Laikus szemmel ez furcsának tűnhet, hiszen a termék látszólag ugyanaz. Adózási szempontból azonban nem csak az étel számít, hanem az ügylet jellege is. A kérdés az, hogy a vendég csupán ételt vásárol, vagy vendéglátási szolgáltatást vesz igénybe.
A fő különbség: szolgáltatás vagy termékértékesítés?
A helyben fogyasztásnál az ügylet jellemzően nem egyszerű ételértékesítés, hanem vendéglátási szolgáltatás. Ilyenkor a vendég nemcsak az ételt kapja meg, hanem az étkezéshez szükséges környezetet is: asztalt, széket, evőeszközt, mosdóhasználatot, takarítást, szemeteseket, felszolgálást vagy legalább helyben fogyasztást támogató infrastruktúrát.
Elvitel és házhoz szállítás esetén viszont általában nem ez történik. A vevő az ételt vagy italt megkapja, de az étkezéshez kapcsolódó vendéglátási szolgáltatási elemek nem, vagy csak korlátozottan jelennek meg. Ezért az ilyen ügylet sok esetben termékértékesítésként kezelendő.
Ez a különbség dönti el, hogy alkalmazható-e az 5%-os kedvezményes kulcs, vagy az adott termék saját ÁFA-kulcsát, gyakran a 27%-os általános ÁFA kulcsot kell használni.
Mikor lehet 5%-os a helyben fogyasztott étel?
Az 5%-os vendéglátási ÁFA-kulcs nem minden éttermi tételre automatikusan jár. A kedvezmény fő feltétele, hogy az ügylet étkezőhelyi vendéglátásnak minősüljön, és az étel-, illetve helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom körébe tartozzon.
Ez azt jelenti, hogy a helyben fogyasztott étel jellemzően 5%-os ÁFA alá eshet, ha valódi vendéglátási szolgáltatás keretében értékesítik. Ide tartozhat például az étteremben felszolgált ebéd, a büfében asztalnál elfogyasztott étel vagy egy kávézóban helyben készített limonádé, ha a szolgáltatás feltételei teljesülnek.
A NAV gyakorlata szerint vizsgálni kell, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet és szolgáltatási elemek rendelkezésre állnak-e. Nem elég egy pult vagy egy szűk deszka, amely mellett a vevő gyorsan elfogyaszthatja az ételt. A vendéglátási szolgáltatás megállapításához a fogyasztást ténylegesen támogató körülményeknek kell jelen lenniük.
Mi a helyzet az elviteles étellel?
Elvitel esetén a vevő nem veszi igénybe a helyben fogyasztáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Az étterem elkészíti és átadja az ételt, de az ügylet lényege a termék átadása. Ezért az elviteles értékesítésnél főszabály szerint nem a vendéglátási szolgáltatásra vonatkozó 5%-os szabályt kell alkalmazni, hanem az adott étel vagy ital termékként irányadó ÁFA-kulcsát.
A gyakorlatban ez sok esetben 27%-ot jelent. Például ha ugyanazt a meleg ételt helyben fogyasztva 5%-os kulccsal értékesítenék, elvitelre már jellemzően 27%-os kulcs alá eshet, ha nincs rá külön termékszintű kedvezmény.
Ez az oka annak, hogy bizonyos vendéglátóhelyeknél eltérhet az ár vagy a kedvezmény feltétele attól függően, hogy a vendég helyben fogyasztja-e az ételt vagy elviszi.
Miért más a házhoz szállítás?
Házhoz szállításnál a vendég még kevésbé veszi igénybe az étkezőhelyi szolgáltatási elemeket. Nem használja az étterem asztalait, székeit, evőeszközeit, mosdóját, fogyasztóterét, és nincs helyben történő kiszolgálási folyamat.
Ezért a házhoz szállított étel ÁFA-kezelése főszabály szerint szintén termékértékesítésként merül fel. A házhoz szállítási díj kezelése külön kérdés lehet: attól függően, hogy önálló szolgáltatásként vagy az ételértékesítés járulékos elemeként jelenik meg, eltérő adózási megítélés is felmerülhet.
A koronavírus-járvány idején voltak átmeneti szabályok, amelyek meghatározott feltételekkel az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített ételre is lehetővé tették az 5%-os adómértéket. Ezek azonban kivételes, időszakos rendelkezések voltak, nem a vendéglátási ÁFA általános logikáját jelentik.
Miért nem mindegy, hogy italról vagy ételről van szó?
Az 5%-os vendéglátási kulcs az ételre és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italokra vonatkozhat. Ez azt jelenti, hogy az alkoholtartalmú italok nem tartoznak ebbe a kedvezményes körbe.
Egy éttermi számlán ezért előfordulhat, hogy az étel 5%-os ÁFÁ-val szerepel, míg a bor, sör, pálinka vagy koktél 27%-os kulccsal adózik. Ugyanez igaz lehet olyan italokra is, amelyek nem felelnek meg a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital feltételeinek.
A vendég ebből gyakran csak annyit érzékel, hogy a számlán többféle ÁFA-kulcs jelenik meg. A vendéglátóhelynek azonban pontosan kell bontania a tételeket, mert a különböző adómértékű elemek összekeverése hibás számlázáshoz vezethet.
Miért fontos a TESZOR-besorolás?
A vendéglátási 5%-os kulcsnál a jogszabály a TESZOR’15 56.10-ből meghatározott étkezőhelyi vendéglátásra hivatkozik. Ez azt jelenti, hogy nem pusztán a vállalkozás tevékenységi körének elnevezése számít, hanem az ügylet tényleges tartalma.
