Ki kaphat közgyógy ellátást 2023-ban? - A jogosultak köre

Közgyógyellátásra 2023-ban jogosultak alanyi jogon:

- az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;

- az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;

- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

- rokkantsági járadékos;

- az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül;
az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket (a pont);

- az, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult (b pont);

- az, aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;

- az, aki öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon az a) vagy b) alpont hatálya alá tartozott.

Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105%-át, egyedül élő esetén a 155%-át.

Hogyan és hol kell igényelni a közgyógyellátást 2023-ban?

Az igénylő személynek a fővárosi és megyei kormányhivatal felé kell kérelmét beadnia személyesen, postai úton, vagy elektronikus úton az e-papír szolgáltatás segítségével.

Milyen papírok kellenek a közgyógy igényléséhez 2023-ban?

- kérelem a közgyógyellátásra: 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. melléklete

- a háziorvos tölti ki a 10. mellékletet képező igazolást

- személyazonosságot igazoló okmány

- lakcímkártya

- adókártya

- TAJ kártya

- az állami, illetve önkormányzati ellátásokat igazoló dokumentumok

- az egészségi állapotot igazoló dokumentumok

Kell fizetni érte?

Nem, a kérelem beadása illetékmentes.

Hová kell fordulni a közgyógy ellátás ügyében 2023-ban?

Eljáró szerv: Lakó- vagy tartózkodási hely szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal.

Felettes szerv/jogorvoslat:  A döntés ellen közigazgatási per indítható. Szakmai felettes szerv a Belügyminisztérium.

Egyéb fontos információk a közgyógy ellátással kapcsolatban:

A közgyógyellátásra való jogosultságról, a jogosultság kezdő időpontjáról, és – szakhatósági állásfoglalás alapján – a gyógyszerkeretről a járási hivatal határozatban dönt. A jogosultság alanyi jogcím esetén 4 évre, normatív jogcím esetén 2 évre kerül megállapításra.

Kivétel ez alól az az eset, amikor a közgyógyellátás iránti kérelmet a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző 3 hónapban nyújtják be: amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap. A közgyógyellátási igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott:

a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyszerekre gyógyszerkerete erejéig,

b) egyes, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá

c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra [az a)-c) pont szerintiek a továbbiakban együtt: gyógyító ellátás].

A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt.

Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

A helyi lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Helyi önkormányzati rendelet állapítja meg, hogy milyen célra adható helyi lakásfenntartási támogatás.

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A jogosultság feltételeit önkormányzati rendelet állapítja meg.

Vonatkozó jogszabályok

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

63/2006. (III. 27.) Korm. rendeleta pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól


Egészség Pénzügy