Más szabály vonatkozik az orvosi igazolásra, az előre engedélyezett távollétre és az igazolatlan mulasztásra. Összefoglaljuk a magyarországi szabályokat, a gyakorlati teendőket és a leggyakoribb félreértéseket, végül kitölthető iskolai igazolás mintát is mutatunk.

Iskolai hiányzás igazolása: mi a legfontosabb szabály?

A hiányzás rendezéséhez két kérdést kell külön megválaszolni: mi indokolta a távolmaradást, és ezt hogyan kell igazolni? Egy valóban indokolt távollét esetén is lényeges a megfelelő dokumentum és a határidő betartása.

A köznevelésben a fő keretet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, különösen annak 5. és 51. §-a adja. A részletes intézményi eljárást az iskola házirendje tartalmazza.

Ebből derül ki többek között, hogyan kell jelezni a hiányzást, kinek kell benyújtani az igazolást, és milyen feltételekkel engedélyezhető a szülő által kért távollét. 

A három legfontosabb tudnivaló:

  • Nincs országosan egységes, minden iskolában azonos szülői igazolási napkeret.
  • A hiányzás bejelentése és annak igazolása két külön lépés lehet.
  • Az igazolt hiányzás is beleszámíthat a tanulmányi értékelést érintő mulasztási határokba.

 

Ha tehát a szülő reggel üzen az osztályfőnöknek, hogy gyermeke nem megy iskolába, azzal a tájékoztatást teljesítheti, de az igazolás kérdése még nem feltétlenül rendeződött.

Hány napot igazolhat a szülő?

hány napot igazolhat a szülő az iskolai hiányzásból 2027-ben

A „szülő évente három napot igazolhat” állítás sokak számára ismerős, de nem általános országos jogszabályi előírás. A szülői kérelem alapján elfogadható távollétek intézményi feltételeit a házirendben kell keresni.

Az Oktatási Jogok Biztosának beszámolói is bemutatnak olyan ügyeket, amelyekben az iskola saját házirendje határozta meg a szülő által igazolható napok számát és az eljárás rendjét.

Egy másik intézmény szabálya ezért nem alkalmazható automatikusan a gyermek saját iskolájában. 

A napkereten túl érdemes ellenőrizni:

  • tanévre vagy félévre vonatkozik-e a lehetőség;
  • egész napot, tanórát vagy alkalmat számolnak-e;
  • szükséges-e előzetes engedély;
  • milyen határidővel kell benyújtani a kérelmet;
  • ki dönthet a rövidebb és a hosszabb távollétről.

 

A szülői keret nem szabadon felhasználható iskolai szabadság. Ha a házirend előzetes kérelmet és engedélyt ír elő, a szülő utólagos nyilatkozata önmagában nem biztosítja a hiányzás elfogadását.

Gyakorlati szempontból hasznos külön nyilvántartani a már felhasznált napokat. Az iskolaváltás, az új tanév vagy a házirend módosítása után pedig célszerű újra ellenőrizni a feltételeket.

Mikor tekinthető igazoltnak a hiányzás?

A beteg gyerek igazoltan van távol az iskolából.

A köznevelési szabályozás több elfogadható jogcímet ismer. Ilyen az engedélyezett távollét, a megfelelően igazolt betegség, a hatósági intézkedés vagy más alapos indok, továbbá egyes külön nevesített esetek. 

A távolmaradás oka A rendezés jellemző módja Mire érdemes figyelni?
Előre tervezett családi esemény Írásbeli kérelem, házirend szerinti engedély A kérelem beadása még nem azonos a jóváhagyással.
Betegség Az előírásoknak megfelelő orvosi igazolás A dokumentum időtartama fedje le a hiányzást.
Hatósági megjelenés A megjelenést, akadályoztatást alátámasztó irat A ténylegesen érintett időszakot kell tisztázni.
Váratlan, alapos akadály Gyors bejelentés és a körülmény igazolása A konkrét esetet és a bizonyítékot vizsgálják.
Pályaválasztási rendezvény Szervezői igazolás, a jogszabály feltételeivel Nem minden évfolyamra és nem korlátlanul jár.
Sportverseny vagy más külső program Előzetes egyeztetés, szükség szerint engedély és szervezői igazolás A meghívó önmagában nem feltétlenül rendezi a távollétet.

