Ki jogosult igénybe venni a táppénzt 2023-ban?
Az jogosult táppénzre, aki(nek):
- fennálló biztosítási jogviszonya van,
- pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett és
- az orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen
Táppénz igényléséhez mit kell csinálni 2023-ban?
A táppénz iránti kérelmet a dolgozónak a foglalkoztatójához (munkahelyéhez, munkáltatójához) kell benyújtania.
Az egyéni vagy társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes megye székhelyén működő kormányhivatal felé terjeszti elő a kérelmet elektronikus úton, saját Ügyfélkapu regisztrációja használatával.
Kötelezettségmulasztás
Köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni 15 napon belül az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Milyen határidők vannak a táppénz igénylésekor 2023-ban?
Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.
Hatóságra vonatkozó határidők:
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben az ügyintézési határidő 60 nap.
A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.
A táppénz iránti kérelem benyújtása 2023 - eljáró szerv
A táppénz iránti kérelmet – amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Felettes szerv/jogorvoslat
Ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az elsőfokú döntést, akkor a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal jár el másodfokon, ha a kormányhivatal hozta az elsőfokú döntést, akkor Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Ha társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve ha a megyei/fővárosi kormányhivatal társadalombiztosítási kifizetőhelye hozta - saját foglalkoztatottjai esetében - az első fokú döntést, akkor a Magyar Államkincstár jár el másodfokon.
Ha a fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntést továbbra is vitatja, akkor a jogszabálysértő, másodfokú közigazgatási döntés ellen ún. bírósági felülvizsgálatot kérhet.
Melyek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai?
- A csecsemőgondozási díj (CSED 2023), a gyermekgondozási díj (GYED 2023) és a táppénz.
Milyen esetekben nem jár a táppénz, hiába fennálnak a táppénz jogosultság feltételei?
Nem jár táppénz 2023-ban:
- a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel,
- ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
- előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt).
Mennyi időre jár a táppénz 2023-ban?
A betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,
- az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár,
- legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt 1 éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább 1 éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (1 évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.
Mennyi a táppénz összege? Mekkora összegű a táppénz 2023-ban?
Több tényező befolyásolja:
- a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, ún. irányadó időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) vehető figyelembe, ún. számítási időszak;
- a táppénz alapját képező jövedelem összege,
- a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem,
- a táppénz %-os mértéke
- az egy napra járó táppénz maximalizált összege.
A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól. Így a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.
A táppénz kiszámításakor figyelembe vehető jövedelem
A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
1) Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2) Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.
3) Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően - Tbj. 6. § szerinti - 180 nap folyamatos biztosítási idővel.
HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.
A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
4) Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban - ide nem értve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.
Mi a helyzet a táppénzzel ha valakinek 2 vagy több munkahelye is van?
Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként kell megállapítani.
Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni.
Az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a táppénzre való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.
A fennálló biztosítási jogviszonyhoz abban az esetben is hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszony azon időtartamát, amely alatt a fennálló jogviszonyban a biztosítás szünetelt, ha a megszűnt biztosítási jogviszony nem az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját megelőzően szűnt meg.
Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri.
Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat.
A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások 2023
A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amelyek az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képeznek.
Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után társadalombiztosítási járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül.
A táppénz mértéke és számítása az alábbi kalkuláció alapján történik 2023-ban:
- legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a,
- 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a,
- kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosítási időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz naptári napi összegének maximumát nem haladhatja meg.
Azonban a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, (ez 2022-ben, a 200.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével ez a napi összeg maximum 13.333,33 forint volt, a 2023-as adat cikkünk írásakor még nem volt ismert)
Lehet-e méltányosságból engedélyezni táppénz kifizetést 2023-ban?
Igen, van erre lehetőség. Ha a betegnek a keresőképtelenséget megelőző időszakra rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása.
2022. évi V. törvény 4.§-a szerint az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állmonyáról” nem kell átadni személyesen a biztosított részére, hanem e-mailben is továbbítható a részére.
