Ezzel a testület munkájában már négy Nobel-díjas kutató vesz részt. A bejelentéssel egyidőben Hongkong innovációért, technológiáért és iparért felelős minisztere, valamint a magyar kormány tudományért és innovációért felelős államtitkára közösen látogatott el a CMF szegedi lézerlaboratóriumába és biobankjába.

A nemzetközi több tudományterületet tartalmazó testület stratégiai meglátásokkal és innovatív javaslatokkal támogatja a budapesti székhelyű kutatóintézet munkáját, a betegségek korábbi felismerését célzó kutatásfejlesztési programot.

A bejelentés napján Sun Dong hongkongi miniszter, valamint Horváth Péter államtitkár közösen vettek részt a CMF-hez tartozó lézerlaboratórium és biobank bejárásán Szegeden. Krausz Ferenc bemutatta az év elején üzembe helyezett új krinogén tárolóegységeket, amelyek a kutatáshoz szükséges nagy mennyiségű vérminta molekuláris épségét biztosítják.

A kutatás célja a megelőző, személyre szabott orvoslás támogatása: a vizsgálatok során nem egy általános populációs átlaghoz, hanem az egyén saját, korábban meghatározott molekuláris tartományához viszonyítják a változásokat. Így olyan eltérések is felismerhetővé válhatnak, amelyek jóval a betegségek klinikai tüneteinek megjelenése előtt jelezhetnek kóros folyamatokat.

Krausz kiemelte, hogy a kutatás nemzetközi kiterjesztéséhez jelentősen hozzájárult a Hongkongi Egyetemmel kialakított együttműködés. A program rendkívül gyors támogatást kapott, így a magyarországi mintagyűjtés mellett Hongkongban is megkezdődhet a résztvevők bevonása és a minták gyűjtése.

Sun Dong miniszter elmondta, megtiszteltesés számukra, hogy a projekt egyik kiemelt állomása Hongkongban valósul meg. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár a találkozón hangsúlyozta, Magyarország szerencsés, hogy a kutatás már évekkel ezelőtt elkezdődött, és hamarosan konkrét adatokat is elemezhetünk. Ha ezek az adatok igazolják a várakozásokat, akkor eltökélt szándékuk folytatni és kiterjeszteni a projektet. 

Lou Ignarro a felkéréssel kapcsolatban elmondta, „A korai felismerés, a korai beavatkozás és ezáltal a megelőzés jelenti a logikus irányt. Nagyon lelkesít annak a lehetősége, hogy az egészségi állapot változásait korábban észleljük, de ehhez radikálisan új módon kell gondolkodnunk. Sok akadály áll még előttünk, és pontosan meg kell értenünk, mit érzékelünk, és annak mi a jelentősége. Várom a közös munkát a testületben, ahol reményeim szerint sok új ötlet születik majd.”

Steven Chu kiemelte „Az igazán jelentős információt az egyes embereknél bekövetkező változások hordozhatják. Ma már nem feltétlenül kell megvárni, amíg egy eltérés kilép a népességi átlag normál tartományából. Ez korábbi betekintést adhat. Ez egy új és nagyon erőteljes technológia, amelyben komoly lehetőség rejlik az orvosi diagnosztika megváltoztatására. Ha egy betegséget korán felismerünk, akkor van a legjobb esélyünk arra, hogy időben kezeljük.”

A lézerfizika lehet a kulcs számos betegség korai felismerésében ­– Miről szól a CMF kutatása?

A Center for Molecular Fingerprinting csapata egy olyan diagnosztikai módszer kifejlesztésén dolgozik, mellyel bizonyos súlyos betegségek – mint a cukorbetegség vagy különböző rákos megbetegedések –már a tünetek megjelenése előtt kiszűrhetők.

A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer a betegségek kezelésére fókuszál, a diagnózis pedig sok esetben már csak a riasztó tünetek megjelenése után történik meg. A CMF víziója a megelőző, proaktív egészségügyi ellátás, ami számos előnnyel jár. Ha egy betegség nagyon korán felismerhető, akkor még van lehetőség életmódváltásra, rendszeresebb ellenőrzésre vagy célzott kezelésre.

Így a betegség lefolyása sokkal enyhébb lehet, kevesebb, vagy kevésbé radikális orvosi beavatkozást igényelhet. A proaktív ellátás nem csak az egyénnek, hanem az egész társadalomnak is jelentős hasznot hozhat. Ha a betegségeket korábban lehet felismerni és megelőzni, kevesebb beteg szorulhat hosszú, komplex és drága kezelésre.

Így az egészségügyi rendszer terheit és költségeit is mérsékelni lehet.  Egy ilyen diagnosztikai eszköz kifejlesztése hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország egészségesebb, aktívabb és gazdaságilag is ellenállóbb társadalommá váljon.

Jelenleg 13 ezer magyar vesz részt a kutatásban

A kutatóközpont munkájához jelenleg 13 ezer önkéntes alany járul hozzá rendszeres mintaadással a H4H Programon keresztül. A kutatók a vérmintákból centrifugálással vérplazmát vonnak ki, amelyet ultrarövid lézerfénnyel világítanak meg. Így jön létre a molekuláris ujjlenyomat, amely a vér molekuláris összetételében rendkívül apró változások kimutatására is alkalmas lehet. A módszer egyelőre kísérleti fázisban van, de az előzetes eredmények bíztatóak arra, hogy bizonyos súlyos betegségek a kialakulás korai szakaszában észlelhetővé válhatnak.

Hogyan jön létre a molekuláris ujjlenyomat?

A kutatók ultrarövid lézerfénnyel világítják meg a vérplazmát, majd egy speciális lézeres módszerrel megvizsgálják a molekulák rezgéseit. Ennek segítségével azt is észrevehetik, ha a vér összetételében nagyon apró változások történnek.

A módszer hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, és figyeljük, hogyan halkul el a rezgése. A hangvilla rezgéseit egy mikrofonnal könnyen rögzíthetjük, a vérben található molekulák apró rezgéseinek érzékeléséhez azonban speciális lézeres berendezésekre van szükség.

A molekulák rezgéseinek összessége alkotja a molekuláris ujjlenyomatot, ami megmutathatja a vér összetételének legkisebb változásait is. Ezek a változások jelezhetik, ha valamilyen egészségügyi probléma, akár egy súlyos betegség kezd kialakulni, még jóval azelőtt, hogy annak tünetei megjelennének.