Az Európai Unió októberben szigorítja a szabályozást. A Laborhírek.hu független laboratóriumi szakértők segítségével járt utána, hogyan kerülhet „gépolaj” vagy akár nyomdafestékből származó szennyeződés az élelmiszerekbe, és hogyan lehet ezeket kimutatni.
Egy Olaszországból származó sushi rizs visszahívásakor a határértéket meghaladó ásványolaj-eredetű szennyezettséget mutattak ki. A termékből egy holland importőrön keresztül Magyarországra is érkezett, az érintett vállalkozások itthon is gondoskodtak a kifogásolt tétel fogyasztóktól történő visszahívásáról.
Augusztusban egy olasz törköly-olívaolaj esetében kellett intézkednie az eupai hatóságoknak ugyancsak a határértéket meghaladó MOAH-szennyezettség miatt (ebből a tételből is érkezett Magyarországra, a hazai forgalmazó visszahívta a terméket).
A szigor oka, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint az úgynevezett MOAH-vegyületek olyan genotoxikus anyagokat tartalmazhatnak, amelyek károsíthatják a sejtek DNS-ét és daganatos megbetegedést okozhatnak. Ezeknél biztonságos beviteli szint sem állapítható meg. A MOSH-vegyületek felhalmozódhatnak a májban és a nyirokrendszerben, ezért lehetséges hosszú távú hatásaik további vizsgálatát indokoltnak tartják.
Innen ered a két gyakran használt rövidítés is: a MOSH a telített ásványolaj-eredetű szénhidrogének, míg a MOAH az aromás ásványolaj-eredetű szénhidrogének összefoglaló neve. Jelenlétüket ráadásul a fogyasztó nem feltétlenül érzékeli, hiszen a szennyeződés nem jár szükségszerűen a termék színének, szagának vagy ízének megváltozásával.
Hogyan fordulhat elő, hogy nyomdafestéket és gépolajat eszünk?
Az ásványolaj-eredetű szénhidrogének több ponton is bekerülhetnek az élelmiszerláncba. A szennyeződés útja már a mezőgazdaságban elkezdődhet. A betakarítás során használt gépek, majd a szállítás, tárolás és feldolgozás berendezéseinek kenőanyagai potenciális forrást jelenthetnek.
Az élelmiszeripari gyártás során alkalmazott egyes technológiai segédanyagok és a környezeti szennyezés ugyancsak szerepet játszhatnak. Az EFSA az élelmiszerekbe kerülő ásványolaj-eredetű szénhidrogének lehetséges forrásai között említi a környezeti szennyezést, a gépek kenőanyagait, a feldolgozási segédanyagokat, valamint az élelmiszerrel érintkező anyagokból történő migrációt is.
És itt kerül képbe a nyomdafesték is. A papírból és kartonból készült csomagolások felületén található feliratok nyomdafesték-tartalma, (illetve az újrahasznosított élelmiszercsomagolások „korábbi életükből” nyomdafestékből származó ásványolaj-komponensei) bizonyos körülmények között az élelmiszer felé vándorolhatnak, vagyis migrálhatnak.
A MOSH- és MOAH-szennyeződés azért összetett probléma, mert nem egyetlen forrást kell keresni. Az élelmiszer mellett például a vele érintkező papír-, karton- vagy műanyag csomagolóanyagok is laboratóriumi vizsgálat alá vonhatók. Így nemcsak a késztermék szennyezettségéről kaphatunk pontos képet, hanem adott esetben annak lehetséges forrása is vizsgálható – mondták el a Laborhírek.hu-nak a J.S. Hamilton Hungaria Kft. laboratóriumi szakértői.
Az újrahasznosított csomagolóanyagoknál ráadásul két fontos szempont találkozik: miközben környezetvédelmi-fenntarthatósági oldalról egyre nagyobb szerepet kap az újrahasznosítás, élelmiszerbiztonsági szempontból biztosítani kell, hogy a csomagolásból ne kerüljenek nem kívánt vegyületek a termékbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden újrahasznosított kartondoboz szennyezi a benne lévő élelmiszert: éppen ezért van jelentősége a csomagolóanyagok vizsgálatának.
Miért szigorít az EU?
Elsősorban a MOAH miatt. Mivel e vegyületcsoport egyes tagjai genotoxikus és rákkeltő tulajdonságúak lehetnek, jelenlétüket a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
A MOAH jelenlétét eddig sem hagyták ellenőrizetlenül. Az uniós tagállamok már az új szabályozás elfogadása előtt közösen meghatározott szintek alapján jártak el, ha MOAH-t mutattak ki az élelmiszerekben. Ezért történhettek meg az idei visszahívások is annak ellenére, hogy az új, élelmiszercsoportokra meghatározott uniós maximumértékeket tartalmazó rendeletet még nem fogadták el.
Most ezt a rendszert teszik részletesebbé és jogilag egyértelműbbé. Az uniós tagállamok 2026 májusában támogatták azt a rendelettervezetet, amely különböző élelmiszerekre maximális MOAH-szinteket állapít meg. Az Európai Bizottság jelenlegi menetrendje szerint a rendelet elfogadását 2026 októberére tervezik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi új követelményt már októbertől alkalmazni kell: a jogszabály elfogadása és az egyes maximumértékek alkalmazásának kezdete külön időpont lehet. Ezzel párhuzamosan az ásványolaj-eredetű szénhidrogének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és analitikai szabályokat is módosítják, és új ajánlás készül a vegyületek monitorozására.
A megfeleléshez mérni kell
A szigorúbb szabályozás felvet egy rendkívül fontos és gyakorlati kérdést mInd az élelmiszeripari vállalkozások mind pedig a fogyasztók számára: hogyan lehet ellenőrizni, hogy egy adott alapanyag vagy késztermék megfelel-e az előírásoknak?
A laboratóriumi vizsgálatok során a MOSH- és MOAH-tartalom műszeres meghatározásával számszerűen ellenőrizhető az adott minta szennyezettsége, így a vizsgálat a jogszabályi megfelelés ellenőrzésében és a problémás tételek kiszűrésében is szerepet kaphat.
A J.S. Hamilton laboratóriumaiban például élelmiszerek, valamint papír-, karton- és műanyag csomagolóanyagok MOSH- és MOAH-tartalmát is vizsgálják. A meghatározás akkreditált HPLC-GC-FID módszerrel történik, amely lehetővé teszi az összetett szénhidrogén-frakciók elkülönítését és mennyiségi meghatározását.
A laboratóriumi ellenőrzés jelentősége a szigorodó szabályozással tovább nőhet. A vizsgálat segítségével még a forgalomba hozatal előtt kiderülhet, ha egy tétel nem felel meg a követelményeknek, így a problémás termék kiszűrhető még azelőtt, hogy abból hatósági intézkedés vagy termékvisszahívás lenne.
Ha pedig szennyeződés mutatható ki, az alapanyagok, a késztermék és a csomagolóanyagok célzott vizsgálata annak felderítésében is segíthet, honnan származhat a probléma.
