Albérlet, bérlakás, lakásbérleti jogviszony 2023 jogi háttere

Bármely természetes személy, és jogi személy is lehet bérleti szerződés alanya.

Önkormányzati bérlakás esetén a jogosultsági feltételeket az önkormányzat határozza meg. Ennek alapja lehet szociális helyzet, vagy kötheti valamely feltétel teljesítéséhez is (pl.: a Az érintett lakás saját költségen való felújítása). Az önkormányzat piaci alapon is adhat bérbe lakást.

Lakásbérleti szerződés kötése, albérleti szerződés 2023

Lakásbérlet esetén kötelező a megállapodást írásba foglalni, így szerződést kell kötni.

Önkormányzati bérlakás esetén pályázni kell az adott lakásra, az adott önkormányzat által meghirdetett pályázati kiírás keretein belül.

Elektronikusan intézhető az önkormányzati bérlakás, amennyiben az adott önkormányzat biztosítja az elektronikus ügyintézést; személyesen pedig a helyi önkormányzatok személyes ügyfélszolgálatain. Önkormányzati bérlakás pályázat esetén, az önkormányzat előírhat kötelezően benyújtandó dokumentumokat, a pályázatban előírt feltételek fennállásnak igazolására.

Az albérleti szerződés megkötése előtt tanácsos jogi segítséget kérni, vagy albérlet szerződési mintát használni.

Fizetési kötelezettség - A bérleti díj

A lakásbérleti szerződés alapja a bérleti díj, melyben a bérlő és bérbeadó állapodnak meg. A bérleti díjat a bérlő előre köteles megfizetni, havi rendszerességgel.  Ha a bérlet ideje 1 hónapnál rövidebb, a bérleti díj a szerződéskötéskor esedékes.

Kaució nagysága, méltányos összege

Kauciót a szerződéskötéskor fizet a bérlő a bérbeadónak, ennek mértékéről a szerződésben állapodnak meg a felek. Fő szabály szerint a kaució a szerződés megszűnésekor visszajár a bérlőnek.
Ha a kaució mértéke a havi bérleti díj háromszorosát meghaladja, akkor a túlzott mértékű biztosítékot a bíróság mérsékelheti. Szociális önkormányzati szociális bérlakás esetén nem követelhető kaució.

Vita esetén hová lehet fordulni? Felettes szerv/jogorvoslat

Bérleti szerződésből eredő jogok érvényesítése érdekében Bírósághoz lehet fordulni.

Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.

Lakásbérlet esetén tipikusan ilyen törvényességi felügyeleti jogkör a lakásbérlet tárgyában hozott önkormányzati rendelet vizsgálata.

A bérlő legfontosabb jogai:

- a lakás rendeltetésszerű használata, felmondhatja a szerződést, ha bérbeadó hibásan teljesít (pl. ha a lakás használatra alkalmatlan, harmadik személynek használati joga van és erről nem tudott a szerződés megkötésekor).

- csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be harmadik személyt a bérleménybe (a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével),

- önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. Ha a befogadáshoz a bérbeadói hozzájárulás szükséges, ennek feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.,

- a bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke - kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

- a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére mondhatja fel,

- állami vagy önkormányzati lakás esetén a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással, írásban abban az esetben mondhatja fel, ha egyidejűleg a bérlő részére beköltözhető és megfelelő lakást (cserelakás) ajánl fel ugyanazon a településen - a fővárosban a főváros területén - bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő három hónapnál rövidebb nem lehet.

- megilleti az a jog, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor, amit saját költségére felszerelt a bérleményben és állagsérelem nélkül le tudja szerelni, azt magával vigye, a bérbeadó azonban követelheti a dolog otthagyását kártalanítás fejében, amennyiben ez nem sérti a bérlő lényeges jogi érdekét.

A bérlő legfontosabb kötelezettségei:

- a bérleti díj fizetése,

- a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.,

- ha a bérlő vagy a vele lakó személyek kárt okoznak a lakásban, azt a bérlőnek meg kell térítenie,

- bérlőnek tűrnie kell, hogy a bérbeadó ellenőrizze a lakás használatát és, hogy ellenőrzés vagy káresemény elhárítása céljából a lakásba belépjen,

- a lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére a bérlő nem köteles, kivéve, ha azok - az elvégzendő munkára, az építészeti következményekre és a bérlő várható kiadásaira tekintettel - a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák. A bérbeadó a bérlőt a ezen munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben köteles a tervezett munkálatokról és azok várható időtartamáról írásban tájékoztatni. A bérlő a bérleti szerződést

- az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig felmondhatja

A bérbeadó legfontosabb jogai:

- jogosult szükségtelen zavarás nélkül ellenőrizni a használatot (fő szabály szerint évente egy alkalommal),

- havi bérleti díjra jogosult, a szerződésben meghatározott időpontban és összegben,

- felmondhatja a bérleti szerződést, ha a bérlő nem rendeltetésszerűen használja az ingatlant (pl. rongálja), ha a bérleti díjat nem teljesíti, illetve, ha a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kihívóan ellentétes magatartást tanúsít.

A felmondás csak írásban történhet,

- Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

- Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.,

- szankciós (azonnali) felmondás csak törvényben maghatározott okból lehetséges,

- szankciós felmondás esetén is van felmondási idő,

- a felmondásnak és a felszólításnak is tartalmaznia kell a kifogásolt magatartás megnevezését.

A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére mondhatja fel.

A bérbeadó legfontosabb kötelezettségei:

- a szerződést teljes időtartama alatt helytállással tartozik azért, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen,

- gondoskodnia kell az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról,

- bérbeadó kötelezettsége a burkolatok ajtók ablakok és berendezések cseréje, és

- az úgynevezett energiahatékonysági tanúsítvány bemutatása, illetve átadása.

Albérlet adó fizetése 2023

Az albérlet kiadása adóköteles tevékenység és adófizetést (SZJA) von maga után. Az adó nagyságát legegyszerűbben az albérlet adó kalkulátor 2023 segítségével tudod kiszámolni ITT.

Egyéb, speciális, önkormányzati lakásbérletre vonatkozó szabályok:

Önkormányzati bérlemény esetén előírható, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a bérleményben lakni, és bizonyos időtartamot meghaladó távollétét be kell, hogy jelentse.

Ha az állami, illetve önkormányzati bérlakás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen van, ilyenkor a lakásbérleti szerződés fennállása nem akadályozhatja ennek a beruházásnak a kivitelezését.

Állami, illetve önkormányzati bérlakásnál rendes bérbeadói felmondás esetén (3 hónapos a felmondási idő) cserelakást, vagy valamilyen pénzbeni térítést kell felajánlani a bérlőnek

Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Fogalmak

Szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Bérleti szerződés: bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.

Lakásbérleti szerződés: olyan bérleti szerződés, amelyben a szerződés tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan.

Lakás: olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Önkormányzati lakás: a helyi önkormányzat, vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság tulajdonában lévő lakás.

Bérlőtárs: ha több személy együttesen bérli a lakást oly módon, hogy mindannyian bérlői oldalon alanyai a szerződésnek.

Társbérlő: a társbérlő nem az egész lakás bérlője, csupán meghatározott lakószobákat használhat, ami mellett vannak a többi társbérlővel közösen használt helyiségek (pl. konyha).


Adózás Otthon Jog