A „családi ok” megjelölés lehet megfelelő kiindulópont, de hosszabb vagy rendkívüli hiányzásnál érdemes röviden, tényszerűen megindokolni a kérelmet.

Például: közeli hozzátartozó temetésén való részvétel, előre egyeztetett családi esemény vagy elkerülhetetlen ügyintézés.

Orvosi igazolás: mi szükséges betegség esetén?

Betegség esetén az orvos határozza meg, milyen időszakban nem látogathatja a gyermek az intézményt. Az igazolásban szerepelnie kell a távollét pontos vagy – a betegség lezárulta előtt kiállított dokumentumnál – várható időtartamának.

Nem szükségszerű, hogy az igazolás csak a gyógyulás után készüljön el. A kiállítás időpontjáról az orvos dönt. Ha a gyermek az igazolás záró időpontját követően is beteg, a további időszak igazolását is rendezni kell. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hétfőtől csütörtökig szóló dokumentum nem rendezi automatikusan a pénteki hiányzást. Ugyanígy egy orvosi vizsgálaton való részvétel igazolása sem feltétlenül támaszt alá több teljes nap távollétet.

Érdemes már a betegség kezdetén felvenni a kapcsolatot az ellátó orvossal, és követni az utasításait. Utólag, hosszabb idő elteltével nem lehet biztosra venni, hogy az orvos a kért időszakról igazolást tud kiállítani.

A szülői kérvényminta nem helyettesít orvosi igazolást. A két dokumentum eltérő célra szolgál: az egyik a szülő kérelmét, a másik az egészségi okból indokolt távollétet dokumentálja.

Iskolai tanuló ideges a hiányzásának igazolása miatt.

Elektronikus orvosi igazolás a KRÉTA rendszerében

Az EESZT és a KRÉTA összekapcsolása lehetővé teszi, hogy az orvos által kiállított elektronikus igazolás közvetlenül az iskolához jusson.

A KRÉTA hivatalos tájékoztatója szerint a megfelelően megküldött elektronikus orvosi igazolás mellé nem szükséges további papíralapú példány. Az igazolások az e-Ügyintézés felületén jelennek meg; rendkívüli esetben továbbra is előfordulhat papíralapú dokumentum.

Az iskolához az igazolás kerül át, nem a gyermek teljes egészségügyi dokumentációja. 

A szülő számára célszerű ellenőrzési sorrend:

1. Jelezze az iskolának a hiányzást a házirend szerint.

2. Egyeztesse az orvossal az igazolás kiállítását.

3. Ellenőrizze az e-Ügyintézésben az igazolás megérkezését és időszakát.

4. Nézze meg, hogy a naplóban rendeződött-e a hiányzás státusza.

5. Eltérés esetén jelezze a problémát az osztályfőnöknek.

Az elektronikus továbbítás csökkenti az adminisztrációt, de egy téves dátumot vagy elmaradt feldolgozást továbbra is érdemes mielőbb tisztázni.

Meddig kell leadni az iskolai igazolást?

Nem lehet minden iskolára érvényes, egységes három-, öt- vagy nyolcnapos határidőt mondani. Az igazolás benyújtásának helyi eljárási szabályait a házirendből kell megismerni.

Külön kell kezelni a távolmaradás bejelentését, az előzetes engedélykérést és az igazolás benyújtását. Előfordulhat, hogy az iskola az első napon kéri a bejelentést, az igazolást pedig a visszatéréshez kapcsolódó határidőn belül várja.

A konkrét előírás intézményenként eltérhet. 

