Ez több mint a duplája az egy évvel korábbi támogatási összegnek. A kiválósági alapú kutatási támogatások közül az NKKP Excellence alprogramjának első és második döntési körében a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) 700 millió forintot ítélt oda öt kiváló kutatónak.

A KKT a közelmúltban döntött az idei Nemzeti Kutatási Kiválósági Program Excellence alprogramjára 2025. augusztus 31-ig benyújtott pályázatokról. Az alprogramból azok a kutatók nyerhetnek el kiemelt összegű – akár 160+40 millió forintos – támogatást, akik korábbi teljesítményükkel már bizonyították, hogy eséllyel pályázhatnak az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) által kiírt legnevesebb európai kutatói pályázatokra is.

A KKT döntése a vezető kutatónak korábban az ERC-hoz benyújtott pályázatán és az arra kapott bírálói véleményeken alapul. A testület azt vizsgálja, hogy a vezető kutató az adott ERC-pályázatra kapott kritikai észrevételek hatására milyen módosításokat hajtott végre a kutatási tervben. A testület az öt beérkezett pályázat mindegyikét támogatásra érdemesnek ítélte, így az öt kutató összesen 700 millió forintot kap. Az Excellence alprogramban a támogatási kérelmek elbírálása folyamatos, a kutatók 2025. szeptember 10-éig küldhették be pályázataikat.

A mostani döntés nyertes kutatói

Mátyus Edit az ELTE vegyész szakán diplomázott, posztdoktori tanulmányait Zürichben folytatta, majd a Cambridge-i Egyetemen és az ELTE-n dolgozott. A kvantumtechnológia és az atomórák fejlődése és alkalmazása a hétköznapi anyag vizsgálatára új távlatokat nyit a molekulák megismerésében.

A projekt célja a molekuláris kvantummechanika számításos módszereinek fejlesztése, amely leköveti a mérési technikák fejlődését, és szükséges a precíziós spektroszkópiai kísérletek értelmezéséhez. Az új kvantumkémiai számítási módszerek amellett, hogy lehetővé teszik új kísérletek tervezését, a következő évtizedekben elvezetnek a molekuláris kvantumállapotok technológiai hasznosításához.

Welker Ervin vegyész az ELTE-n diplomázott és szerzett PhD-fokozatot, majd a Cornell University és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont után a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában dolgozik. Témája a génszerkesztés, amely az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül, és olyan lehetőségeket nyitott meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

Ugyanakkor a mai technológiák még nem mindig elég pontosak és biztonságosak, ezért kockázatokat hordoznak, főleg az orvosi alkalmazásokban. A projekt célja ezért olyan új módszerek kifejlesztése, amelyek a génszerkesztést sokkal biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszik a gyakorlati alkalmazásra is. Ez hosszú távon segíthet a betegségek gyógyításában, a kutatások gyorsításában és az emberek életminőségének javításában, csökkentve az egészségügyi kiadásokat.

Groma István fizikus egyetemi tanulmányainak befejezését követően az ELTE-n helyezkedett el, és a PhD-fokozatát is az ELTE-n szerezte. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban induló projektjének célja egy új képlékenységi elmélet kidolgozása, amely figyelembe veszi az anyagok belső szerkezetében zajló hirtelen, „lavinaszerű” átrendeződéseket, drasztikus változásokat, amelyek végül az anyag meghibásodásához vezetnek.

Az új modell segít előre jelezni, mikor és hogyan hibásodnak meg a szerkezeti anyagok, ezzel pedig csökkenthető a balesetek kockázata, biztonságosabb és megbízhatóbb mérnöki megoldások születhetnek.

Littvay Levente politológus tanulmányait a Nebraska-Lincoln Egyetemen folytatta, PhD fokozatát is itt szerezte. A Közép-európai Egyetem után jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjában végez kutatásokat. Projektje, az AskAI képes a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálni, mit gondolhattak az emberek egy adott témáról a múltban, de akár azt is megmondja, hogyan hatna a közvéleményre egy jövőbeli esemény.

Ez az „időgép” az egyes kérdések kezeléséhez olyan virtuális válaszadókat hoz létre, akik ugyanúgy reagálnak, mint ahogy azt a valódi emberek tennék különböző korokban vagy helyzetekben. Mindez nemcsak a közvélemény-kutatást forradalmasíthatja, de bármilyen más kutatásban is segíthet hiányzó adatokat pótolni vagy ötleteket tesztelni, hogy a döntéshozók költséges terepmunka nélkül megalapozott helyzetelemzést kapjanak.

Halm Tamás András nyelvész a Budapesti Corvinus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) tanult, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kutatott és dolgozott, jelenleg a ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjában folytat kutatásokat egy igen érdekes területen.

Projektjében azt vizsgálja, hogyan működnek azok a hétköznapi, töredékes mondatok, amelyeket mindannyian használunk beszélgetés közben („Jövök mindjárt!”, „Kávé?”). Ezekben gyakran hiányoznak alapvető elemek, ennek ellenére a beszélgetőtárs mégis könnyen megérti őket a beszédhelyzetből és a szövegösszefüggésből. A kutatás segít feltárni, mi számít a mondat valódi „magjának”, és közelebb visz ahhoz, hogy jobban megértsük az emberi nyelv szerkezetét, mondattani összefüggéseit.

Ez nemcsak a nyelvtudománynak fontos, hanem hasznos lehet a nyelvoktatásban vagy a fordítástechnológiában, de akár a beszédet feldolgozó mesterséges intelligencia fejlesztésében is, hogy a gép megértse a köznapi, informális, töredékes kommunikációt is. 

A támogatást elnyert kutatók legkésőbb 2026 januárjában kezdik a projektek megvalósítását. A KKT stratégiai célkitűzése, hogy az NKKP 40 milliárd forintos keretösszegéből olyan kutatások kapjanak támogatást, amelyek jelentős tudományos újdonságot eredményeznek, és ezzel hozzájárulnak a magyar kutatók és a magyar kutatások nemzetközi elismertségéhez is.