Egy vállalkozás nem alkalmazhatja automatikusan az 5%-os kulcsot csak azért, mert étteremként, büféként vagy kávézóként működik. Minden egyes értékesítésnél vizsgálni kell, hogy az adott ügylet helyben fogyasztással járó vendéglátási szolgáltatás-e, vagy inkább elviteles, kiszállított termékértékesítés.
Ez a szabály a gyakorlatban komoly adminisztratív feladatot jelent, különösen azoknak a helyeknek, amelyek egyszerre szolgálnak ki helyben fogyasztó, elviteles és kiszállításos vevőket.
Gazdasági hatás: ár, árrés és verseny
A vendéglátásban az ÁFA-kulcs közvetlenül hat az árképzésre. Ha egy nettó 5 000 forintos éttermi fogyasztás 5%-os ÁFA alá tartozik, a bruttó ár 5 250 forint. Ha ugyanerre 27%-os kulcsot kellene alkalmazni, a bruttó ár 6 350 forint lenne.
A különbség ugyanazon nettó ár mellett 1 100 forint. Ez egy éttermi fogyasztásnál jelentős lehet, különösen árérzékeny vendégkör esetén.
A vállalkozás háromféleképpen reagálhat:
1. alacsonyabb bruttó árat kínál, és ezzel versenyelőnyt szerez;
2. hasonló bruttó árat tart, de magasabb nettó bevételt ér el;
3. részben árat csökkent, részben javítja az árrését.
A valóságban az árakat nemcsak az ÁFA határozza meg. Befolyásolja az élelmiszer-alapanyagok ára, a bérek, az energia, a bérleti díj, a futárszolgálati jutalék, a csomagolóanyag, a szervizdíj és a kereslet is.
Miért drágább sokszor a kiszállítás?
A házhoz szállításnál a magasabb ÁFA mellett további költségek is megjelennek. Ide tartozhat a csomagolás, a futárdíj, az online platform jutaléka, a fizetési rendszer díja és az ügyfélszolgálati adminisztráció.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz az étel házhoz szállítva drágább, mint helyben fogyasztva. Ennek nem feltétlenül csak az ÁFA az oka, de az eltérő adókulcs is hozzájárulhat az árkülönbséghez.
Az ÁFA kulcsok 2027-ben várható vizsgálatakor a vendéglátásban különösen fontos szempont lesz, hogy az éttermek üzleti modellje egyre inkább többcsatornás: helyben fogyasztás, elvitel, saját futár és platformos kiszállítás egyszerre működik. Emiatt az adózási besorolás és a számlázási rendszer pontossága még fontosabbá válik.
Miért nagy a hibázás kockázata?
A vendéglátásban a hiba gyakran nem egyetlen számlát érint, hanem napi több száz vagy több ezer tételt. Ha a pénztárgépben vagy az online rendelési rendszerben rosszul van beállítva az ÁFA-kulcs, a vállalkozás tömegesen hibás nyugtát vagy számlát állíthat ki.
Kockázatos helyzetek lehetnek például:
- ugyanaz az étel helyben és elvitelre is kapható;
- alkoholos és alkoholmentes tételek egy számlán szerepelnek;
- helyben készített és palackozott italok is vannak;
- a kiszállítási díjat külön soron tüntetik fel;
- a rendelés platformon keresztül érkezik;
- kupon, menüajánlat vagy csomagár kapcsolódik az értékesítéshez.
A vállalkozásnak ezért világos belső szabályokat kell kialakítania: melyik tétel milyen értékesítési módnál milyen ÁFA-kulcsot kap.
Mit kell figyelnie egy vendéglátó vállalkozásnak?
A legfontosabb kérdés mindig az, hogy a vevő helyben fogyaszt-e, és a hely biztosít-e tényleges vendéglátási szolgáltatási elemeket. Ha igen, az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital kedvezményes kulcs alá eshet. Ha nem, akkor az ügyletet termékértékesítésként kell megvizsgálni.
Második lépésben külön kell kezelni az alkoholos italokat, a nem helyben készített italokat, a csomagolási díjakat, a szállítási díjakat és az esetleges platformszolgáltatásokat.
Harmadik lépésben fontos, hogy a pénztárgép, a számlázóprogram, az étlap, az online rendelési felület és a könyvelés ugyanazt a logikát kövesse. Ha a rendszerek eltérnek egymástól, könnyen hibás adatszolgáltatás vagy bevallási eltérés keletkezhet.
Összegzés
A vendéglátási ÁFA lényege, hogy nem kizárólag az étel típusa dönt, hanem az ügylet teljes tartalma. Helyben fogyasztásnál az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital bizonyos feltételekkel 5%-os kulcs alá tartozhat. Elvitel és házhoz szállítás esetén azonban sokszor termékértékesítésről van szó, amelyre jellemzően más, gyakran 27%-os kulcs alkalmazandó.
A különbség komoly gazdasági hatású: befolyásolja az árakat, az árrést, a versenyképességet és az adókockázatot. A vendéglátóhelyeknek ezért nem elég „éttermi ÁFÁ-ban” gondolkodniuk. Pontosan el kell különíteniük a helyben fogyasztást, az elvitelt, a kiszállítást, az italokat és a kiegészítő díjakat.
A legfontosabb tanulság: ugyanaz az étel más ÁFA-kulcs alá kerülhet attól függően, hogy a vendég hol és milyen szolgáltatási környezetben fogyasztja el.
