A fogalom ennél jóval szigorúbb műszaki és jogi kategóriát takar: csak olyan előállított gáz kerülhet az együttműködő földgázrendszerbe, amelynek összetétele, energiatartalma, nyomása, tisztasága és égéstechnikai tulajdonságai megfelelnek a földgázra vonatkozó követelményeknek.

A meghatározás középpontjában tehát nem elsősorban a gáz eredete, hanem annak hálózati alkalmassága áll. A nyers biogáz önmagában általában nem alkalmas közvetlen betáplálásra. Előbb meg kell tisztítani, fel kell javítani, szükség esetén kondicionálni kell, majd folyamatos mérésekkel igazolni kell, hogy biztonságosan keverhető a földgázzal. A megfelelően tisztított és feljavított biogázt rendszerint biometánnak nevezik.

Mit jelent pontosan a jogszabályi fogalom?

A földgázellátásról szóló törvény szerint ebbe a kategóriába azok a mesterségesen előállított gázok tartoznak, amelyek a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelően bejuttathatók az együttműködő földgázrendszerbe. A meghatározás azt is rögzíti, hogy ezek a gázok szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók, továbbá a hagyományos földgázzal összekeverhetők, amennyiben a létrejövő gázkeverék már a rendszerbe történő belépéskor megfelel a földgáz minőségi követelményeinek. [1]

Ez a definíció több lényeges feltételt kapcsol össze.

A gáznak először is mesterségesen előállítottnak kell lennie. Ez nem feltétlenül jelent teljesen szintetikus, vegyipari eredetet. Mesterséges előállításnak tekinthető az is, amikor szerves anyagokat szabályozott technológiai folyamatban alakítanak gázzá.

Másodszor, a gáz eredete önmagában nem teremt automatikus betáplálási jogosultságot. Egy mezőgazdasági biogázüzemben, szennyvíztisztító telepen vagy hulladéklerakóban keletkező nyers biogáz attól még nem lesz földgáz minőségű, hogy jelentős mennyiségű metánt tartalmaz.

Harmadszor, a megfelelőséget nemcsak laboratóriumi mintával kell igazolni. A rendszerüzemeltető számára folyamatosan vagy az előírt gyakorisággal rendelkezésre kell állniuk azoknak az adatoknak, amelyek alapján megállapítható a gáz összetétele, energiatartalma és biztonságos felhasználhatósága.

Negyedszer, a szabályozás a rendszer egészét védi. A betáplált gáz nem károsíthatja a vezetékeket, a kompresszorokat, a tárolókat, a mérőberendezéseket, az ipari technológiákat vagy a háztartási gázkészülékeket.

A nyers biogáz és a biometán nem ugyanaz

A biogáz jellemzően oxigéntől elzárt, anaerob környezetben keletkezik, amikor mikroorganizmusok lebontják a szerves anyagokat. Ilyen alapanyag lehet például az állati trágya, az élelmiszeripari melléktermék, a szennyvíziszap, a növényi maradvány, a konyhai biohulladék vagy a hulladéklerakók lebomló szerves frakciója.

A nyers biogáz fő összetevője a metán és a szén-dioxid, de emellett vizet, kén-hidrogént, nitrogént, oxigént, ammóniát, illékony szerves vegyületeket, sziloxánokat és különböző szilárd szennyeződéseket is tartalmazhat. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének összefoglalója szerint a nyers biogáz metántartalma az alapanyagtól függően jellemzően körülbelül 45–65 százalék közötti lehet.

A biometán ezzel szemben olyan feljavított gáz, amelyből a szén-dioxid és a nem kívánt szennyezők jelentős részét eltávolították, ezért metántartalma és energiatartalma már megközelíti a vezetékes földgázét.

Tulajdonság	Nyers biogáz	Feljavított biometán	Hálózati betáplálásra alkalmas gáz
Metántartalom	Közepes, alapanyagfüggő	Magas	Az előírt minőségi tartományon belüli
Szén-dioxid	Jelentős lehet	Nagyrészt eltávolítják	Csak a megengedett határértékig
Nedvesség	Általában magas	Szárítással csökkentett	Harmatponti követelményeknek megfelelő
Kénvegyületek	Előfordulhatnak	Tisztítással eltávolítják	A hálózati határértékek alatt
Fűtőérték	Alacsonyabb és változó	A földgázéhoz közelítő	A földgázrendszer követelményeinek megfelelő
Közvetlen hálózati betáplálás	Általában nem lehetséges	További vizsgálattól függ	Engedélyezett feltételekkel lehetséges

A két fogalom közötti különbség ezért nem pusztán elnevezés kérdése. A biogáz egy előállítási folyamat terméke, míg a biometán egy meghatározott minőségre tisztított és kondicionált energiahordozó.

