A szabályok azonban nem minden ellátottra egyformán vonatkoznak. Egészen más helyzetben van az, aki öregségi nyugdíjat kap, mint aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül. A munkavégzés megkezdése előtt ezért az első feladat mindig az ellátás pontos jogcímének ellenőrzése.

Dolgozhat-e egy öregségi nyugdíjas?

A válasz fő szabály szerint igen. A nyugdíjkorhatárt betöltött, saját jogú öregségi nyugdíjas munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve más szabályos foglalkoztatási formában is dolgozhat.

A versenyszférában nincs olyan általános kereseti korlát, amelynek túllépése miatt a saját jogú öregségi nyugdíj folyósítását le kellene állítani. Egy nyugdíjas tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhat, és a munkabére mellett a nyugdíját is megkaphatja.

Ugyanez vonatkozik a Nők 40 program keretében megállapított kedvezményes öregségi nyugdíjra. Bár az érintett nő még nem feltétlenül töltötte be az általános nyugdíjkorhatárt, az ellátása saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. A versenyszférában ezért a munkabére nem eredményez kereseti korlátozást vagy automatikus szüneteltetést.

A munkába visszatérő nyugdíjasnak ugyanakkor érdemes pontos nettó bérszámítást készítenie. Ebben egy 2027-es nyugdíjkalkulátor segíthet kiszámolni a várható nyugdíjösszeget, de a munkabér nettó értékének meghatározásához külön bérkalkuláció szükséges. A nyugdíj összege és a nyugdíj mellett megszerzett kereset ugyanis két eltérő jogcímen érkező jövedelem.

Mennyit kereshet egy nyugdíjas a versenyszférában?

A saját jogú öregségi nyugdíjas keresete a magánszektorban fő szabály szerint nincs összegszerűen korlátozva. Nincs olyan éves vagy havi határ, amely felett a nyugdíjat pusztán a magas munkabér miatt csökkentenék vagy megszüntetnék.

Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas:

• dolgozhat rész- vagy teljes munkaidőben;

• több munkáltatónál is vállalhat munkát;

• megbízási szerződést köthet;

• egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedhet;

• vállalhat alkalmi vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát.

A kereset nagysága a már megállapított öregségi nyugdíj összegét sem csökkenti. A munkabér nem számít bele utólag a korábbi nyugdíjszámításba, és önmagában nem eredményezi az ellátás újraszámítását.

Hogyan adózik a nyugdíjas munkabére?

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló kedvező közteher-szabályok mellett foglalkoztatható. A munkabéréből fő szabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadót vonnak le, de nem kell megfizetnie a munkavállalókat általában terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

A munkáltató is kedvezőbb helyzetben van: a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyból vagy megbízási jogviszonyból származó jövedelme után általában nem kell 13 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnie. Emiatt a tapasztalt nyugdíjas munkaerő foglalkoztatása mindkét fél számára pénzügyileg előnyös lehet.

Egyszerű példával: ha egy saját jogú nyugdíjas havi bruttó 400 000 forintos munkabért kap, és nem érvényesít külön szja-kedvezményt, akkor fő szabály szerint 60 000 forint személyi jövedelemadót vonnak le. A nettó munkabére így 340 000 forint lehet, miközben az öregségi nyugdíját is tovább folyósítják.

Az egyéni körülmények módosíthatják a tényleges összeget. A nyugdíjas például személyi kedvezményre, első házasok kedvezményére vagy családi kedvezményre is jogosult lehet, ha teljesíti a törvényi feltételeket.

Növeli-e a munkavégzés a későbbi nyugdíjat?

A saját jogú nyugdíjas munkavégzése után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennek következtében a nyugdíj mellett végzett munka időtartama fő szabály szerint nem teremt újabb szolgálati időt, és a megszerzett munkabér alapján sem jár automatikus nyugdíjnövelés.

Ez fontos változás azok számára, akik arra számítanak, hogy néhány további ledolgozott év után újraszámíthatják a nyugdíjukat. A nyugdíj melletti járulékmentes munkavégzés anyagilag kedvezőbb nettó fizetést eredményez, de nem épül be később a nyugdíj alapjába.

A már folyósított nyugdíjat természetesen továbbra is érintik az általános, jogszabály alapján végrehajtott nyugdíjemelések. A munkába állás miatt tehát az öregségi nyugdíjas nem marad ki az általános emelésből, feltéve, hogy a folyósítására vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.

Mi történik, ha a nyugdíjas a közszférában dolgozik?

A közszférában eltérő szabályok érvényesülhetnek. Bizonyos közszolgálati jellegű jogviszonyok fennállása alatt az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Szüneteltetést eredményezhet többek között:

• a közalkalmazotti jogviszony;

• költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony;

• az egészségügyi szolgálati jogviszony;

• a kormányzati szolgálati jogviszony;

• a köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői jogviszony;

• a honvédelmi vagy rendvédelmi szolgálati jogviszony;

• a bírói, ügyészi vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszony.

Ha a nyugdíj megállapításakor már fennáll az érintett közszférás jogviszony, a folyósítást a nyugdíj kezdő időpontjától szüneteltethetik. Ha a nyugdíjas később létesít ilyen jogviszonyt, a szüneteltetés rendszerint a munkába állás hónapját követő hónap első napjától kezdődik.

A munkaviszony megszűnése után a nyugdíj újbóli folyósítását kérni kell, és csatolni kell a jogviszony megszűnését igazoló dokumentumot. A folyósítás a megszűnés igazolt időpontját követő hónap első napjától indulhat újra.

