A mérések kezdete, tehát 1901 óta az idei volt a legszárazabb nyár Magyarország történelmében. Országos átlagban mindössze 74,1 mm csapadék hullott, ami az 1991–2020-as átlagos mennyiség alig 36 százaléka. A rendkívüli szárazság ráadásul átlag feletti hőséggel párosult: a 23,4 °C-os országos középhőmérséklettel ez volt a második legmelegebb nyár 1901 óta, ami rekord száraz körülményeket teremtett az ország területének közel 60 százalékán.

A folyamat nem nyáron kezdődött. Már a tavasz is a harmadik legszárazabb volt a mérések történetében, augusztus 31-ére pedig az ország több mint 90 százalékán súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki. A nyári csapadékhiány a legtöbb régióban elérte a 110–160 mm-t.

Krasznói Anna, az egyedi szennyvíztisztítás területén több mint két évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember szerint egy ilyen év után alapvető szemléletváltásra van szükség.

A csaptól a lefolyóig: a víz valódi körforgása

A KSH adatai szerint 2024-ben több mint 370,8 millió köbméter közüzemi vizet juttattak a szolgáltatók a magyar háztartásoknak. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, négyfős család naponta mintegy fél köbméter, azaz évente körülbelül 180 köbméter vizet használ fel.

„A közbeszédben és a médiában szinte minden figyelem arra irányul, miként jut el a biztonságos ivóvíz a csapig, de arról szinte alig esik szó, mi történik a felhasznált vízzel azután. A víz egy körforgás, és a használat utáni szakaszt ugyanúgy felelősen kell kezelnünk. A lakossági szennyvízre évtizedekig környezetszennyezésként vagy ártalmatlanítandó hulladékként tekintettek, miközben vízgazdálkodási oldalról megközelítve a megtisztított víz értékes, helyben tartandó erőforrás” – mutat rá Krasznói Anna.

A szakértő kiemeli: a háztartási szennyvíz megfelelő biológiai tisztítást követően – a szükséges műszaki, talaj- és hatósági feltételek teljesülése esetén – helyben maradhat, és elszivárogtatással közvetlenül hozzájárulhat a talajvízkészlet visszapótlásához.

Nemzetközi szakmai fórumon is téma a vízpótlás

Krasznói Anna a témában nemrégiben a Nemzetközi Hidrogeológiai Világkongresszuson tartott előadást, ahol a decentralizált szennyvíztisztítás több mint két évtizedes gyakorlati tapasztalatait mutatta be egy olyan szakmai közegben, ahol számos elméleti és modellezési megközelítés is helyet kapott.

Az előadás élénk szakmai érdeklődést váltott ki a nemzetközi közönség körében, a prezentációt követően több résztvevő személyesen is gratulált, és további kérdésekkel kereste meg az előadót.

A kongresszuson ismertetett, 56 háztartást felölelő felmérésük eredményei szerint az egyedi tisztítót használó lakosok körében komoly szemléletváltás figyelhető meg. „A válaszadók 27 százaléka nem változtatott a háztartási szokásain, 73 százalék viszont igen, vagyis közel háromnegyedük érdemben változtatott a háztartási szokásain.

Mivel a felhasználók pontosan tudják, hogy a megtisztított víz és a komposztálható stabilizált iszap a saját ingatlanjuk talajában marad, tudatosabban választják meg a tisztítószereket, és kerülik a környezetterhelő vegyszerek leengedését a lefolyóba” - ismertette a szakértő.

Az Unió is az újrahasznosítást szorgalmazza

Magyarországon a KSH 2024-es adatai alapján 3.885.637 lakás (a lakásállomány 84,2%-a) csatlakozott a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózathoz, amely 2202 településen áll rendelkezésre. Ugyanakkor a lakóingatlanok jelentős része, 16 százaléka csatornázatlan területen található, ahol az egyedi szennyvízkezelés égető kérdés.

Az Európai Bizottság idén szeptemberben indította el a Water Resilience Stakeholder Platformot, amely az EU Water Resilience Strategy végrehajtását segítő szakértői fórum. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az újrahasznosított víz jelenleg az EU éves édesvízkivételének mindössze 0,3 százalékát (mintegy 650 millió m³-t) teszi ki, miközben a becslések szerint évi 6,6 milliárd köbméter víz lenne biztonságosan visszanyerhető.

Az Európai Unió 2024-ben elfogadott települési szennyvízirányelve, az EU 2024/3019 is egyértelműen ebbe az irányba mutat. A 2027-ig nemzeti jogba átültetendő szabályozás előírja, hogy a tagállamok – ahol ez megfelelő – rendszeresen mozdítsák elő a tisztított szennyvíz újrahasználatát, különösen vízhiányos területeken. Az irányelv azt is rögzíti, hogy a tagállami vízreziliencia-stratégiákban a tisztított szennyvíz újrahasználatának ösztönzését is figyelembe kell venni.

Magyarországon is napirenden van a vízgazdálkodási szemlélet megújítása. A kormány 2026 augusztusában elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely a víz elvezetése helyett egyre nagyobb hangsúlyt helyez annak helyben tartására, és egyben előírja a jelenlegi Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatának előkészítését. A jelenlegi stratégia, a 2017-ben elfogadott Kvassay Jenő Terv, 2030-ig határozza meg a hazai vízgazdálkodás fő irányait.

Krasznói Anna és munkatársai ehhez a felülvizsgálathoz tettek szakmai javaslatot: azt szeretnék, hogy a megújuló stratégiában a decentralizáltan megtisztított háztartási szennyvízzel mint helyben rendelkezésre álló vízkészlettel is számoljanak. Érvelésük szerint miközben a víz helyben tartása egyre hangsúlyosabb vízgazdálkodási cél, ez a folyamatosan keletkező, földrajzilag eleve szétszórtan rendelkezésre álló vízkészlet önálló vízmegtartási lehetőségként eddig nem kapott megfelelő figyelmet.

Szabályozási gátak a rendszerben

A gyakorlati megvalósítás előtt ugyanakkor komoly jogi akadályok tornyosulnak. Számos magyar településen a helyi építési szabályzatok tiltják az egyedi biológiai szennyvíztisztítók létesítését vagy a megtisztított víz talajba szikkasztását, és kizárólag a zárt gyűjtőket, valamint a folyamatos szippantást engedélyezik.

Az általános, helyi környezeti kockázattól független tiltások felülvizsgálata és a 21. századi aszályos kihívásokhoz igazodó, egységes szabályozási keret megteremtése érdekében a szakértő és csapata hivatalos beadvánnyal fordult az illetékes minisztériumhoz.

A közcsatornával nem rendelkező ingatlanok esetében a zárt szennyvízgyűjtők és a szippantás költséges gyakorlata mellett a helyben történő biológiai tisztítás jelenthet környezetkímélő alternatívát. Az esztergomi ÖkoTech-Home 2004 óta foglalkozik egyedi biológiai szennyvíztisztító rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával, saját gyártása pedig 2011 óta működik. Több ezer hazai telepítés gyakorlati tapasztalataira támaszkodik.