Milyen gázok tartozhatnak ebbe a kategóriába?

A jogszabály szándékosan tág fogalmat használ, mert nem egyetlen technológiát kíván szabályozni. A lényeg az, hogy a végtermék megfeleljen a földgázrendszer műszaki követelményeinek.

Ide tartozhat a szerves anyagok anaerob lebontásából származó, biometánná feljavított biogáz. Hasonló kategóriába kerülhet a hulladéklerakó gázából vagy szennyvíziszapból előállított és megfelelően megtisztított metángáz.

Biomassza termokémiai elgázosításával úgynevezett szintézisgáz is előállítható. Ez kezdetben többek között szén-monoxidot, hidrogént, szén-dioxidot és metánt tartalmazhat. A nyers szintézisgáz közvetlenül rendszerint nem táplálható a földgázhálózatba, de tisztítás, gázkondicionálás és metanizálás után szintetikus metán állítható elő belőle.

Az „egyéb gázfajták” fogalmába elvileg olyan további mesterséges gázok is bekerülhetnek, amelyek megfelelnek a hálózati követelményeknek. Ilyen lehet például a megújuló villamos energiával előállított hidrogén és szén-dioxid reakciójából származó szintetikus metán.

A hidrogén önmagában azonban nem tekinthető földgáz minőségű gáznak. Földgázhoz keverve csak olyan koncentrációban táplálható be, amelyet a rendszer, a vezetékanyagok, a tárolók, a mérőberendezések és a végfelhasználói készülékek biztonságosan elviselnek. A magyar Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat külön előírja a hidrogénkoncentráció valós idejű mérését és a határérték túllépése esetén a betáplálás automatikus megszüntetését. [3]

Hogyan válik a biogáz földgáz minőségű gázzá?

A hálózati betáplálásra alkalmas biometán előállítása összetett technológiai folyamat. A pontos kialakítás függ az alapanyagtól, a nyers gáz összetételétől, az üzem méretétől, a csatlakozó hálózat nyomásától és a rendszerüzemeltető követelményeitől.

A folyamat legfontosabb szakaszai általában a következők:

1. A biogáz előállítása. Szerves anyagok anaerob fermentációjával, hulladéklerakó gázának összegyűjtésével vagy biomassza elgázosításával létrejön a nyers gáz.
2. Előtisztítás. Eltávolítják a folyadékcseppeket, port, habot, szilárd részecskéket és a technológiát veszélyeztető nagyobb szennyeződéseket.
3. Kéntelenítés és szennyezőanyag-eltávolítás. Csökkentik a kén-hidrogén, az ammónia, a sziloxánok, az illékony szerves vegyületek és más káros összetevők mennyiségét.
4. Szén-dioxid-leválasztás. Vízmosásos, vegyi abszorpciós, membrános, nyomásváltásos adszorpciós vagy más technológiával növelik a metán részarányát és a gáz energiatartalmát.
5. Szárítás és kondicionálás. Beállítják a nedvességtartalmat, a harmatpontot, szükség esetén az égési tulajdonságokat és a hálózati minőségi paramétereket.
6. Nyomásbeállítás, mérés és szagosítás. A gázt a csatlakozási pont nyomásszintjére komprimálják, megmérik a mennyiségét és összetételét, valamint az alkalmazandó rendszerelőírások szerint gondoskodnak a szagosításról.
7. Betáplálás és folyamatos ellenőrzés. Csak akkor nyílik meg a hálózati betáplálás, ha minden lényeges paraméter az elfogadott tartományon belül van. Határérték-túllépéskor a rendszernek képesnek kell lennie a betáplálás leállítására.

Az Európai Bizottság energiapolitikai anyagai is különbséget tesznek a nyers biogáz és a hálózati minőségű biometán között. Az uniós célkitűzések a fenntartható biogáztermelés bővítése mellett kifejezetten a biztonságos feljavítást és hálózati betáplálást támogatják. 

