Röviden: ki hozza meg a döntést?

Magyarországon két eltérő döntési szintet kell megkülönböztetni:

A lényeg tehát az, hogy a miniszter nem hozhat létre új országos munkaszüneti napot 2027-ben pusztán egy rendelettel. Erre csak törvénymódosítással, az Országgyűlés döntése alapján kerülhet sor.

Mit mond a Munka Törvénykönyve?

A munkaszüneti napokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. §-a sorolja fel. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ezek a következők:

• január 1.,
• március 15.,
• nagypéntek,
• húsvéthétfő,
• május 1.,
• pünkösdhétfő,
• augusztus 20.,
• október 23.,
• november 1.,
• december 25–26.

 

A törvény azt is meghatározza, milyen esetekben lehet munkaszüneti napra rendes munkaidőt beosztani. Ilyen lehet például a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő vagy a munkaszüneti nap jellegéből következően működő tevékenység. A részletes szabályokat a Munka Törvénykönyvének 102. §-a tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy a 2027-ben alkalmazandó munkaszüneti napok többségét nem kell újra „engedélyezni”. Azok automatikusan munkaszüneti napnak számítanak, amíg az Országgyűlés nem módosítja a törvényt.

Hogyan lehet új munkaszüneti napot bevezetni?

Ha például felmerül, hogy december 24., december 31. vagy valamely más ünnep országos munkaszüneti nappá váljon, ahhoz módosítani kell a Munka Törvénykönyvét vagy egy másik, megfelelő törvényi rendelkezést.

A folyamat jellemzően a következő:

1. Törvényjavaslat készül az új munkaszüneti napról.
2. Az Országgyűlés megtárgyalja a javaslatot.
3. A képviselők szavaznak róla.
4. Az elfogadott törvényt a köztársasági elnök aláírja.
5. A jogszabályt kihirdetik a Magyar Közlönyben.
6. A rendelkezés a törvényben meghatározott napon hatályba lép.

 

A politikai kezdeményezés tehát származhat a kormánytól vagy egy képviselőtől, de az új, minden munkáltatóra kiterjedő munkaszüneti nap végső soron parlamenti döntést igényel.

Egy törvényjavaslat benyújtása önmagában még nem változtatja meg a munkarendet. Ugyanez igaz egy politikusi bejelentésre, parlamenti felszólalásra vagy társadalmi kezdeményezésre is. Az új nap csak akkor válik hivatalossá, ha az elfogadott szabályt kihirdették, és az hatályba is lépett.

Mit dönthet el a miniszter?

A Munka Törvénykönyve 102. § (5) bekezdése felhatalmazza a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, hogy az általános munkarendben dolgozók éves munkaidő-beosztását rendeletben megváltoztassa.

A rendeletnek legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell megszületnie. A 2027-es munkarend esetében ez azt jelenti, hogy az esetleges áthelyezésekről legkésőbb 2026. október 31-ig kell rendelkezni.

A miniszter például előírhatja, hogy:

• egy hétköznap pihenőnap legyen;
• ezért cserébe egy szombat munkanappá váljon;
• egy ünnep és a hétvége között összefüggő hosszú hétvége alakuljon ki.

 

A döntésnek azonban két fontos törvényi korlátja van:

• vasárnap nem nyilvánítható munkanappá;
• az áthelyezett munkanapnak és pihenőnapnak ugyanabba a naptári hónapba kell esnie.

 

A 2026-os szabályozás jól mutatja a rendszer működését. A nemzetgazdasági miniszter rendelete január 2-át, augusztus 21-ét és december 24-ét pihenőnappá tette, ezekért azonban három szombatot munkanappá nyilvánított. Ezek a napok nem új munkaszüneti napok voltak, hanem áthelyezett pihenőnapok. A rendelkezéseket a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza.

Munkaszüneti nap vagy pihenőnap: nem ugyanaz

A hétköznapi szóhasználatban gyakran minden olyan napot „ünnepnapnak” vagy „szabadnapnak” nevezünk, amikor nem kell dolgozni. Munkajogi szempontból azonban lényeges különbség van közöttük.

Munkaszüneti nap

Olyan, törvényben meghatározott nap, amelyhez külön munkavégzési és díjazási szabályok kapcsolódnak. Nem kell másik napon ledolgozni.

Áthelyezett pihenőnap

Olyan hétköznap, amelyet a miniszteri rendelet pihenőnappá nyilvánít. Ezt rendszerint egy másik, többnyire szombati munkanappal kell ellentételezni.

Heti pihenőnap

Az adott munkarend szerinti pihenőnap. Általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendben ez rendszerint szombat és vasárnap, de más munkarendekben ettől eltérhet.

Ünnepnap vagy emléknap

Egy nap kulturális, történelmi vagy szakmai ünnep lehet anélkül, hogy munkaszüneti nap lenne. Ilyen például a magyar kultúra napja, a pedagógusnap vagy a költészet napja.

Ezért jogilag pontatlan például azt mondani, hogy a miniszter „munkaszüneti nappá nyilvánította” december 24-ét, ha valójában csak egy adott évre szóló, ledolgozandó pihenőnapról rendelkezett.

Mi biztos már most 2027-re?

A jelenlegi törvényi felsorolás és a naptár alapján a következő munkaszüneti napokkal lehet számolni 2027-ben:

A táblázat a jelenlegi törvényi állapotból indul ki. Ha az Országgyűlés 2027 előtt módosítaná a szabályozást, a lista változhatna.

Miért nincs plusz szabadnap, ha az ünnep hétvégére esik?

Magyarországon nincs általános olyan szabály, amely szerint egy szombatra vagy vasárnapra eső munkaszüneti nap helyett automatikusan a következő hétfőn kellene pihenőnapot biztosítani.

