Ez a vevő számára azt jelenti, hogy a számlán nem jelenik meg 5, 18 vagy 27 százalékos felszámított ÁFA. A vállalkozó azonban ettől még nem válik általánosan adómentessé: más adókat, például személyi jövedelemadót, társasági adót, járulékokat, helyi iparűzési adót vagy más közterheket továbbra is fizethet.

Az alanyi adómentesség tehát kizárólag az ÁFA-rendszeren belüli különleges jogállás. Nem azonos a katával, az átalányadózással vagy más jövedelemadózási módszerrel.

Mennyi az alanyi adómentesség értékhatára?

Magyarországon 2026-ban az alanyi adómentesség választására jogosító éves értékhatár 20 millió forint. A már kihirdetett lépcsőzetes emelés alapján 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forint lesz a felső határ.

A szabály alkalmazásakor nem egyszerűen a bankszámlára beérkezett pénzt kell figyelni. Főszabály szerint a belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének éves, göngyölített összegét kell számításba venni. A teljesítés időpontja ezért sok esetben fontosabb lehet, mint az, hogy a vevő mikor fizette ki a számlát.

Bár 2027-ben is többféle ÁFA kulcs van érvényben, az alanyi adómentes vállalkozó a mentesség alá tartozó számláin nem ezek valamelyikét alkalmazza, hanem az ügyletet alanyi adómentes jogcímmel kezeli. Ez jogilag eltér a 0%-os ÁFA-kulcstól is.

Ki választhatja ezt a lehetőséget?

Az alanyi adómentességet az a belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy ennek hiányában belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany választhatja, aki megfelel a törvény feltételeinek.

A választáshoz főszabály szerint az szükséges, hogy a vállalkozás előző évi, figyelembe veendő bevétele ne haladja meg az adott évre vonatkozó értékhatárt, és az adott évben várhatóan, illetve ténylegesen se lépje túl azt.

A 2026-os mentességhez ezért főszabály szerint azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás 2025. évi, beszámítandó teljesítési értéke nem haladta-e meg a 20 millió forintot, valamint 2026-ban észszerűen várható-e, hogy az összeg a 20 millió forintos határon belül marad.

Az újonnan induló vállalkozás már a tevékenysége megkezdésekor választhatja az alanyi mentességet. Ilyenkor az éves keretet a működés naptári napjai alapján időarányosan kell meghatározni.

Nem minden bevétel számít bele az értékhatárba

Az alanyi adómentességi keret nem feltétlenül egyezik meg a vállalkozás számviteli, pénzforgalmi vagy jövedelemadózási értelemben vett teljes bevételével. Az Áfa tv. bizonyos ügyleteket kizár az értékhatár számításából.

Nem kell például minden esetben beszámítani a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítésének ellenértékét. Egy vállalkozói célra használt gép, berendezés vagy más tárgyi eszköz eladása ezért eltérően kezelhető a vállalkozás rendszeres termékértékesítésétől.

Szintén külön szabályok vonatkoznak egyes ingatlanügyletekre, mezőgazdasági tevékenységekre és más, a törvényben tételesen felsorolt esetekre. A keret számítása emiatt nem mindig oldható meg pusztán a kiállított számlák végösszegének összeadásával.

Milyen előnyt jelent a vállalkozónak?

Az alanyi adómentesség egyik legnagyobb előnye az egyszerűbb működés. A vállalkozás a mentesség alá tartozó belföldi értékesítéseinél nem számít fel ÁFÁ-t, ezért a vevő által fizetett összegből nem kell felszámított ÁFÁ-t továbbítania az államnak.

Ez különösen a lakossági ügyfeleket kiszolgáló vállalkozások számára lehet előnyös. Ha például egy szolgáltatás piaci végára 12 700 forint, egy normál, 27%-os ÁFÁ-t alkalmazó vállalkozásnál ebből 10 000 forint a nettó ellenérték és 2 700 forint az ÁFA. Az alanyi adómentes vállalkozó 12 700 forintos díj esetén – más költségektől és adóktól eltekintve – a teljes összeget bevételként kezelheti, mivel abból nincs felszámított ÁFA.

A vállalkozó dönthet úgy is, hogy alacsonyabb végső árat kér, és ezzel versenyelőnyt próbál szerezni. Ez főként fodrászoknál, szerelőknél, tanácsadóknál, oktatóknál, szabadúszóknál és más, magánszemélyeknek szolgáltató kisvállalkozásoknál lehet fontos.

Mi az alanyi adómentesség legnagyobb hátránya?

A mentesség alapvető hátránya, hogy az alanyi adómentes vállalkozás főszabály szerint nem vonhatja le a beszerzéseiben megfizetett ÁFÁ-t.

Ha például egy vállalkozó 1 270 000 forintért vásárol számítógépet, amelynek nettó ára 1 000 000 forint, az ÁFA pedig 270 000 forint, akkor alanyi adómentesként ezt a 270 000 forintot rendszerint nem igényelheti vissza. A teljes bruttó összeg a vállalkozás költsége vagy beruházási értéke lesz.

Ezért a mentesség nem minden kisvállalkozásnak előnyös. Egy kevés beszerzéssel működő tanácsadó számára kedvező lehet, míg egy sok alapanyagot, gépet vagy szolgáltatást vásárló vállalkozás számára a levonási jog elvesztése jelentős költséget okozhat.