Mit jelent a földgázminőség műszaki szempontból?

A földgázminőség nem egyetlen mérési adatot jelent. Több, egymással összefüggő paraméternek kell egyszerre megfelelnie.

Fűtőérték

A fűtőérték azt mutatja meg, hogy egy meghatározott mennyiségű gáz tökéletes elégetésekor mennyi hasznosítható hő szabadul fel, a keletkező vízgőz kondenzációs hője nélkül.

Minél nagyobb a metán és az éghető szénhidrogének részaránya, általában annál nagyobb a gáz fűtőértéke. A szén-dioxid és a nitrogén ezzel szemben hígító komponens: égéskor nem ad számottevő energiát, ezért csökkenti az egységnyi térfogatra jutó energiatartalmat.

Égéshő

Az égéshő, más néven felső hőérték, a vízgőz kondenzációjából visszanyerhető hővel együtt számított energiamennyiség. A kondenzációs kazánok működésének értelmezésekor ennek is jelentősége lehet.

Wobbe-szám

A Wobbe-szám a gáz égéstechnikai felcserélhetőségének egyik legfontosabb mutatója. A felső hőérték és a relatív sűrűség kapcsolatából számítják ki.

Két gáz hasonló Wobbe-szám esetén azonos nyomáson, azonos fúvókán keresztül megközelítőleg hasonló hőteljesítményt eredményezhet. Ez azért lényeges, mert a hálózatra kapcsolt kazánokat, vízmelegítőket, tűzhelyeket és ipari égőket meghatározott gáztulajdonságokra tervezték.

A túl nagy eltérés instabil lángot, tökéletlen égést, túlmelegedést, teljesítményváltozást vagy megnövekedett szén-monoxid-képződési kockázatot okozhat.

Gázösszetétel

A rendszerüzemeltetők vizsgálják többek között a metán, az etán, a propán, a butánok, a nehezebb szénhidrogének, a szén-dioxid, a nitrogén és adott esetben a hidrogén koncentrációját.

A magyar földgázrendszer szabályzata szerint a minőségi mérések körébe tartozik az összetétel, a relatív sűrűség, az alsó és felső hőérték, valamint a Wobbe-szám meghatározása. Az összetétel mérésére rendszerint folyamatos üzemű gázkromatográfokat és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak. [3]

Nedvesség és harmatpont

A túl magas víztartalom korróziót, kondenzációt, folyadékkiválást, mérési hibát és bizonyos körülmények között hidrátképződést okozhat. Ezért nem elegendő egyszerűen kiszűrni a látható vízcseppeket: a gáz vízgőztartalmát is a megengedett szintre kell csökkenteni.

Kénvegyületek

A kén-hidrogén mérgező, korrozív és kellemetlen szagú vegyület. Égésekor kén-oxidok keletkezhetnek, amelyek környezetvédelmi és berendezésvédelmi problémát okozhatnak. A teljes kéntartalmat és az egyes kénkomponenseket ezért szigorúan korlátozni kell.

A szagosítóanyag ugyanakkor szándékosan hozzáadott kénvegyület is lehet. Ennek célja, hogy a természetes állapotában szinte szagtalan metángáz szivárgása könnyen észlelhető legyen.

Sziloxánok és egyéb nyomnyi szennyezők

Szennyvíziszapból vagy hulladéklerakókból származó biogázban sziloxánok is előfordulhatnak. Égésük során kemény, szilíciumtartalmú lerakódások képződhetnek, amelyek károsíthatják a motorokat, turbinákat, szelepeket és égőberendezéseket.

A hálózati minőség ezért nem kizárólag a metántartalomtól függ. Egy magas metántartalmú gáz is lehet alkalmatlan, ha például túl sok vizet, ként, oxigént, sziloxánt vagy más szennyeződést tartalmaz.

