A 38 országot felölelő kutatásban a lányok fele, a fiúk 44 százaléka ennek a tíz-tíz foglalkozás valamelyikében képzelte el a jövőjét. Az eredmény annak fényében különösen érdekes, hogy a munka világa napjainkban gyorsabban változik, mint valaha, a fiatalok jövőről alkotott elképzelései mégis meglepően szűk körben koncentrálódnak.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a műszaki szakemberek utánpótlása korántsem a felsőoktatási jelentkezéseknél kezdődik. Sokkal inkább azon múlik, hogy a fiatalok már gyerekkoruktól kezdve hányféle szakmával, valódi munkahellyel és hiteles szakemberrel találkoznak.

A tíz legnépszerűbb pályára vonatkozó adat nem magyar sajátosság, hanem OECD-átlag. A jelenség azonban hazánkban is fontos kérdést vet fel. Valóban ismerik-e a középiskolások azt a sokféle lehetőséget, amelyből néhány év múlva választaniuk kell?

A 2026-os felsőoktatási felvételin 140 427-en jelentkeztek továbbtanulásra és csaknem minden ötödik felvételiző műszaki vagy informatikai képzési területre adta be a jelentkezését. Ez jelentős érdeklődést mutat, mégsem jelenti azt, hogy Magyarország megfelelően kihasználja a műszaki tehetségbázisát.

Az Európai Bizottság országjelentése szerint[3] 2023-ban a magyar felsőoktatási hallgatók 23,8 százaléka tanult STEM-területen, az uniós átlag 26,9 százalék volt, míg a női STEM-hallgatók aránya Magyarországon mindössze 25,4 százalékot ért el, szemben a 32,2 százalékos EU-átlaggal.

Ezek alapján az EJMSZ szerint félrevezető lenne azt kijelenteni, hogy a fiatalokat „nem érdekli” a mérnöki pálya. Előbb viszont azt kellene megvizsgálni, hogy volt-e lehetőségük mélyebben megismerni a műszaki, mérnöki szakmákban rejlő lehetőségeket és felfedezni azt, hogy ma a mérnökök dolgozhatnak mesterséges intelligenciával, robotikával, önvezető járművekkel, orvostechnikai eszközökkel, energetikával, automatizált gyártással vagy fenntartható technológiákkal. Ezekről azonban kevés derül ki pusztán a szak nevéből vagy a felvételi tájékoztatóból.

Négy szereplőn is múlik, hogy mennyit lát a fiatal a világból

Ha a probléma egyik gyökere az, hogy a fiatalok túl kevés pályát és valódi munkakörnyezetet ismernek, a megoldással sem lehet a felsőoktatási jelentkezésig várni. Az EJMSZ szerint a pályaorientáció közös feladat. A szülő, az iskola, a vállalatok és a szakmai szervezetek más-más módon képesek tágítani azt a világot, amelyet a diákok közelebbről megismerhetnek.

Az EJMSZ úgy látja, hogy a szülő elsősorban azzal segíthet, ha nem a gyermek helyett próbálja kiválasztani a „biztos” szakmát, hanem támogatja a felfedezés örömét. A „mi szeretnél lenni?” kérdés mellett érdemes arról is beszélgetni a fiatalokkal, hogy milyen problémákat szeretnek megoldani, milyen feladatokban érzik magukat jónak, milyen témák keltik fel a kíváncsiságukat. A bizonytalanság 15–16 éves korban természetes, ezért időt és lehetőséget kell adni a tájékozódásra.

A családi támogatás mellett az iskolának is kulcsszerepe van abban, hogy a diák ne csak szakmanevekkel, hanem valós lehetőségekkel találkozzon. Az EJMSZ szerint a pályaorientáció akkor igazán hatékony, ha tematikus napok helyett valódi szakemberekkel való találkozásokra koncentrál, projektfeladatokat, üzem- és laborlátogatásokat, valamint a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazását jelenti.

Az iskola viszont önmagában képtelen megmutatni, hogyan dolgozik a mérnök a mindennapokban. Emiatt a vállalatoknak is érdemes már jóval a diplomások toborzása előtt kapcsolatba kerülniük a fiatalokkal. A céglátogatások, a mérnökökkel folytatott őszinte beszélgetések vagy a valódi fejlesztési feladatok bemutatása kézzelfoghatóvá teheti azt, amire a szakot bemutató leírás nem képes. A mérnök-utánpótlás megoldása semmiképpen sem pusztán HR-kérdés, hanem az ipar és az oktatás közös ügye.

A szereplők közötti kapcsolat megteremtésében az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség összekötő szerepet vállal. A Szövetség Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjában 10–11. évfolyamos diákok találkozhatnak gyakorló mérnökökkel, vállalatokat és különböző műszaki területeket ismerhetnek meg. A cél nem az, hogy minden résztvevőből mérnök legyen, hanem hogy senki ne azért zárja ki ezt a lehetőséget, mert nem volt alkalma megismerni.

Emellett az EJMSZ „Miért kellene középiskolásként tudnod, mi leszel?” címmel díjmentes online webináriumot is tart diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak augusztus 28-án. A beszélgetés gyakorlati példákon keresztül mutatja majd meg, hogyan segíthet a mentorálás, a szülői és pedagógusi támogatás, valamint a mérnöki világ közvetlen megismerése a tudatosabb pályaválasztásban.