Lakossági és céges ügyfeleknél eltérhet az előny

Az alanyi adómentesség gazdasági értéke nagymértékben függ a vevők körétől. A magánszemélyek általában nem vonhatják le az ÁFÁ-t, ezért számukra a bruttó végösszeg a döntő. Egy alanyi adómentes szolgáltató így kedvezőbb árat kínálhat.

ÁFA-levonásra jogosult céges ügyfélnél azonban más a helyzet. Egy vállalkozás számára egy 100 000 forint plusz ÁFA összegű számla tényleges terhe – a levonási feltételek teljesülése esetén – lényegében 100 000 forint lehet. Egy alanyi adómentes vállalkozó 120 000 forintos számlájából viszont semmilyen ÁFA nem vonható le, így annak teljes összege költséget jelenthet.

Az alanyi adómentes státusz ezért nem feltétlenül teszi versenyképesebbé azt a vállalkozót, aki főként ÁFA-levonásra jogosult cégeknek dolgozik.

Milyen számlát kell kiállítani?

Az alanyi adómentes vállalkozónak is szabályos számlát vagy nyugtát kell kibocsátania. A számlán nem szerepelhet felszámított ÁFA, és egyértelműen jelezni kell az alanyi adómentességet, jellemzően az „alanyi adómentes” vagy „AAM” megjelöléssel.

Az alanyi adómentesség nem jelenti a számlaadási, nyilvántartási vagy online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség megszűnését. A számlákat a vonatkozó szabályok szerint továbbra is jelenteni kell a NAV felé, ha az adott ügyletre fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség.

Hibás gyakorlat lenne a számlán 0%-os ÁFÁ-t feltüntetni. A nulla százalékos adómérték és az alanyi adómentesség eltérő jogcím, még akkor is, ha mindkét esetben nulla forint a felszámított adó.

Mikor nem alkalmazható az alanyi mentesség?

Az alanyi adómentes vállalkozás sem járhat el minden ügyletében adómentes minőségben. Az Áfa tv. több kivételt határoz meg.

Külön szabály vonatkozhat például egyes tárgyi eszközök értékesítésére, új közlekedési eszköz másik uniós tagállamba történő értékesítésére, bizonyos ingatlanügyletekre, külföldi szolgáltatások igénybevételére és nyújtására, valamint egyes közösségi termékbeszerzésekre.

Ha egy magyar alanyi adómentes vállalkozó külföldi vállalkozástól vesz igénybe például online hirdetési, szoftveres vagy más elektronikus szolgáltatást, előfordulhat, hogy magyar ÁFÁ-t kell megállapítania és bevallania. Ezt az összeget alanyi adómentesként főszabály szerint nem vonhatja le.

A mentesség tehát nem jelent teljes védelmet valamennyi ÁFA-kötelezettséggel szemben.

Mi történik az értékhatár átlépésekor?

Ha a vállalkozás év közben átlépi az alanyi adómentességi értékhatárt, a mentesség megszűnik. Már azzal az ügylettel kapcsolatban is felmerülhet az ÁFA-fizetési kötelezettség, amelynek ellenértékével a vállalkozás túllépi a keretet.

Ezért nem helyes az a gondolat, hogy csak az értékhatár feletti rész válik adókötelessé. Ha például a vállalkozó a határhoz nagyon közel áll, majd teljesít egy nagyobb értékű munkát, az egész határátlépést okozó ügylet ÁFA-kezelését különösen körültekintően kell meghatározni.

Az értékhatárt folyamatosan, nem csupán az év végén kell figyelni. A késedelmes felismerés hibás számlákhoz, utólagos ÁFA-fizetéshez, önellenőrzéshez, késedelmi pótlékhoz és akár adóbírsághoz vezethet.

Mikor érdemes alanyi adómentességet választani?

A választás általában akkor lehet kedvező, ha a vállalkozás bevétele biztosan az értékhatár alatt marad, kevés ÁFÁ-s beszerzése van, és főként magánszemélyeknek vagy ÁFA-levonásra nem jogosult szervezeteknek értékesít.

Kevésbé előnyös lehet jelentős beruházás, magas anyagköltség, rendszeres külföldi ügyletek vagy főként ÁFA-körös céges vevők esetén. A döntést ezért nem kizárólag az adminisztráció egyszerűsége alapján célszerű meghozni.

Érdemes előzetesen megbecsülni az éves bevételt, a beszerzések ÁFA-tartalmát, a vevők összetételét, a tervezett beruházásokat és az értékhatár átlépésének kockázatát.

Összegzés

Az alanyi adómentesség a kisebb vállalkozások számára egyszerűbb számlázást és lakossági piacon kedvezőbb árpozíciót biztosíthat. A vállalkozó a mentesség alá tartozó ügyleteknél nem számít fel ÁFÁ-t, ugyanakkor beszerzéseinek ÁFÁ-ját főszabály szerint nem vonhatja le.

A mentesség nem automatikus, hanem választható jogállás, amelyhez bevételi és egyéb törvényi feltételek kapcsolódnak. Az értékhatárba tartozó ügyleteket folyamatosan nyilván kell tartani, a kivételeket külön kell kezelni, és a keret átlépésekor időben át kell térni az általános ÁFA-szabályokra.

Gazdasági szempontból tehát az alanyi adómentesség nem egyszerűen „ÁFA nélküli vállalkozást” jelent. Olyan adózási döntés, amelynek előnyei és hátrányai a vállalkozás költségeitől, ügyfeleitől, növekedési terveitől és nemzetközi ügyleteitől függnek.