hatályos összegek szerint egy kétgyermekes család gyermekenként 13 300, egy három- vagy többgyermekes család pedig gyermekenként 16 000 forint családi pótlékot kap.

Már egy egyetemista és egy fiatalabb testvér esetén is számíthat

A szabály nem kizárólag három- vagy többgyermekes családoknak lehet fontos.

Tegyük fel, hogy két gyermek van a családban. Az idősebb már egyetemre jár, a fiatalabb pedig még családi pótlékra jogosító középiskolai tanulmányokat folytat.

Ha az egyetemista nem lenne beszámítható, a család az egyetlen jogosító gyermek után az egygyermekes családnak járó havi 12 200 forintot kapná.

Ha viszont az egyetemista megfelel a beszámítás feltételeinek, a család kétgyermekesnek minősülhet az összeg meghatározásakor. A fiatalabb gyermek után így havi 13 300 forint járhat.

Fontos ismét hangsúlyozni: az egyetemista után ebben az esetben sem folyósítanak külön családi pótlékot. A jelenléte a másik gyermek után járó ellátás összegét növeli meg.

A középiskolás vagy szakképzésben tanuló nagykorú is beszámítható lehet

Nem kizárólag felsőoktatási hallgató kerülhet ebbe a kategóriába.

A törvény szerint a családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe vehető az igénylő háztartásában élő olyan gyermek is, aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója, illetve megfelel a felsőoktatási hallgatókra vonatkozó feltételeknek.

Ennek jelentősége főként azoknál a családoknál lehet, ahol a gyermek életkora vagy más körülmény miatt utána már nem folyósítanak családi pótlékot, de tanulmányait továbbra is folytatja.

Minden esetben az aktuális tanulói vagy hallgatói jogviszony és a konkrét jogosultsági helyzet alapján kell eldönteni, hogy beszámítható-e.

A családdal való együttélés is fontos feltétel

Az egyik lényeges követelmény, hogy a gyermek az igénylő háztartásában éljen.

Ezt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy az egyetemistának minden éjszakát otthon kell töltenie. A családtámogatási szabályok szerint a külföldi vagy belföldi tanulmányok miatt átmenetileg máshol tartózkodó gyermek bizonyos esetekben továbbra is a család háztartásához tartozónak minősülhet.

Egy kollégiumban lakó egyetemista tehát önmagában attól még nem feltétlenül kerül ki a család háztartásából.

Más lehet viszont a helyzet akkor, ha a nagykorú gyermek ténylegesen elköltözik, önálló háztartást hoz létre, és már nem a szülővel él életvitelszerűen. Ilyenkor a beszámíthatóság feltételeit ismét meg kell vizsgálni.

Nem csak az egyetemista lehet beszámítható gyermek

Bár a leggyakoribb példa az egyetemista, a jogszabály ennél szélesebb kört határoz meg.

A gyermekszámba meghatározott feltételekkel beszámíthat például az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki saját jogán jogosult családi pótlékra, feltéve, hogy a szülővel egy háztartásban él.

Szintén figyelembe vehető bizonyos esetekben az a fogyatékos gyermek, aki szociális intézményi ellátásban részesül, ha nem vették nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő személy rendszeres kapcsolatot tart vele.

A Magyar Államkincstár értelmezése szerint a rendszeres kapcsolat ebben az esetben rendszeres személyes találkozást jelent. Az évi egy-egy látogatás, pusztán a levélírás vagy a telefonos kapcsolattartás önmagában nem minősül elegendőnek. Az intézmény vezetője a kapcsolattartás fennállását igazolhatja.

A beszámítás nem minden esetben automatikus

Ez az egyik legfontosabb gyakorlati tudnivaló.

A Magyar Államkincstár kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az egyébként már családi pótlékra nem jogosító gyermek az ügyfél kérelmére vehető figyelembe az összeg megállapításakor.

Vagyis nem érdemes arra számítani, hogy a rendszer minden esetben automatikusan érzékeli, hogy a korábban középiskolás gyermek időközben egyetemre ment, és továbbra is beszámítható.

A felsőoktatási hallgatói jogviszony fennállását igazolni kell. A Kincstár tájékoztatása szerint egyetemista vagy főiskolai hallgató esetében hallgatói jogviszony-igazolás használható, míg köznevelési intézmény tanulójánál az erre szolgáló tanulói jogviszony-igazolás szükséges.

Mi történik, ha az egyetemista dolgozni kezd?

A munkavégzés önmagában nem feltétlenül zárja ki a beszámíthatóságot.

A döntő kérdés az, hogy a kereset a családtámogatási törvény értelmében rendszeres jövedelemnek minősül-e.

Ha a fiatalnak ilyen jövedelme keletkezik, az érintheti a családi pótlék számítását, ezért a változást nem szabad figyelmen kívül hagyni. A jogosultság szempontjából különösen fontos lehet, hogy a jövedelem mekkora összegű és hány egymást követő hónapban keletkezik.

Éppen ezért az egyetem mellett rendszeresen dolgozó fiatal esetén célszerű az aktuális kereseti adatok alapján ellenőrizni, fennállnak-e még a beszámítás feltételei.

Beszámítható gyermek vagy családi pótlékra jogosító gyermek – ez a legfontosabb különbség

A rendszer megértésének kulcsa az, hogy a két fogalmat ne keverjük össze.

A családi pótlékra jogosító gyermek után ténylegesen folyósítják az ellátást.

A beszámítható gyermek ezzel szemben lehet olyan személy is, aki után már egyáltalán nem jár családi pótlék, de jelenléte növeli azt a gyermekszámot, amely alapján a még jogosító testvérek után járó összeget kiszámítják.

Ezért fordulhat elő, hogy egy háromgyermekes család ténylegesen csak két gyermek után kap családi pótlékot, ugyanakkor mindkét gyermek után a három- vagy többgyermekes családoknak járó magasabb összeget folyósítják.

Összegzés: egy egyetemista gyermek is növelheti a családi pótlékot

A beszámítható gyermek szabálya különösen a többgyermekes, egyetemistát vagy más továbbtanuló nagykorú gyermeket nevelő családok számára fontos.

A legjellemzőbb esetben az első felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben vagy osztatlan képzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és a család háztartásához tartozó hallgató után már nem jár külön családi pótlék, de figyelembe vehető a testvérei után járó összeg meghatározásakor.

Ez akár havi több ezer forintos különbséget is jelenthet. Két még jogosító gyermek és egy beszámítható egyetemista esetén például a jelenlegi összegek alapján a havi családi pótlék 26 600 forint helyett 32 000 forint lehet.

A beszámítás azonban nem feltétlenül automatikus: azt kérni kell, a tanulói vagy hallgatói jogviszonyt pedig megfelelően igazolni szükséges. Érdemes tehát minden olyan családnak ellenőriznie ezt a lehetőséget, ahol az idősebb gyermek befejezte a középiskolát és továbbtanult, miközben fiatalabb testvérei után még jár családi pótlék.