Korlátlanul dolgozhat az öregségi nyugdíjas a versenyszférában?

A saját jogú öregségi nyugdíjas a versenyszférában főszabály szerint korlátozás nélkül vállalhat munkát. Nincs olyan általános kereseti plafon, amelynek átlépése miatt csökkentenék vagy felfüggesztenék az öregségi nyugdíját.

A jogosult így egyidejűleg megkaphatja:

• a teljes havi öregségi nyugdíját;

• a munkaviszonyból származó fizetését;

• megbízási díját;

• vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét;

• más, jogszerűen megszerzett bevételét.

Nem kell tehát választani a munkabér és a nyugdíj között, ha az érintett valódi saját jogú öregségi nyugdíjas, és nem olyan közszolgálati jogviszonyban dolgozik, amelyhez a törvény szüneteltetési kötelezettséget kapcsol.

Aki még a nyugdíj megállapítása előtt áll, annak egy online kalkulátor segíthet a nyugdíj számításban 2027-ben, mely szolgáltatás tájékoztató becslést adhat a várható ellátásról. A már megállapított nyugdíj mellett megszerzett munkabér azonban nem eredményezi automatikusan az ellátás újraszámítását vagy emelését.

A Nők 40 mellett is lehet korlátozás nélkül dolgozni?

Igen. A nők kedvezményes öregségi nyugdíja jogilag öregségi nyugdíjnak minősül. Ez azért fontos, mert a Nők 40 alapján ellátásban részesülő személy a versenyszférában ugyanúgy kereseti korlát nélkül dolgozhat, mint az, aki betöltötte a 65 éves általános nyugdíjkorhatárt.

Gyakori félreértés, hogy a nyugdíjkorhatár előtt igénybe vett Nők 40 ellátásra automatikusan a korhatár előtti ellátások kereseti korlátja vonatkozik. Ez nem így van. A Nők 40 nem korhatár előtti ellátás, hanem teljes értékű öregségi nyugdíj.

A versenyszférában ezért a munkabér nagysága önmagában nem állítja le a Nők 40 alapján folyósított nyugdíjat. A közszférában fennálló egyes jogviszonyok azonban ebben az esetben is szüneteltetést eredményezhetnek.

Mennyit vonnak le a nyugdíjas munkabéréből?

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása adózási szempontból kedvező. A saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, ezért munkával szerzett jövedelméből főszabály szerint nem kell levonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

A munkáltatónak sem kell megfizetnie a nyugdíjas munkaviszonyból vagy megbízási jogviszonyból származó jövedelme után a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. A NAV tájékoztatása szerint egy tipikus munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas bruttó béréből ezért – adókedvezmény hiányában – általában csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le.

Ha például egy nyugdíjas munkavállaló havi bruttó 300 000 forintot keres, és nem érvényesít külön adókedvezményt, a 15 százalékos személyi jövedelemadó 45 000 forint. A nettó munkabér ebben az egyszerűsített példában 255 000 forint lehet, amely mellett az öregségi nyugdíjat is megkapja.

Az adóalap-kedvezmények – például a személyi kedvezmény, a családi kedvezmény vagy az anyák egyes szja-mentességei – tovább csökkenthetik az adót. A pontos nettó összeg ugyanakkor függ a jogviszonytól, a jövedelem típusától és az igénybe vehető kedvezményektől.

Növeli-e a későbbi nyugdíjat a nyugdíj mellett végzett munka?

A már megállapított öregségi nyugdíj mellett végzett munka nem növeli automatikusan a nyugdíj összegét. Mivel a saját jogú nyugdíjas nem biztosított, és a keresetéből nem vonnak 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, ezzel a munkával főszabály szerint újabb nyugdíjra jogosító szolgálati időt sem szerez.

A kereset ezért nem kerül be úgy egy későbbi nyugdíjszámításba, mint a nyugdíj megállapítása előtt szerzett, járulékalapot képező munkabér. A korábban létező, nyugdíj melletti munkához kapcsolódó évenkénti nyugdíjnövelésre sem lehet már általános szabályként számítani.