A hálózatba táplálás jogi és műszaki feltételei

A magyar szabályozás alapján a földgáztermelő csak olyan minőségű földgázt táplálhat a szállító- vagy elosztóvezetékbe, amely megfelel a végrehajtási rendelet 11. mellékletében szereplő követelményeknek. Az érvényes nemzeti vagy egyenértékű európai szabvány szerinti megfelelés akkor fogadható el, ha összhangban áll a rendeleti határértékekkel. [2]

A szabályozás azt is kimondja, hogy a csatlakozás nem tagadható meg kizárólag a betáplálás eredete miatt, ha a gáz megfelel a minőségi követelményeknek, és a betáplálás következtében a rendszer kiadási pontjain kialakuló fűtőérték-változás nem haladja meg az előírt mértéket. A jelenlegi rendelkezés 5 százalékos határt nevesít. [2]

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelő automatikusan jogosult bármilyen mennyiség betáplálására. A csatlakozás műszaki lehetőségét külön kell vizsgálni. Figyelembe kell venni a hálózat nyomását, kapacitását, hidraulikai viszonyait, a helyi gázfogyasztást, a visszaáramlás lehetőségét, a mérési infrastruktúrát és azt is, hogy a gáz az adott hálózatrészből biztonságosan továbbítható-e.

A termelő és a csatlakozó rendszerüzemeltető együttműködési megállapodásban rendezi a mennyiségi és minőségi mérést, a mérőeszközök tulajdonjogát, az adatátadást, a bizonylatolást, az üzemzavari eljárást és a nem megfelelő minőségű gáz kezelését.

A termelői betáplálási ponton olyan eszközöket kell működtetni, amelyek alkalmasak a gáz tisztításának, nyomásának, hőmérsékletének, összetételének, fűtőértékének és mennyiségének ellenőrzésére. [2]

Mi történik, ha a gáz nem megfelelő?

A hálózat biztonsága érdekében nem elegendő az üzem indulásakor egyszer igazolni a megfelelő minőséget. A rendszernek üzem közben is érzékelnie kell az eltéréseket.

A magyar Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat alapján a szállítási rendszerüzemeltető folyamatosan ellenőrzi a betáplált gáz minőségét és összetételét. Határérték-sértés esetén értesíti a kapcsolódó rendszerüzemeltetőt és az érintett rendszerhasználókat. Az értesítésnek tartalmaznia kell többek között a betáplálás helyét, időpontját, az érintett minőségi paramétert és a mért értéket. [3]

Ha a nem megfelelő minőségű gáz műszaki problémát okozhat, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásnak, a rendszerüzemeltető megtagadhatja annak átvételét.

A nem megfelelő gázt betápláló termelő felelősséggel tartozhat az ebből eredő károkért. Ilyen kár lehet például egy mérőberendezés, kompresszor, tároló, vezeték vagy végfelhasználói technológia meghibásodása, de gazdasági kár is keletkezhet az ellátás korlátozása vagy a gáz újbóli kondicionálása miatt.

A gyakorlatban ezért a betáplálóállomáson automatikus elzáró- és védelmi rendszereket alkalmaznak. Ezek feladata, hogy a megengedett tartományból kilépő gáz ne kerülhessen tovább a hálózatba.

Mit jelent a földgázzal való keverhetőség?

A földgázzal való keverhetőség nem azt jelenti, hogy egy gyengébb minőségű gáz korlátlanul betáplálható, mert majd később felhígul a hálózatban.

A követelményeknek már a betáplálási ponton átadott gáznak vagy az ott létrehozott keveréknek meg kell felelnie. Ezen túl a rendszerüzemeltető azt is vizsgálhatja, hogyan változtatja meg a betáplálás a hálózat más pontjain elérhető gáz minőségét.

A keverhetőségnek három szintje különböztethető meg.

1. Kémiai szempontból a gáz nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek reakcióba lépnek a vezetékkel, károsítják a rendszert vagy veszélyes lerakódást okoznak.

2. Égéstechnikai szempontból a keveréknek a meglévő gázkészülékek számára elfogadható fűtőértékkel, Wobbe-számmal, sűrűséggel és lángtulajdonságokkal kell rendelkeznie.

3. Rendszerüzemeltetési szempontból a keverés nem okozhat olyan minőségi ingadozást, amely veszélyezteti az elszámolást, a tárolást, a határkeresztező szállítást vagy a nagy érzékenységű ipari fogyasztók működését.

Az Európai Unió új gázpiaci szabályozása is kiemeli, hogy a rendszerüzemeltetőknek kezelniük kell a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok betáplálásából eredő gázminőségi hatásokat. [6]

Tárolható-e a biometán a földgáztárolókban?