Vannak kivételek a közszférában is

A közszférás szüneteltetés nem minden munkakörben és nem minden jogviszony esetén automatikus. Kérelemre mentesülhet a szüneteltetés alól az, aki például:

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben;

• köznevelési intézményben;

• szakképző intézményben;

• egészségügyi szolgáltatónál;

• egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél dolgozik.

A mentesítéshez rendszerint kérelmet és foglalkoztatói nyilatkozatot kell benyújtani. A foglalkoztatónak igazolnia kell az intézmény jellegét, a jogviszony fennállását, valamint annak kezdő és – ha ismert – várható befejező időpontját.

Nem jár szüneteltetéssel az sem, ha a közfeladatot ellátó személy jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással vagy közjogi megbízatással jön létre. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a polgári jogi megbízási szerződés alapján végzett munka sem eredményez önmagában közszférás szüneteltetést.

Mivel a kivételek részletes feltételekhez kötöttek, a munkaszerződés aláírása előtt érdemes a foglalkoztatóval és a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal is tisztázni a jogviszony pontos besorolását.

Kiket érint a kereseti korlát?

A kereseti korlát nem a saját jogú öregségi nyugdíjasokra, hanem egyes korhatár előtti ellátásokban részesülőkre vonatkozik. Ide tartozik többek között:

• a korhatár előtti ellátás;

• a szolgálati járandóság;

• a táncművészeti életjáradék;

• az átmeneti bányászjáradék.

Ezek az ellátások jogi értelemben nem azonosak a korbetöltött öregségi nyugdíjjal. Az érintetteknél a társadalombiztosítási járulékalapot képező éves kereset nem haladhatja meg korlátozás nélkül az év első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát.

A 2026-ban érvényes havi 322 800 forintos minimálbér alapján az éves keretösszeg 5 810 400 forint. Ha a kereset meghaladja ezt a határt, az ellátást a keretösszeg elérését követő hónap első napjától az év végéig szüneteltetni kell. Ha a túllépés decemberben történik, a decemberi ellátást vissza kell fizetni. A következő év januárjától a folyósítás külön kérelem nélkül újraindul.

A 2027-es keretösszeg a 2027. január 1-jén hatályos minimálbér tizennyolcszorosa lesz, ezért azt nem szabad automatikusan a 2026-os összeggel azonosnak tekinteni.

Hogyan adózik a korhatár előtti ellátás mellett dolgozó?

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásakor. Munkabéréből ezért nemcsak a 15 százalékos szja-t, hanem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is levonják.

A foglalkoztató sem kapja meg automatikusan a saját jogú nyugdíjas alkalmazásához kapcsolódó teljes szochomentességet. A munkáltatónak fő szabály szerint meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót is.

Ezért lényeges, hogy a munkáltató ne pusztán a hétköznapi értelemben vett „nyugdíjas” megjelölésből induljon ki, hanem elkérje az ellátás jogcímét igazoló dokumentumot.

Mi a helyzet a külföldön végzett munkával?

Saját jogú öregségi nyugdíjas esetében a külföldi munkavégzés sem eredményez automatikusan magyar kereseti korlátozást. Az adózást és a társadalombiztosítást azonban az érintett ország szabályai, az európai koordinációs rendelkezések és a nemzetközi egyezmények alapján kell megállapítani.

Korhatár előtti ellátásnál az EGT valamely államában, Svájcban, az Egyesült Királyságban vagy Ukrajnában fennálló, járulékfizetést megalapozó jogviszonyból származó kereset beleszámíthat az éves keretösszegbe. A külföldi pénznemben megszerzett jövedelmet a kifizetés napján érvényes MNB-középárfolyamon kell forintra átszámítani.

Mit és mikor kell bejelenteni?

A saját jogú öregségi nyugdíjasnak a versenyszférában létrejött egyszerű munkaviszonyát általában nem kell külön bejelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A munkáltató a foglalkoztatást a szokásos módon jelenti be az adóhatóságnak.

Bejelentési kötelezettség keletkezik azonban például akkor, ha:

• a nyugdíjas a szüneteltetéssel érintett közszférás jogviszonyt létesít;

• a korhatár előtti ellátásban részesülő átlépi az éves kereseti keretet;

• a jogosultságot vagy a folyósítást érintő más körülmény változik.

A közszférás jogviszony létrejöttét haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni. A határidő a jogviszony létesítésének napján kezdődik, akkor is, ha a tényleges munkavégzés csak később indul. A bejelentés elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett ellátást visszakövetelhetik.

Összegzés

A korbetöltött öregségi nyugdíjas és a Nők 40 kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a versenyszférában fő szabály szerint kereseti korlát nélkül dolgozhat. A munkabér nem csökkenti a nyugdíját, és nem állítják le miatta a folyósítást. A saját jogú nyugdíjas munkabéréből általában csak 15 százalék szja-t vonnak, tb-járulékot nem.

A kedvezmény másik oldala, hogy a nyugdíj mellett végzett, járulékmentes munka nem eredményez új szolgálati időt és automatikus nyugdíjnövelést. Közszférás foglalkoztatásnál szüneteltetés következhet be, bár az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, köznevelési és szakképzési területeken meghatározott feltételekkel mentesítés kérhető.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőkre külön kereseti korlát és eltérő közteher-szabályok vonatkoznak. Munkavállalás előtt ezért mindig az ellátás pontos jogcímét, a foglalkoztató típusát és a létrejövő jogviszony formáját kell ellenőrizni.