Papíralapú dokumentumnál hasznos megőrizni egy másolatot. Elektronikus ügyintézésnél a beküldés időpontja, a csatolmány és az elbírálásról szóló értesítés segíthet egy későbbi félreértés rendezésében.

Ha a dokumentum késik, célszerű az akadályt rögtön jelezni. Az, hogy a szülő „majd később leadja”, önmagában nem jelent határidő-hosszabbítást.

Családi utazás, temetés, nyílt nap: eltérő helyzetek

Családi utazásnál érdemes az engedélykérést még a végleges szervezés előtt benyújtani. Egy lefoglalt szállás vagy megvásárolt repülőjegy nem jelenti azt, hogy az iskola köteles elfogadni a tanítási idő alatti távollétet.

A kérelemben szerepeljen az időszak, az indok és az, hogy a család egyeztetni fog az elmaradt feladatok pótlásáról. Hosszabb távollétnél különösen fontos az intézményi döntés megvárása.

Temetés vagy más váratlan családi esemény esetén az előzetes ügyintézésre kevesebb idő maradhat. Ilyenkor a mielőbbi tájékoztatás és a helyzet rövid, valós leírása segíti a rendezést. Az elfogadható igazolásról az iskolával kell egyeztetni.

Pályaválasztási célú távollétnél külön szabály érvényesül: az általános iskola 7–8., valamint a középfokú iskola 10–12. évfolyamán tanévenként legfeljebb két alkalommal igazoltnak kell tekinteni az ilyen távollétet, ha a részvételt a szervező intézmény igazolja.

Ez a köznevelési rendelkezés nem értelmezhető minden évfolyamra vonatkozó, korlátlan nyíltnap-látogatási lehetőségként. 

A késésekből is lehet hiányzás

A késést is igazolni kell a házirend szerint. A köznevelési szabályozás alapján a késések időtartamát össze kell adni, és amikor az összesített idő eléri egy tanórai foglalkozás időtartamát, az igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanulót nem lehet kizárni a tanóráról. 

Szemléltető példa: 45 perces órák esetén három, egyenként 15 perces igazolatlan késés összesen egy igazolatlan órát eredményezhet.

Tömegközlekedési fennakadásnál célszerű megőrizni a szolgáltató igazolását vagy az eseményt alátámasztó tájékoztatását.

A rendszeres késést ugyanakkor nem oldja meg önmagában az, hogy a szülő minden alkalommal üzenetet küld: az okot és az igazolás elfogadhatóságát is rendezni kell.

Igazolatlan hiányzás: milyen következményekkel jár?

Az igazolatlan mulasztás következményei fokozatosak, és számít a tankötelezettség, az életkor, valamint az intézménytípus is. Az alábbi áttekintés a köznevelési rendelet szerinti iskolai szabályokat foglalja össze.

Hiányzási küszöb Fő következmény
Tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztása Az iskola értesíti a szülőt, és figyelmeztet a következményekre.
10 igazolatlan tanítási óra vagy egyéb foglalkozás egy tanítási évben Gyermekjóléti, gyermekvédelmi értesítési kötelezettségek lépnek életbe.
Tanköteles tanuló 30 igazolatlan tanítási órája és egyéb foglalkozása egy tanítási évben Az iskola a jogszabály szerinti kivételekkel tájékoztatja a szabálysértési hatóságot, és további gyermekjóléti jelzést tesz.
Tanköteles tanuló 50 igazolatlan tanítási órája és egyéb foglalkozása egy tanítási évben Haladéktalan gyámhatósági és gyermekvédelmi értesítés szükséges.

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanulókra vonatkozó értesítési részletszabályok eltérhetnek. A gyermekjóléti intézkedések célja a hiányzás okainak feltárása és a veszélyeztető helyzet megszüntetése is. 

A családi pótlékot külön szabály érinti: a családok támogatásáról szóló törvény alapján az ötvenedik igazolatlan kötelező tanórai foglalkozás után az intézményvezető kezdeményezi az ellátás szüneteltetését a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál. Nem az osztályfőnök vonja meg a támogatást. 