Ha a biometán megfelel a földgáz minőségi követelményeinek, fizikai szempontból együtt szállítható és elvileg együtt tárolható a hagyományos földgázzal.

A tényleges tárolhatóság ugyanakkor nemcsak a belépési ponton mért metántartalomtól függ. A földalatti tárolók érzékenyek lehetnek például a víztartalomra, az oxigénre, a kénvegyületekre, a hidrogénre és egyes mikrobiológiai folyamatokra. Emiatt a tárolói rendszerüzemeltető további műszaki követelményeket és mérési kötelezettségeket is meghatározhat.

A hálózatba belépő biometán fizikai molekulái a keveredés után már nem különíthetők el egyszerűen a fosszilis földgáz molekuláitól. A megújuló eredet kereskedelmi vagy környezeti értékét ezért nyilvántartási, tanúsítási és elszámolási rendszerekkel lehet követni, nem pedig úgy, hogy a fogyasztóhoz fizikailag elkülönített „zöld molekulák” érkeznek.

Környezetvédelmi szempontból minden biometán fenntartható?

Nem. A megújuló eredet önmagában még nem garantál kedvező teljes életciklusú környezeti mérleget.

A biometán környezeti teljesítményét jelentősen befolyásolja az alkalmazott alapanyag, annak szállítási távolsága, a fermentáció energiaigénye, a gázfeljavítás technológiája, a melléktermékek kezelése, valamint a metánveszteség mértéke.

Különösen kedvező lehet a rendszer, ha olyan hulladékot vagy trágyát hasznosít, amely egyébként ellenőrizetlenül metánt bocsátana ki. A biogázüzem ilyenkor nemcsak energiahordozót termel, hanem hulladékkezelési és kibocsátáscsökkentési feladatot is elláthat.

Kedvezőtlenebb lehet a mérleg, ha jó minőségű termőföldön nagy mennyiségben kifejezetten energiatermelési célú növényeket termesztenek, jelentős műtrágya-, víz- és energiafelhasználással. Az Európai Bizottság ezért elsősorban a hulladékokból és maradékanyagokból származó fenntartható biometán bővítését hangsúlyozza, nem pedig az élelmiszer- és takarmánytermeléssel versengő alapanyagokét. 

A metánszivárgás különösen fontos kérdés. A metán erős üvegházhatású gáz, ezért a fermentorok, gáztárolók, csővezetékek, kompresszorok és feljavítóberendezések tömörsége alapvetően meghatározza a technológia tényleges klímahatását.

Mit érzékel ebből a lakossági fogyasztó?

A megfelelően feljavított és ellenőrzött biometán a hálózatban együtt áramlik a hagyományos földgázzal. A fogyasztó készüléke szempontjából nem az a döntő, hogy egy adott metánmolekula fosszilis vagy biológiai eredetű-e, hanem az, hogy a házhoz érkező gázkeverék megfelel-e az előírt égéstechnikai és biztonsági követelményeknek.

A lakossági földgáz minőségének ezért a biometán arányának növekedése mellett is az elfogadott tartományban kell maradnia. A megfelelően működő rendszerben a háztartási kazán, tűzhely vagy vízmelegítő számára nem jelenthet érzékelhető különbséget, hogy a hálózati gáz egy része biometánból származik.

A fogyasztó számláján sem külön „biogáz-köbméterek” és „fosszilisgáz-köbméterek” jelennek meg. Az elszámolás a mért térfogatból, a korrekciós tényezőből és a gáz tényleges vagy alkalmazott fűtőértékéből meghatározott energiamennyiségen alapul.

Hogyan kapcsolódik mindehhez a földgáz ára?

A földgáz ára 2027-ben sem értelmezhető pontosan kizárólag köbméterenként, mert egy köbméter különböző összetételű gáz nem feltétlenül tartalmaz ugyanannyi energiát.

A magyar lakossági elszámolás alapvető összefüggése:

Elszámolt hőmennyiség = mért térfogat × korrekciós tényező × fűtőérték

A mért térfogatot a gázóra köbméterben mutatja. A korrekciós tényező többek között a nyomási és mérési körülményeket veszi figyelembe. A fűtőérték pedig megmutatja, hogy az adott gáz egy köbmétere mennyi energiát tartalmaz.