Ettől eltérő helyzet, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, de még nem kéri az öregségi nyugdíj megállapítását. Ha legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, minden további 30 nap szolgálati idő után a kiszámított öregségi nyugdíj 0,5 százalékának megfelelő növelésre lehet jogosult. Ennek feltétele, hogy a többletidő alatt ne részesüljön öregségi nyugdíjban.

A két élethelyzet tehát nem keverhető össze:

• ha a nyugdíjat már folyósítják, a mellette végzett járulékmentes munka általában nem növeli az ellátást;

• ha az érintett a korhatár betöltése után elhalasztja a nyugdíj igénylését és továbbra is biztosítottként dolgozik, nyugdíjnövelést szerezhet.

Mi történik, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el?

A közszférában végzett munka jelenti a legfontosabb kivételt. Bizonyos, törvényben meghatározott közszolgálati jogviszonyok fennállása alatt az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Ide tartozhat többek között a:

• közalkalmazotti jogviszony;

• kormányzati szolgálati jogviszony;

• közszolgálati jogviszony;

• állami szolgálati jogviszony;

• egészségügyi szolgálati jogviszony;

• bírói, ügyészségi vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony;

• rendvédelmi vagy honvédelmi szolgálati jogviszony.

Nem önmagában az dönti el a kérdést, hogy a munkáltató állami vagy önkormányzati intézmény-e. A foglalkoztatás pontos jogi formáját kell megvizsgálni. A Magyar Államkincstár külön kiemeli, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó megbízási szerződés önmagában nem eredményezi a nyugdíj szüneteltetését. Ugyancsak nem alkalmazandó ez a szabály a külföldön létrejött, a magyar közszférához hasonló jogviszonyokra.

Ha a már nyugdíjban részesülő személy olyan közszolgálati jogviszonyt létesít, amely szüneteltetést von maga után, a nyugdíjat a jogviszony kezdetének hónapját követő hónap első napjától nem folyósítják. A jogviszony megszűnése után az ellátás újbóli folyósítását kérni kell, és mellékelni szükséges a megszűnést igazoló dokumentumot. A folyósítás a megszűnést követő hónap első napjától indulhat újra.

Kik kérhetnek mentességet a közszférás szüneteltetés alól?

Nem minden közszférában dolgozó nyugdíjas marad ellátás nélkül. Kérelemre mentesülhet a szüneteltetés alól az, aki meghatározott közfeladatot ellátó területen dolgozik, például:

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben vagy hálózatnál;

• köznevelési intézményben;

• szakképző intézményben;

• egészségügyi szolgáltatónál;

• egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél.

A mentesség nem minden esetben jár automatikusan. Az érintettnek kérelmet kell benyújtania a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, és csatolnia kell a foglalkoztató nyilatkozatát. A dokumentumnak igazolnia kell a munkáltató intézményi minőségét, a jogviszony típusát, valamint annak kezdetét és fennállását. A mentességről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt.

Van kereseti korlát a korhatár előtti ellátásnál?

A kereseti korlátot elsősorban nem az öregségi nyugdíjasokra, hanem a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban részesülőkre kell alkalmazni.

Ha az érintett munkaviszonyban áll, egyéni vagy társas vállalkozó, illetve más biztosítási kötelezettséggel járó keresőtevékenységet folytat, figyelni kell az éves keretösszegre. Ez az év első napján érvényes havi minimálbér tizennyolcszorosa.

A havi minimálbér 2026-ban 322 800 forint, így az éves keretösszeg:

322 800 × 18 = 5 810 400 forint.

Ha a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló éves kereset meghaladja az 5 810 400 forintot, az ellátás folyósítását a keretösszeg elérését követő hónap első napjától az év végéig szüneteltetni kell. Ha a keretösszeget decemberben lépik túl, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

Ez a szabály nem vonatkozik a valódi öregségi nyugdíjra és a Nők 40 alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíjra.

A bruttó fizetést vagy a nettó keresetet kell figyelni?

A kereseti korlátnál nem a kézhez kapott nettó összeget kell figyelni. A számítás alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező kereset, jövedelem.

