Hogy milyen egy szabad elvekkel működő cég?

Természetesen szuper, de mindemellett komoly koncepció van mögötte. Hiszen hogyan is lehetne megváltoztatni egy alapvetően félelem alapú, hagyományos cégfelépítési módszert, ahol a munkatársak és a cégvezetés nap mint nap egymásnak feszül, mint egy komoly és működőképes elgondolással, ami ennek épp az ellenkezőjét, azaz a szabadságot használja, mint motiváló erőt. Márpedig ebből mindenki profitál.

„A szabad cégkultúra nem csupán egy jól hangzó, ám légből kapott dolog, ugyanis konkrét összefüggés van a szabadság és egy cég fejlődése között. Tény, hogy azok a cégek, akik alkalmazzák a Szabadság mint cégkultúra modellt, amit oktatunk, hétszer jobban fejlődtek egy hároméves periódus alatt, mint a hagyományos modell alapján működő vállalatok” - fogalmazta meg a WorldBlu nevű nemzetközi szervezet alapítója és vezérigazgatója, Traci Fenton.

A cikkünk végén található Főnök kalkulátorral kiszámolhatod, hogy milyen főnök lenne belőled. Ki mered tölteni?

Álomlabdába írják vágyaikat az alkalmazottak, a cég pedig valóra váltja

Traci a Szabadság mint cégkultúra című már magyarul is megjelent könyvében foglalta össze azokat az alapelveket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vállalatok végre szakítsanak a félelmen alapuló koncepciójukkal. A könyvben nem csak elméleti tudás, de rengeteg gyakorlat és példa is szerepel azon vállalkozások számára, kik szeretnék magukénak tudni ezt a modellt.

„A Szabadság mint cégkultúra stratégiája három alappilléren nyugszik: a szabadságközpontú gondolkodásmódon, a szabadságközpontú vezetésen és a szabadságközpontú szervezeten. Rengeteg gyakorlatunk van arra, hogy ezt sikeresen elsajátítsák és alkalmazzák a cégvezetők és a munkatársak is. Ilyen például a nyitott könyvként működő menedzsment, amikor a cég dolgozói ismerik a vállalat anyagi helyzetét is és ennek megfelelően tudnak önállóan dönteni mondjuk arról, hogy mennyit költenek a céges bankszámláról.”

Traci szervezete, a WorldBlu világszerte több száz cég stratégiáját ismerte meg, és azon vállalkozások gyakorlatát is megosztotta, amelyek már jó ideje hatékonyan működnek kisebb cégeknél és multiknál is.

„Az egyik WorldBlu által minősített szabad elven működő brit cégnél például működik egy „álomlabda-gép”. Egy régi rágógumi-automatát alakítottak át és a kis műanyag labdákba az alkalmazottak egy cetlit tesznek, amelyre felírják az álmukat. Minden alkalommal, amikor a cég eléri a negyedéves kitűzött célt, kipörgetnek egy ilyen álomlabdát és megvalósítják az abban rejlő álmot. Ez a gyakorlat arról szól, hogy egy vállalati demokráciában mind a kollektív, mind pedig az egyéni célok fontosak: érjük el közösen a célt és valósítsunk meg egy egyéni álmot is, mert mindkettő ugyanolyan fontos. Sok cégnél még mindig a főnök dönti el, ki kap bónuszt, vagy a beosztástól, esetleg a cégnél eltöltött évektől függ, ki kapja. De vajon ez igazságos is? Van egy szabadságközpontú cég, akiknél ez úgy működik, hogy minden negyedév végén kapnak az alkalmazottak egy bizonyos számú pontot, a pontok pedig egy bizonyos összeget érnek. A dolgozók anonim módon adhatnak pontokat olyan arányban a többi alkalmazottnak, ahogy szerintük dolgoztak. A végén pedig mindenki a kapott pontjainak megfelelő összeget kapja bónuszként negyedévente. Ez azért is zseniális, mert az dolgozók pontosan tudják, ki mennyire dolgozott a célok eléréséért.”

Ők az első szabadságközpontú munkahely Magyarországon

Forray Niki cége, a Balloon World Magyarországon az első cég, aki megkapta a WorldBlu minősítését, ráadásul kétszer is: egyszer 2021-ben, másodjára pedig idén. A cégvezető régóta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy egy félelmek nélküli, szabadságon és egymás tiszteletén alapuló vállalatot működtessen, ez pedig évek óta sikeresen működik. Igen, itt a céges bankkártyáról is költhetnek szabadon a dolgozók.