Ezután az energiamennyiséget kell megszorozni a fogyasztóra vonatkozó, forint/megajoule mértékegységben meghatározott gázdíjjal. A teljes számla az elfogyasztott energia díján kívül alapdíjat és az alkalmazandó adókat, illetve más díjelemeket is tartalmazhat.

Ezért az „1 köbméter földgáz aktuális ára” kérdésre nem adható minden fogyasztási helyre érvényes, egyetlen szakmailag pontos összeg. Az eredmény függhet:

a gáz tényleges fűtőértékétől, a korrekciós tényezőtől, az alkalmazott árszabástól, a kedvezményes mennyiségi sáv felhasználásától, az elszámolási időszaktól és az alapdíj figyelembevételétől.

Egy megfelelő 2027-es földgáz ára kalkulátor ezért nem egyszerűen megszorozza a köbméterek számát egy állandó köbméterárral. Figyelembe kell vennie legalább a fűtőértéket, a korrekciós tényezőt, a fogyasztási kategóriát és az aktuálisan alkalmazandó díjszabást.

Az MVM tájékoztató kalkulátora például referenciaértékkel számol, de külön jelzi, hogy a tényleges számlázás az adott időszak tényleges fűtőértéke alapján történik. A szolgáltató gázminőségi tájékoztatója szintén hangsúlyozza, hogy a fogyasztó az elfogyasztott energiamennyiség után fizet, ezért a köbméterben mért mennyiség mellett a fűtőérték is meghatározó.

A hálózatba kerülő biometán tehát elsősorban a forrásösszetételt változtatja meg. A lakossági földgáz végfelhasználói tarifáját nem közvetlenül az határozza meg, hogy az adott pillanatban mekkora a biometán fizikai aránya a csővezetékben, hanem az érvényes árszabályozás, a szolgáltatási szerződés és az elszámolt energiamennyiség.

Milyen gazdasági előnyei lehetnek a hálózati biometánnak?

A földgáz minőségű biogáz legnagyobb rendszerszintű előnye, hogy a meglévő infrastruktúra egy része tovább használható. Nem szükséges minden termelő és fogyasztó között külön biogázvezetéket kiépíteni, ha a feljavított gáz megfelel a hálózat követelményeinek.

A földgázvezetékek lehetővé teszik, hogy a decentralizált, vidéki termelőhelyeken előállított biometán nagyobb távolságokra is eljusson. A gáz tárolhatósága emellett részben feloldhatja a termelés és a fogyasztás időbeli különbségét.

A technológia növelheti a hazai energiaforrások arányát, hasznosíthatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeket, új bevételi forrást teremthet a gazdaságoknak, és csökkentheti egyes hulladékkezelési problémákat.

A gazdaságosságot ugyanakkor jelentősen befolyásolja a termelőüzem mérete, az alapanyag rendelkezésre állása, a hálózati csatlakozás távolsága, a kompresszió energiaigénye, a feljavítótechnológia költsége és a betáplálható éves mennyiség.

Kisebb, távoli biogázüzemeknél előfordulhat, hogy a hálózati betáplálás beruházási költsége aránytalanul magas. Ilyenkor gazdaságosabb lehet a biogáz helyi hő- és villamosenergia-termelésre, ipari felhasználásra vagy sűrített biometán előállítására történő hasznosítása.

A rendszer legfontosabb korlátai

A biometán nem korlátlanul és nem minden hálózati ponton táplálható be. Az elosztóhálózatnak képesnek kell lennie a termelt mennyiség befogadására. Ha például egy vidéki térség nyári gázfogyasztása nagyon alacsony, miközben a biometánüzem folyamatosan termel, a gáz nem feltétlenül tud a kívánt mennyiségben eláramlani.

Megoldást jelenthet az elosztóhálózatok összekapcsolása, a nagyobb nyomású hálózat felé történő visszatáplálás, helyi tárolás, rugalmas termelés vagy alternatív felhasználási mód kialakítása. Ezek azonban további beruházást és rendszerirányítási fejlesztést igényelnek.

A földgáz minőség elérése sem feltétlenül jelenti azt, hogy minden ipari fogyasztó számára korlátlanul felcserélhető lesz a gáz. Egyes üveg-, kerámia-, vegyipari vagy kohászati technológiák a háztartási készülékeknél jóval érzékenyebbek lehetnek az összetétel vagy a Wobbe-szám kisebb változásaira.