Ezért 2027-ben:

• május 1. szombatra,
• október 23. szombatra,
• december 25. szombatra,
• december 26. vasárnapra esik,

de ezek miatt az általános munkarendben dolgozók automatikusan nem kapnak másik hétköznapi szabadnapot. Ez sok más ország gyakorlatától eltér, ahol az ünnepnapot hétfőre helyezik át, ha hétvégére esik.

Mi történhet december 24-ével?

A 2027-es év egyik legérdekesebb kérdése december 24., amely péntekre esik. A jelenlegi szabályok alapján szenteste nem törvény szerinti munkaszüneti nap.

Három lehetőség képzelhető el:

1. Nem történik változás.
   Ebben az esetben december 24. az általános munkarendben rendes pénteki munkanap marad.
2. A miniszter áthelyezett pihenőnappá nyilvánítja.
   Ebben az esetben december 24-ét egy decemberi szombaton kellene ledolgozni. Az azonos hónapra vonatkozó törvényi előírás miatt a ledolgozós napnak szintén decemberre kellene esnie.
3. Az Országgyűlés valódi munkaszüneti nappá teszi.
   Ehhez törvénymódosítás szükséges. Ebben az esetben a napot nem kellene egy másik szombaton ledolgozni.

Amíg nincs kihirdetett törvénymódosítás vagy a 2027-es munkarendről szóló miniszteri rendelet, december 24-ét nem lehet biztos pihenőnapként kezelni.

Minden munkavállalóra ugyanúgy vonatkozik az áthelyezés?

Nem. Az országos munkarend-áthelyezés elsősorban azokra vonatkozik, akiket általános munkarendben, vagyis jellemzően hétfőtől péntekig foglalkoztatnak.

Nem feltétlenül ugyanígy alakul a munkaidő azoknál, akik:

• megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak;
• több műszakos tevékenységben vesznek részt;
• egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak;
• egészségügyi, rendvédelmi vagy közlekedési feladatot látnak el;
• vendéglátásban, kereskedelemben vagy folyamatos szolgáltatásban dolgoznak;
• munkaidőkeretben teljesítik a munkaidejüket.

A munkaszüneti nap számukra is munkaszüneti nap marad, de a törvényben meghatározott esetekben munkavégzés rendelhető el. A konkrét beosztást a munkáltató készíti el a Munka Törvénykönyvének korlátai között.

Beleszólhat-e a munkáltató?

A munkáltató nem nyilváníthat új országos munkaszüneti napot, és a miniszter által meghatározott országos áthelyezést sem írhatja felül önkényesen.

Ugyanakkor a munkáltató:

• kiadhat szabadságot december 24-re;
• biztosíthat további fizetett szabadnapot;
• elrendelhet munkáltatói leállást;
• a jogszabályok keretei között elkészítheti a dolgozók munkaidő-beosztását;
• egyenlőtlen munkarend esetén eltérő napokra oszthatja be a munkaidőt.

A munkáltató által biztosított szabadnap azonban nem lesz országos munkaszüneti nap. Az csak az adott vállalkozás vagy intézmény dolgozóira vonatkozik.

Mi alapján mérlegelik a munkanap-áthelyezéseket?

A jogszabály nem ír elő részletes gazdasági képletet, de a döntés során több szempont is felmerülhet:

• kialakítható-e összefüggő hosszú hétvége;
• mekkora fennakadást okoz a termelésben és a szolgáltatásokban;
• hogyan érinti az iskolákat és a gyermekfelügyeletet;
• milyen hatása lehet a turizmusra és a belföldi fogyasztásra;
• mennyire terheli meg a munkavállalókat egy hatnapos munkahét;
• hogyan biztosítható a közszolgáltatások folyamatossága;
• az áthelyezés megfelel-e az azonos naptári hónap követelményének.

 

A hosszú hétvége tehát társadalmi és turisztikai szempontból kedvező lehet, de a ledolgozós szombat a munkavállalók és egyes vállalkozások számára többletterhet jelenthet.

Mikor tekinthető véglegesnek a 2027-es munkarend?

A 2027-es naptár három lépcsőben válik véglegessé:

• A törvényi munkaszüneti napok már előre ismertek, mert azokat a Munka Törvénykönyve felsorolja.
• Az esetleges új munkaszüneti nap csak kihirdetett törvénymódosítással válik biztossá.
• A ledolgozós szombatok és áthelyezett pihenőnapok a miniszteri rendelet kihirdetésével válnak hivatalossá.

 

A Munka Törvénykönyve alapján a 2027-re vonatkozó éves rendelet kihirdetésének végső határideje 2026. október 31. A hiteles információt a Nemzeti Jogszabálytárban, illetve a Magyar Közlöny hivatalos oldalán érdemes ellenőrizni.

Összegzés

A válasz arra, hogy ki dönti el, mikor lesz munkaszüneti nap 2027-ben, attól függ, pontosan miről beszélünk.

Az országos munkaszüneti napokról az Országgyűlés dönt törvényben. A már felsorolt napok 2027-ben automatikusan munkaszüneti napnak számítanak. Új munkaszüneti napot – például december 24-ét – csak törvénymódosítással lehet bevezetni.

A hosszú hétvégéket eredményező munkanap-áthelyezésekről a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter dönt rendeletben. Egy hétköznapot pihenőnappá, egy szombatot pedig munkanappá tehet, de ezzel nem hoz létre új munkaszüneti napot.

A 2027-es törvényi ünnepek dátumai tehát már kiszámíthatók, az áthelyezett pihenőnapok és a ledolgozós szombatok végleges rendjére azonban a hivatalos miniszteri rendelet ad választ. A legfontosabb nyitott kérdés várhatóan december 24. helyzete lesz.