Nem tanköteles tanulónál más súlyos következmény is felmerülhet: a köznevelési rendelet alapján harminc tanítási órát meghaladó igazolatlan mulasztás a tanulói jogviszony megszűnéséhez vezet, ha a szükséges, legalább két írásbeli figyelmeztetés megtörtént.

Alapfokú művészeti iskolában külön, alacsonyabb határ érvényesül. 

Mit jelent a 250 órás és a 30 százalékos hiányzási határ?

A 250 órát meghaladó hiányzás nem jelent automatikus bukást vagy évismétlést. Az általános iskolai és gimnáziumi oktatás érintett szakaszaiban az igazolt és igazolatlan mulasztást együtt kell vizsgálni.

A tanév végi minősíthetőség problémája akkor áll elő, ha:

  • a hiányzás meghaladja a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgy óráinak 30 százalékát;
  • és emiatt a tanuló teljesítménye tanév közben nem volt érdemjeggyel értékelhető.

A feltételek összekapcsolódnak: nem pusztán a hiányzási szám, hanem az értékelhetőség is döntő. Ezt az Oktatási Jogok Biztosának értelmezése is hangsúlyozza. 

Ha a tanuló nem minősíthető, a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozóvizsgát. A vizsga engedélyezésének megtagadására külön feltételek vonatkoznak: az igazolatlan mulasztásoknak meg kell haladniuk a húsz tanórai foglalkozást, és az iskolának teljesítenie kell az előírt értesítési kötelezettségét.

A tanév végén nem minősíthető tanuló évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait. 

Példa: ha egy tantárgy éves óraszáma 72, akkor 22 elmulasztott óra már meghaladja a 30 százalékot. Ez még nem jelent önmagában automatikus osztályozóvizsgát, de az értékelhetőséget már vizsgálni kell.

Hosszabb betegség esetén ezért a szülőnek nemcsak az igazolásokról, hanem a pótlásról és az értékelés lehetőségeiről is érdemes egyeztetnie.

Technikumban és szakképző iskolában mire kell figyelni?

A technikumok és szakképző iskolák szabályozását nem lehet minden részletében az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozó előírásokkal azonosítani.

Itt a szakképzési törvény és a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet rendelkezései is meghatározók.

A rendelet 164. §-a szintén tartalmazza a 250 foglalkozásos és a tantárgyankénti 30 százalékos határt, az értékelhetőség feltételével együtt. A szakirányú oktatás, az egybefüggő gyakorlat és a duális képzés azonban további szabályokkal járhat.

Szakképzési munkaszerződés esetén a betegség igazolásánál a keresőképtelenségre vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni.

Emiatt nem biztonságos feltételezni, hogy az iskolának beküldött szülői kérelem vagy egy általános iskolai orvosi igazolás a duális képzőhely felé is minden kötelezettséget teljesít. 

Mit lehet tenni, ha az iskola nem fogadja el az igazolást?

Elsőként azt kell tisztázni, mi az elutasítás konkrét oka. Más megoldást igényel egy hibás dátum, egy elmulasztott határidő, a szülői keret kimerítése vagy az előzetes engedély hiánya.

Célszerű írásban megadni a vitatott napokat és órákat, csatolni a dokumentumot, valamint hivatkozni a beküldés időpontjára. Kérhető annak megjelölése is, hogy az iskola a házirend vagy a jogszabály mely rendelkezése alapján járt el.

Egyszerű adminisztrációs hibát gyakran az osztályfőnökkel lehet rendezni. Ha érdemi jogvita marad fenn, az intézményvezető bevonása, illetve az alkalmazandó jogorvoslati rend szerinti fenntartói eljárás jöhet szóba.

A határidőkre figyelni kell; az informális egyeztetés nem feltétlenül állítja meg azokat. 

Gyakori kérdések az iskolai igazolásról

Elég egy rövid KRÉTA-üzenet?