„A mi cégünknél működik a céges hitelkártyáról való költés. Amikor egy kiállításra utaznak a munkatársaim, kontroll nélkül költhetnek a kártyáról, ők vehetik meg a repülőjegyet, foglalhatják a szállást, fizethetik a fogyasztásukat. Soha nem fordult még elő, hogy becsaptak volna. Maguktól döntenek úgy, hogy nem élnek ezzel vissza, és az olcsóbb repülőjegyet választják, nem drága étterembe ülnek be, hanem egy kedvezőbb árú pizzériába. Nem ellenőrzöm őket sosem, mert megbízunk egymásban és tudom, hogy nem élnek vissza vele, egyszerűen a józan paraszti ésszel döntenek és ez működik” - magyarázta cégének működési elvét Forray Niki, aki szerint egy vállalkozás akkor működik jól, ha már a kiválasztáskor tudják, kivel szeretnének dolgozni. - „Már a felvételnél kiderül, ki az, akinek ez megfelel és ki az, akinek nem. Hiszek benne, hogy az ilyen, szabadon működő cégek megtalálják azokat az alkalmazottakat, akikkel ez oda-vissza működik.”

Forray Niki szerint nagyon fontos, hogy a bizalom és a kölcsönös tisztelet akkor is jelen legyen, amikor valaki éppen hibát követett el.

„Volt olyan, hogy kaptam egy emailt, aminek az volt a tárgya, hogy ezt most nagyon elszúrtam. Az egyik alkalmazottam őszintén leírta, hogy ő rontott el valamit, ami egyébként egy hétre ellehetetlenítette az online értékesítésünket egész Szlovákiában. De vállalta a felelősséget és nem hezitált hozzám fordulni. Nagyon fontos a visszajelzés, amit nem csak én teszek az alkalmazottak felé, de ők is tehetnek felém, mert a teljesítményértékelési rendszerünk 360 fokos és ők is mérik az én ügyvezetői teljesítményemet. Az elején fájdalmas volt, furcsa érzés, amikor úgy érzed, hogy ítélkeznek vagy kritizálnak, de ebből én is rengeteget tanultam, hiszen figyelembe veszem, hogy mik az igények, mert mindenki egy csapatban játszik.”

Nem csak ideológia, hanem a siker kulcsa

Traci Fenton szerint a szabad cégkultúra nem csak egy ideológia, de egyben a sikeres vállalkozás kulcsa is.

„Egy indiai multi, ami 150 ezer alkalmazottat foglalkoztat egyszer csak azt vette észre, hogy egyre rosszabbul megy a cégnek. Százmillió dollárt kellett spórolniuk, különben el kellett volna küldeniük sok-sok alkalmazottat. Ez a cég úgy döntött, elmondja a dolgozóknak, milyen helyzetbe került a vállalat. Megkérték a dolgozókat, osszák meg az ötleteiket, hogyan lehetne ezt az összeget megspórolni, amire több száz megoldás érkezett. A cégvezetés 76 ötletet alkalmazott, ezzel pedig nem csak száz-, hanem 260 millió dollárt sikerült megtakarítaniuk és egyetlen dolgozót sem kellett elbocsátaniuk.”

Traci azt tanácsolja a szabad cég gondolatával kacérkodó cégvezetőknek, hogy először is tegyék fel maguknak a kérdést, mitől félnek.

„Elsőként kérdezzék meg magukat, hogyan vezetnék a céget, ha nem félnének. Aztán következhet az, hogy irányítsanak szabadsággal, ami túlmutat a félelmen. Ezután gondolkodjanak azon, hogyan tudnának valódi erőt adni a dolgozóknak, és itt most nem arról van szó, hogy hol legyen a céges karácsonyi buli, hanem hogy átlátható legyen a cég a dolgozók számára is. Például hogy megválaszthassák a közvetlen menedzserüket vagy főnöküket, hiszen mindenkinek jó, ha olyan emberek dolgoznak együtt nap mint nap, akik szeretnek is együtt együttműködni. Az is segít, ha rendszert és folyamatosságot adunk a dolgozóknak” - osztotta meg tanácsait Traci.