Összegzés

A „földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták” meghatározás egy technológiasemleges jogi kategória. Nem azt mondja meg, hogy pontosan milyen alapanyagból vagy eljárással kell a gázt előállítani, hanem azt határozza meg, milyen feltételekkel válhat az előállított gáz a földgázrendszer részévé.

A nyers biogáz csak tisztítás, szén-dioxid-leválasztás, szárítás, kondicionálás, nyomásbeállítás, mérés és minőségbiztosítás után válhat hálózati betáplálásra alkalmas biometánná.

A legfontosabb alapelv, hogy a megújuló eredet nem írhatja felül a műszaki biztonságot. A rendszerbe kerülő gáznak ugyanúgy meg kell felelnie az energiatartalomra, égési tulajdonságokra, összetételre, tisztaságra és mérhetőségre vonatkozó követelményeknek, mint bármely más földgázforrásnak.

A megfelelő minőségű biometán a meglévő vezetékekben szállítható, elosztható és adott feltételekkel tárolható. A fogyasztó oldalán a gáz eredete helyett az egységes minőség és az energiatartalom számít. Ez teszi lehetővé, hogy a biometán úgy csökkentse a földgázrendszer fosszilis forrásigényét, hogy közben ne legyen szükség a teljes hálózat és a végfelhasználói készülékállomány azonnali lecserélésére.

Gyakori kérdések

Mi a földgáz minőségű biogáz?

Olyan megtisztított és feljavított biogáz, amelynek összetétele, energiatartalma, égéstechnikai tulajdonságai és szennyezőanyag-tartalma megfelel a földgázrendszerbe történő betáplálás követelményeinek. A feljavított biogázt általában biometánnak nevezik.

Betáplálható-e a nyers biogáz közvetlenül a földgázhálózatba?

Általában nem. A nyers biogáz túl sok szén-dioxidot, vizet, kén-hidrogént és más szennyeződést tartalmazhat, fűtőértéke pedig jellemzően alacsonyabb és változékonyabb a hálózati földgázénál.

Mi a különbség a biogáz és a biometán között?

A biogáz a szerves anyagok lebontása során keletkező nyers gázelegy. A biometán ennek tisztított, feljavított változata, amelynek metántartalma és energiatartalma már megközelíti a vezetékes földgázét.

A biometán ugyanolyan készülékekben használható, mint a földgáz?

Ha megfelel a hálózati minőségi követelményeknek, a földgázzal együtt ugyanabban a hálózatban szállítható, és a meglévő földgázüzemű készülékekben felhasználható. A megfelelőség egyik kulcsa az elfogadható Wobbe-szám és fűtőérték.

A fogyasztó külön biometánt kap a vezetékből?

Fizikailag általában nem különíthető el. A betáplált biometán összekeveredik a hálózatban lévő földgázzal, így a fogyasztó megfelelő minőségű gázkeveréket kap.

Befolyásolja-e a biometán a gázszámlát?

A fogyasztó elszámolása a mért térfogatból, a korrekciós tényezőből és a fűtőértékből meghatározott energiamennyiségen alapul. A számlán nem különül el a biometán és a fosszilis földgáz fizikai mennyisége.

Mennyi 1 köbméter földgáz ára?

Nincs minden fogyasztóra érvényes, egyetlen pontos köbméterár. Az összeg a fűtőértéktől, a korrekciós tényezőtől, az árszabástól, a kedvezményes sáv felhasználásától és az alapdíjtól is függhet. Pontosabb eredményt az energiatartalommal is számoló kalkulátor ad.

Miért fontos a Wobbe-szám?

A Wobbe-szám azt jelzi, hogy különböző összetételű gázok azonos égőberendezésben mennyire hasonló hőteljesítményt biztosítanak. Jelentős eltérése teljesítményváltozást, instabil égést vagy biztonsági problémát okozhat.

Tárolható a biometán földgáztárolóban?

Megfelelő minőség esetén elvileg igen, de a tárolóüzemeltető további korlátozásokat állapíthat meg például a víz-, oxigén-, kén- vagy hidrogéntartalomra.

Minden biometán klímasemleges?

Nem automatikusan. A környezeti eredmény az alapanyagtól, az előállítás energiaigényétől, a szállítástól, a melléktermékek kezelésétől és különösen a metánszivárgás mértékétől függ.