Ez nem aprópénz. Egy hosszú ideje dolgozó, nyugdíj előtt álló munkavállalónál akár több millió forintos különbséget is jelenthet, hogy a munkáltató helyesen számolja-e ki a végkielégítést.
Miért járhat több pénz nyugdíj előtt?
A szabály mögött egyszerű gazdasági logika áll. A nyugdíjhoz közel álló munkavállaló gyakran nehezebben talál új állást, mint egy fiatalabb dolgozó. Hiába van több évtizedes tapasztalata, a munkaerőpiacon sokszor hátrányba kerülhet az életkora, magasabb bérigénye vagy a munkáltatók előítéletei miatt.
Ezért a Munka Törvénykönyve erősebb pénzügyi védelmet biztosíthat azoknak, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül veszítik el az állásukat. A plusz pénz célja az, hogy enyhítse az állásvesztés következményeit ebben az érzékeny élethelyzetben.
Mikor járhat az emelt végkielégítés?
Az emelt végkielégítés nem automatikus. Három fontos feltételnek kell teljesülnie.
Először is a munkaviszonynak olyan módon kell megszűnnie, amely egyébként is végkielégítésre jogosít. Ilyen lehet például a munkáltatói felmondás, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy bizonyos jogviszonyváltási eset.
Másodszor a munkavállalónak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül kell lennie.
Harmadszor nem állhat fenn olyan kizáró ok, amely miatt a végkielégítés egyébként sem járna. Ilyen lehet például, ha a felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Mennyi plusz pénzről lehet szó?
A törvény szerint a végkielégítés alapösszege a munkaviszony hosszától függ. Nyugdíj előtt azonban ez az összeg megemelkedhet.
Legalább 3 vagy 5 év munkaviszony esetén plusz 1 havi távolléti díj járhat. Legalább 10 vagy 15 év munkaviszony után plusz 2 havi távolléti díj jöhet szóba. Legalább 20 vagy 25 év munkaviszony esetén pedig plusz 3 havi távolléti díjjal nőhet a végkielégítés.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj előtt álló dolgozó teljes végkielégítése akár így is alakulhat:
| Munkaviszony hossza | Alap-végkielégítés | Nyugdíj előtti emeléssel |
|---|---|---|
| Legalább 3 év | 1 havi | 2 havi |
| Legalább 5 év | 2 havi | 3 havi |
| Legalább 10 év | 3 havi | 5 havi |
| Legalább 15 év | 4 havi | 6 havi |
| Legalább 20 év | 5 havi | 8 havi |
| Legalább 25 év | 6 havi | 9 havi |
Vagyis egy régóta dolgozó munkavállalónál az emelt végkielégítés akár 9 havi távolléti díjat is jelenthet.
Nem a nettó fizetés számít
Fontos tudni, hogy a végkielégítés alapja nem egyszerűen az utolsó havi nettó fizetés. A számítás alapja a távolléti díj, amelynek meghatározásánál az alapbér mellett bizonyos pótlékok és egyéb bérelemek is szerepet kaphatnak.
Ezért nem elég fejben gyorsan megszorozni a havi utalást. A pontos összeghez ellenőrizni kell a távolléti díjat, a munkaviszony hosszát, a megszűnés jogcímét és azt is, hogy a dolgozó valóban a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van-e.
Egy példa: milliós különbség is lehet
Tegyük fel, hogy egy munkavállaló 23 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, havi távolléti díja 700 000 forint, és négy év múlva éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Alapesetben 20 év után 5 havi távolléti díj járhatna neki, vagyis bruttó 3 500 000 forint. Mivel azonban a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van, plusz 3 havi távolléti díj is járhat. Így a teljes végkielégítés bruttó 5 600 000 forint lehet.
Ez bruttó 2 100 000 forint különbség csak azért, mert a munkavállaló nyugdíj előtt áll.
Közös megegyezésnél könnyű elveszíteni ezt a pénzt
A nyugdíj előtt álló dolgozóknak különösen óvatosnak kell lenniük, ha a munkáltató közös megegyezést ajánl. Közös megegyezés esetén a végkielégítés nem jár automatikusan, még akkor sem, ha a munkavállaló életkora és szolgálati ideje alapján munkáltatói felmondásnál jelentős összegre lenne jogosult.
Ezért aláírás előtt mindig érdemes kiszámolni, mennyi végkielégítés járna munkáltatói felmondás esetén. Ha a közös megegyezés ennél jóval kevesebb pénzt tartalmaz, a dolgozó akár több havi távolléti díjat is elveszíthet.
Mikor nem jár az emelt összeg?
Nem jár automatikusan emelt végkielégítés saját munkavállalói felmondás esetén. Ugyancsak nem biztosított közös megegyezésnél, ha a felek nem írják bele külön a megállapodásba.
A végkielégítés akkor sem járhat, ha a felmondás oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Szintén fontos, hogy ha a munkavállaló már nyugdíjasnak minősül, az más jogi helyzetet jelenthet.
Mire figyeljen a munkavállaló?
A legfontosabb a dátumok ellenőrzése. Pontosan tudni kell, mikor éri el a dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárt, mikor kezdődött a munkaviszonya, és milyen jogcímen szűnik meg az állása.
Emellett át kell nézni a felmondás vagy közös megegyezés szövegét is. Nem mindegy, hogy munkáltatói felmondásról, közös megegyezésről vagy munkavállalói felmondásról van szó. Több havi pénz múlhat egyetlen mondaton.
Összegzés
A nyugdíj előtt álló munkavállalók végkielégítése bizonyos esetekben jelentősen magasabb lehet. Ha a dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül van, és a munkaviszonya végkielégítésre jogosító módon szűnik meg, akkor az alapösszeg plusz 1–3 havi távolléti díjjal emelkedhet.
Ez hosszú munkaviszony esetén akár 8–9 havi távolléti díjat is jelenthet. Éppen ezért a nyugdíj előtt álló dolgozóknak nem érdemes kapkodva aláírni semmilyen megszüntető iratot. Egy rosszul értelmezett közös megegyezés vagy pontatlan számítás több millió forintos veszteséget okozhat.
