A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció.

A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.

Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos várakozásunkat ugyanakkor 17,5%-ról valamelyest emelhetjük a vártnál magasabb januári adatok miatt.

Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.

Az utóbbi hónapokban azonban meredeken csökkentek az energiaárak, ami lényegesen csökkentheti azon szereplők költségeit, akik napi szinten, a piacról szerzik be a működéshez szükséges energiát.

Noha a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, az árszintek azonban a korábbi évekhez képest még mindig magasak.

A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon.

A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja.

A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgálattás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerültek.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat. A faárak elszállása éreztette hatását a bútorárakban is.

A széleskörű áremelkedést tükrözte, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növelte.

A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 44%-kal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek.

Ezen belül a sertéshús árak januárban 29,5%-kal nőttek. A baromfihús árak 48,3%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 40,7%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 43,8%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 39,6%-kal emelkedtek.

Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 48,2%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára).

Az étolaj ára 6,4%-kal, a liszté 0,9%-kal csökkent az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 8,3%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 76,1%-kal, az egyéb tejtermékek 75,8%-kal, a vaj, vajkrémek árai 76,6%-kal emelkedtek.

A tojás ára 79,4%-kal, a margariné 57,9%-kal, a sertészsíré 87,1% emelkedett. Januárban a kenyér 80,6%-kal, a péksütemények 56,3%-kal, a száraztészta  66,4%-kal, az édesipari lisztesáruk 73,8%-kal drágultak, míg a burgonya árai 41,7, gyümölcsök árai pedig 29,7%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 32,5%-kal, az éttermi étkezésé 29,2%-kal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 15,5%-kal, ezen belül a dohányáruké 9,3%-kal, a szeszes italoké 25,2%-kal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 8,9%-kal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 13,5%-kal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 24,2%-os emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,9%-kal, a konyhabútorok 20,6%-kal drágultak). Az autópiaci anomáliák miatt 6,8%-kal drágultak a használtautó árak is.

A háztartási energiaárak 52,4%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónaphoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája.

A vezetékes gáz ára 88,8%-kal, az áram 27,7%-kal, a palackos gáz 50,6%-kal, a tűzifa 58,6%-kal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 26,3%-kal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése miatt 35,9%-kal emelkedtek, de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,7%, valamint az állateledeleké 49%.

Érdemben, 29-35%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is. Érdemben, 11,3%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 20,5%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 14,7%-ra gyorsult a lakbérek árainak növekedése.

A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,1% volt, a taxi 32,6%, a háztartási szolgáltatásoké 23,8%, a járműjavításé 24,2%, a mozijegy 15,1%, a sport és múzeumi belépőké 25,2%, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé pedig 27,1% volt.