A bejelentéshez elegendő lehet, de a hiányzás igazolásához az iskola külön kérelmet, csatolmányt vagy e-Ügyintézésben indított ügyet is előírhat. A házirend szerinti csatornát kell használni.

Csak egy tanóráról is lehet szülői igazolást kérni?

Résznapos távollét is rendezhető a megfelelő jogcímen. A kérelemben ilyenkor pontosan meg kell jelölni a dátumot és az érintett órákat vagy időszakot.

Az igazolt hiányzás teljesen következménymentes?

Az igazolatlan mulasztáshoz kapcsolódó következményeket nem váltja ki, de a sok igazolt hiányzás is nehezítheti a tanulmányi értékelést. A tananyag pótlása külön feladat.

Automatikusan igazolt a hiányzás, ha a szülő kéri?

Nem. A megfelelő jogcímnek és a házirendi feltételeknek is teljesülniük kell. A kérelem benyújtása önmagában nem jelent elfogadást.

Iskolai igazolás minta 2027: szülői kérvény hiányzás rendezésére

A gyermek édesanyja az iskolai igazolást fogalmazza egy minta alapján.

Az alábbi szülői igazolás minta a házirendhez igazítva használható. Elsősorban olyan, már megtörtént távollét rendezéséhez készült, amelynél az intézmény szabályai lehetővé teszik a szülői kérelmet.

Nem helyettesíti a kötelező előzetes engedélyt vagy az orvosi igazolást.

Címzett: [Az iskola neve]

[Az osztályfőnök / igazgató neve] részére
Tárgy: Kérelem iskolai hiányzás igazolásának elfogadására

Tisztelt Osztályfőnök Asszony/Úr!
/ Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

Alulírott [szülő vagy törvényes képviselő neve], [tanuló neve], [osztály] osztályos tanuló szülőjeként / törvényes képviselőjeként kérem, hogy gyermekem [év, hónap, nap]-án, illetve [kezdő dátum] és [záró dátum] közötti, összesen [napok vagy tanórák száma] mulasztását az intézmény házirendjében foglalt feltételek szerint szülői kérelem alapján igazoltként elfogadni szíveskedjen.

A távolmaradás oka: [rövid, tényszerű indoklás].

A hiányzást [dátum]-án, [KRÉTA / e-mail / egyéb mód] útján jeleztem.
[Ha volt előzetes engedély: A távolmaradást előzetesen, dátum és engedélyező megjelölése szerint engedélyezték.]

Az elmaradt tananyag és feladatok pótlásáról gyermekemmel, szükség esetén a pedagógusokkal egyeztetek.

Melléklet: [a csatolt dokumentum megnevezése, ha van].

Kérem szíves visszajelzését a kérelem elbírálásáról.

Kelt: [település], [dátum]

Tisztelettel:
[szülő vagy törvényes képviselő neve]
[aláírás papíralapú benyújtás esetén]
[elérhetőség, ha szükséges]

Előre tervezett távollétnél a tárgy legyen „Kérelem iskolai távolmaradás engedélyezésére”, a fő mondat pedig így szólhat:

Kérem, hogy gyermekem, [név], [osztály] osztályos tanuló részére [kezdő dátum] és [záró dátum] között, [rövid indok] miatt a tanítási órákról való távolmaradást engedélyezni szíveskedjen.

A szögletes zárójelek helyére a valós adatokat kell beírni, a nem alkalmazható részeket pedig törölni kell. A jó kérvény röviden és pontosan tisztázza, ki, mikor, miért hiányzott, és mit kér a szülő az iskolától.

Az időben jelzett, megfelelően dokumentált távollét jóval kevesebb bizonytalanságot hagy maga után.

...

Az összefoglaló a 2026. november 9-én ellenőrzött szabályozás alapján készült. Elsősorban az általános iskolák és gimnáziumok gyakorlatát tárgyalja; a szakképzés eltéréseit külön jeleztük.