Fenntarthatósági szempontból pozitív irányt jelez a 2027-es költségvetési tervezetben a vízgazdálkodás, a klímaadaptáció, valamint az energetikai és vasúti infrastruktúra erősödő szerepe.
A K&H értékelése szerint különösen fontos előrelépés, hogy a vízvisszatartás és az alkalmazkodás látható költségvetési prioritássá válik. Az elmúlt évek aszályai miatt ugyanis a vízmegtartás már nemcsak környezeti, hanem mezőgazdasági, gazdasági és versenyképességi kérdés is.
A kedvező irány mellett ugyanakkor fontos, hogy a tervezett fejlesztések fenntarthatósági hatása is mérhető és átlátható legyen.
A vízgazdálkodás felértékelődését konkrét költségvetési előirányzatok jelzik. A klímavédelmi és vízvisszatartási feladatokra 40 milliárd forintot terveznek, amelynek 87,5 százaléka beruházási, fejlesztési jellegű kiadás.
Emellett 37 milliárd forint jutna víziközművekkel és vízgazdálkodással összefüggő térségi fejlesztésekre, az öntözésfejlesztésekre pedig összesen 9,6 milliárd forintot irányoznak elő.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) tervezett felhasználása a 2026-ra várható 49,2 milliárdról 221,2 milliárd forintra emelkedhet. A program ugyanakkor nem kizárólag vízügyi, hanem más környezeti és energiahatékonysági célokat is szolgál.
A vízmegtartási törekvések között a csatornák és zsilipek helyreállítása, valamint a vízpótlási lehetőségek fejlesztése is szerepel. A gazdálkodók közvetlen ösztönzését a Közös Agrárpolitika pályázati menetrendjében megjelenő két vízprémium-felhívás segítheti, összesen 6,6 milliárd forintos kerettel. A támogatási kérelmek benyújtása a tervek szerint 2027 második negyedévében kezdődhet.
A K&H szerint az agrártámogatásoknál nem önmagában a keret nagysága, hanem a források célzottsága a meghatározó: az általános területalapú támogatások mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a vízgazdálkodásra, a precíziós gazdálkodásra, a hatékonyság javítására, a talajvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére.
„A fenntarthatóság szempontjából az egyik legfontosabb változás, hogy a költségvetésben látható súlyt kap az alkalmazkodás és a vízmegtartás.
Az elmúlt évek aszályai világossá tették, hogy ez már gazdasági és versenyképességi kérdés is. Jó irány, hogy jelentős források jelennek meg a vízügyi, energetikai és közlekedési infrastruktúrában.
Ugyanakkor egyetértek a Költségvetési Tanács megállapításával, hogy a fenntarthatósági szempontok bemutatását tovább kell részletezni és átfogóvá kell tenni. Fontos látni, hogy az egyes források milyen fenntarthatósági célokat szolgálnak, és milyen mérhető eredményeket hoznak” – mondta Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Az energetikai fejlesztések szintén meghatározó szerepet kapnak a 2027-es tervekben. A kormány korábbi tájékoztatása szerint 868 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, szélenergiára, energiatárolásra, geotermikus energiára és korszerű mérési rendszerekre, a jövő évi uniós fejlesztésekben pedig 100 milliárd forint juthat az áramhálózat erősítésére.
Az infrastruktúra korszerűsítése mellett a lakossági energiahatékonyság javítása is fontos: az otthonkorszerűsítési program a tervek szerint már jövőre 30 ezer családnak nyújthat támogatást hőszigetelésre, nyílászárócserére és korszerűbb fűtési megoldásokra.
„A beruházások és az energiafogyasztás mérséklése együtt segíthetik a fenntarthatóbb energiarendszer kialakítását, a legolcsóbb energia ugyanis az, amelyet nem kell felhasználni” -tette hozzá Cserép András.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) tervezett felhasználása a 2026-ra várható 60,6 milliárdról 331,4 milliárd forintra emelkedhet.
A program nem kizárólag vasúti beruházásokat tartalmaz, de annak korszerűsítése hozzájárulhat a közlekedés energiahatékonyságának javításához és a kibocsátások mérsékléséhez. Ehhez az is szükséges, hogy a fejlesztések a vasúti szolgáltatások megbízhatóságát és versenyképességét erősítsék.
A Költségvetési Tanács a tervezetről készített véleményében a fenntarthatósági követelmények teljesítésének részletesebb bemutatását szorgalmazza.
A K&H szerint ehhez a zöld költségvetési módszertan alkalmazása is hozzájárulhatna: egy egységes, átlátható értékelési rendszer nemcsak a környezeti célokra szánt forrásokat, hanem az egyes intézkedések kedvező és kedvezőtlen környezeti hatásait is láthatóvá tenné. Így a költségvetés fenntarthatósági teljesítményét nem csupán a ráfordítások, hanem a tényleges eredmények alapján is értékelni lehet majd.