Ez azért fontos, mert a bankszámlára érkező nettó munkabér alapján nem állapítható meg pontosan, hogy az érintett mikor éri el az éves keretösszeget. Több munkáltató, vállalkozói jogviszony vagy év közbeni munkahelyváltás esetén az érintett jövedelmeket össze kell számítani.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőnek kell figyelemmel kísérnie a keret alakulását, és bejelentést kell tennie, ha a járulékalapot képező keresete eléri az éves keretösszeget.

Be kell jelenteni a nyugdíj melletti munkavégzést?

Egy magánvállalkozásnál munkaviszonyt létesítő, saját jogú öregségi nyugdíjasnak általában nem kell kizárólag a munkába állás ténye miatt külön bejelentést tennie a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

Bejelentési kötelezettség keletkezik azonban többek között:

• szüneteltetést eredményező közszférás jogviszony létesítésekor;

• korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság mellett az éves kereseti keret elérésekor;

• a szüneteltetést vagy mentességet befolyásoló jogviszony megszűnésekor;

• minden olyan változásnál, amely az ellátásra való jogosultságot vagy a folyósítást érinti.

A közszférás jogviszony létrejöttét haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni. A határidő a jogviszony létrejöttének napján kezdődik akkor is, ha a tényleges munkavégzés csak később indul. Az elmulasztott bejelentés miatt a jogalap nélkül kifizetett teljes nyugdíjösszeget visszakövetelhetik.

Hogyan lehet bejelenteni a változást?

A bejelentés benyújtható:

• elektronikusan a magyarorszag.hu felületén, DÁP mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal történő azonosítás után;

• postai úton;

• személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán.

A postai cím:

Magyar Államkincstár

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
Budapest
1820

A bejelentésben fel kell tüntetni a folyósítási törzsszámot. A Kincstár a telefonon közölt információt, az egyszerű e-mailt, illetve a saját kezű aláírás nélküli papírt nem fogadja el szabályos változásbejelentésként.

Mit érdemes ellenőrizni a munkaszerződés aláírása előtt?

A nyugdíjasnak nemcsak a fizetés összegét, hanem a foglalkoztatás pontos jogcímét is tisztáznia kell. Különösen fontos választ kérni a következő kérdésekre:

1. Saját jogú öregségi nyugdíjat vagy más típusú ellátást kapok?

2. Munkaviszony, megbízás vagy vállalkozói jogviszony jön létre?

3. Magánszektorbeli vagy közszférás foglalkoztatóról van szó?

4. A jogviszony szerepel-e a szüneteltetést kiváltó törvényi felsorolásban?

5. Kérhető-e mentesség a szüneteltetés alól?

6. Vonatkozik-e rám éves kereseti korlát?

7. Terhel-e bejelentési kötelezettség?

A munkáltató elnevezése önmagában nem mindig ad biztos választ. Egy állami vagy önkormányzati intézménynél is előfordulhat olyan megbízási szerződés, amely nem okoz szüneteltetést, miközben egy kinevezéssel létrejövő közszolgálati jogviszony már igen.

Összegzés: lehet dolgozni, de az ellátás típusát ismerni kell

A saját jogú öregségi nyugdíjas és a Nők 40 kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a versenyszférában kereseti korlát nélkül dolgozhat. A fizetése nem csökkenti a nyugdíját, ugyanakkor a járulékmentes munkavégzés főszabály szerint nem is növeli annak későbbi összegét.

A közszférában bizonyos jogviszonyok miatt a nyugdíj folyósítását szüneteltethetik, bár az egészségügyi, köznevelési, szakképzési, szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók meghatározott feltételekkel mentességet kérhetnek. A korhatár előtti ellátásoknál pedig továbbra is figyelni kell az éves kereseti korlátra, amely 2026-ban 5 810 400 forint.

A legnagyobb kockázatot nem maga a munkavégzés, hanem a kapott ellátás és a létrejövő jogviszony téves besorolása jelenti. A szerződés aláírása előtt ezért érdemes írásban tisztázni a foglalkoztatás jogcímét, és szükség esetén még a munkába állás előtt állásfoglalást kérni a Magyar Államkincstártól.