Nincs külön kerítéstörvény

A kerítésépítés feltételeit nem egyetlen jogszabály tartalmazza. A keretet a magyar építészetről szóló törvény, a TÉKA, az építésügyi rendeletek, a helyi szabályozás, valamint a polgári és szomszédjogi előírások együtt alakítják.

A TÉKA, vagyis a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba. Átmeneti rendelkezései miatt az alkalmazandó országos előírás attól is függhet, mikor készült a helyi rendezési terv. Egyes esetekben továbbra is a korábbi OTÉK meghatározott időállapotát kell a helyi szabályokkal együtt figyelembe venni.

Az építkezés előtt ki kell keresni az ingatlan övezeti besorolását és az arra vonatkozó HÉSZ-t, illetve településképi rendeletet. Ezek szabályozhatják a magasságot, az áttörtséget, a lábazatot, az anyagokat és a színeket.

Engedély nem mindig kell, bejelentés viszont kellhet

Egy hagyományos családi házas kerítés főszabály szerint nem tartozik az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött munkák közé. Ez azonban nem azonos a teljes eljárásmentességgel. Az önkormányzat a helyi rendeletében településképi bejelentést írhat elő, mivel a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 13. melléklete a kerítés és a sövény létesítését is a bejelentéshez köthető tevékenységek között sorolja fel.

Külön vizsgálat szükséges műemléki telken, közterület érintésekor, új gépkocsibehajtónál vagy támfalként működő kerítésnél. A csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számított 1,5 méternél magasabb támfal építési engedélyhez kötött lehet. (281/2024. Korm. rendelet)

A régi kerítés nem bizonyítja a telekhatárt

A szomszédháborúk egyik leggyakoribb oka, hogy a felek a meglévő kerítést automatikusan hivatalos telekhatárnak tekintik. Egy régi drótháló, árok vagy sövény azonban évtizedek óta rossz helyen is állhat. Kétség esetén hiteles térképmásolatot kell beszerezni, és jogosult földmérővel célszerű kitűzetni a határt.

A TÉKA alapján a közterületi határvonalon lévő kerítésnek teljes egészében a saját ingatlanon kell állnia. Közös megoldásnál a nyomvonalat, a költségeket és a későbbi karbantartást írásban érdemes rögzíteni.

Az alapozás előtt a közművek helyét is tisztázni kell. A kerítés nem akadályozhatja a vezetékek és mérőórák hozzáférését.

Nem igaz, hogy mindenhol két méter a határ

A TÉKA rendszerében a helyi építési szabályzatnak kell meghatároznia a kerítés legnagyobb magasságát és kialakítását. A tömör kerítés főszabály szerint két méter fölé nem emelkedhet, kivéve a helyi adottságokkal indokolt eltérést.

Ez nem jelenti azt, hogy két méterig bárhol szabad építkezni. A helyi rendelet ennél alacsonyabb kerítést, meghatározott átláthatóságot vagy áttört szerkezetet követelhet meg.

A kapu közterület felé nem nyílhat, ezért befelé nyíló vagy oldalra futó megoldást kell választani. A járókelőket veszélyeztető elemek – például a szögesdrót – az utcai oldalon csak legalább két méter magasan és a kerítés belső felén helyezhetők el. Az élősövényt szintén telken belül kell tartani: az ágai nem foglalhatják el a járdát vagy a szomszéd területét.

Valóban a jobb oldali kerítés a miénk?

Csak részben igaz a közismert szabály. Az útról nézett jobb oldali kerítés megépítésének kötelezettsége akkor alkalmazandó, ha a helyi szabályzat vagy hatósági döntés egyáltalán kötelezővé teszi a kerítést.

Ilyenkor főszabály szerint az utcafronti, a jobb oldali telekhatáron álló és a hátsó kerítés meghatározott részének megépítése, illetve fenntartása terheli az érintett tulajdonost. Sarokteleknél és oldalhatáron álló beépítésnél ettől eltérő rendelkezés is lehet.

Az elválasztó kerítés használatára mindkét tulajdonos jogosult. A fenntartási költségeket jogszabály vagy megállapodás rendezheti, de a szomszéd nem köteles automatikusan kifizetni egy egyoldalúan kiválasztott új kerítés árának felét. (Szomszédjogi törvény)

Így előzhető meg a későbbi vita

Az ajánlatkérés előtt célszerű elvégezni a következő ellenőrzéseket:

• tulajdoni lap és térképmásolat beszerzése;
• szükség esetén földmérői kitűzés;
• a HÉSZ, a szabályozási terv és a településképi rendelet átnézése;
• az önkormányzati főépítész megkeresése;
• a településképi vagy más külön eljárás tisztázása;
• közművek, kapubehajtó és vízelvezetés megtervezése;
• méretezett rajz és írásos szomszédi megállapodás készítése;
• magas, tömör vagy támfalként működő szerkezetnél szakember bevonása.

 

A Polgári Törvénykönyv alapján a tulajdonos nem zavarhatja szükségtelenül a szomszédját, és nem veszélyeztetheti jogainak gyakorlását. Emiatt a formailag szabályos kerítés is kifogásolható lehet, ha az alapozása veszélyezteti a szomszéd építményét, vagy a kialakítása az ő telkére tereli a csapadékvizet.

GYIK

Kell a szomszéd hozzájárulása?

A teljes egészében saját telken álló, minden előírásnak megfelelő kerítéshez általában nem. Közös építésnél, átnyúlásnál vagy közös költségvállalásnál viszont erősen indokolt az írásos megállapodás.

Lehet teljesen tömör a kerítés?

Csak akkor, ha azt az adott ingatlanra vonatkozó helyi szabályok megengedik.

Mi történhet szabálytalan kivitelezésnél?

Településképi bírság, átalakítási vagy bontási kötelezettség is felmerülhet. Birtokháborítás esetén egy éven belül a jegyzőtől is kérhető birtokvédelem.

Összegzés

A kerítésépítés legfontosabb tanulsága, hogy az engedélymentesség nem jelent szabálymentességet. A pontos telekhatár, a helyi rendeletek ismerete és a szomszéddal kötött világos megállapodás sokkal olcsóbb, mint egy utólagos átépítés vagy hosszú jogvita.