Erre azért van szükség, mert a földgázszállító rendszerben a betáplálásnak és a vételezésnek folyamatosan közel egyensúlyban kell lennie. Ha a fogyasztók a tervezettnél több gázt használnak fel, egy importforrás kiesik, megváltozik egy földgáztároló kitárolási teljesítménye, vagy valamilyen műszaki probléma következik be, a rendszer fizikai egyensúlya megbomolhat.
Az opciós földgáz mennyiség ezért nem egyszerűen „félretett gáz”, hanem olyan felajánlott beavatkozási lehetőség, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető szükség esetén igénybe vehet.
Az opciós földgáz mennyiség hivatalos meghatározása
A fogalom idézett meghatározása szerint:
„A rendszerhasználó által gáznapon a szállítóvezeték adott betáplálási vagy kiadási pontjára az ÜKSZ-ben foglalt szabályok szerint felajánlott, a szállítási rendszerüzemeltető által a rendszeregyensúly megtartása érdekében igénybe vehető forrás vagy fogyasztásváltoztatási lehetőség.”
A meghatározás rendkívül tömör, ezért az egyes részeit külön-külön szükséges értelmezni.
A rendszerhasználó teszi a felajánlást. Rendszerhasználó lehet például földgázkereskedő, termelő, tárolói kapacitást használó piaci szereplő vagy olyan nagyfogyasztó, amely közvetlenül vagy kereskedőjén keresztül vesz részt a rendszerhasználatban.
A felajánlás egy meghatározott gáznapra vonatkozik. A gáznap nem feltétlenül egyezik meg a naptári nappal: a magyar földgázrendszerben a napi elszámolási időszak reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig tart.
A mennyiséget egy konkrét betáplálási vagy kiadási ponthoz rendelik. Ez azért lényeges, mert nem mindegy, hogy a szükséges többletforrás vagy fogyasztáscsökkentés fizikailag hol jelenik meg a vezetékrendszerben.
A felajánlás önmagában még nem jelent tényleges gázmozgást. A lehetőség akkor válik ténylegesen igénybe vett mennyiséggé, amikor a szállítási rendszerüzemeltető azt lehívja.
A felajánlás lehet forrásoldali vagy fogyasztásoldali. Forrásoldali megoldás például a betáplálás növelése, fogyasztásoldali megoldás pedig a vételezés csökkentése.
A cél a rendszeregyensúly fenntartása vagy helyreállítása. Az eszköz nem elsősorban kereskedelmi spekulációt, hanem a földgázszállító rendszer biztonságos és gazdaságos működését szolgálja.
Fontos változás: a fogalom történeti és jelenlegi értelmezése
A szó szerinti „opciós földgáz mennyiség” meghatározás korábbi magyar földgázpiaci szabályozási dokumentumokban és üzletszabályzatokban szerepelt. A jelenleg hatályos földgázpiaci szabályozás már nem ezt a kifejezést használja központi, operatív fogalomként.
A mai szabályozásban a hasonló funkciót elsősorban a rövid távú szabványtermékek, az egyensúlyozó intézkedések, a kiegyensúlyozó földgáz, valamint a fogyasztás-megszakítási lehetőségek töltik be. A hatályos végrehajtási szabályok szerint a rendszerhasználó a kereskedési platformon ajánlhat fel a hidraulikai egyensúlyozáshoz szükséges rövid távú szabványterméket. A rendszerhasználó saját napi egyensúlytalanságát pedig teljes mértékben köteles elszámolni.
Ez azt jelenti, hogy az opciós földgáz mennyiség fogalma ma leginkább a jelenlegi, piacalapú egyensúlyozási rendszer egyik előzményeként és közérthető magyarázataként használható.
A mögöttes gazdasági logika azonban nem változott: valamely piaci szereplő előre jelzi, hogy megfelelő ellenérték fejében képes a földgázáramlását módosítani, a rendszerüzemeltető pedig akkor veszi igénybe ezt a rugalmasságot, amikor arra a rendszer fizikai állapota miatt szükség van.
Miért kell folyamatosan egyensúlyban tartani a földgázrendszert?
A földgázszállító vezeték nem egyszerű cső, amelyen korlátlanul és tetszőleges időpontban lehet gázt továbbítani. A rendszerben meghatározott nyomás-, áramlási és minőségi feltételeket kell fenntartani.
A vezetékben ugyan tárolható bizonyos mennyiségű gáz – ezt nevezik vezetékkészletnek vagy angol kifejezéssel linepacknek –, de ennek nagysága nem korlátlan. Ha túl sok gáz kerül a rendszerbe, a nyomás túlzottan megemelkedhet. Ha a kivét tartósan meghaladja a betáplálást, a nyomás csökkenhet, ami egyes fogyasztási vagy hálózati pontok biztonságos ellátását is veszélyeztetheti.
A rendszer egyensúlya többek között akkor bomolhat meg, ha a tényleges fogyasztás eltér az előre jelzettől, egy betáplálási forrás kiesik, váratlan többletbetáplálás jelentkezik, üzemzavar következik be, vagy olyan nyomás- és áramlási viszonyok alakulnak ki, amelyek akadályozzák a tervezett szállítási feladat teljesítését. [2]
A szállítási rendszerüzemeltető ezért folyamatosan figyeli a betáplálási és kiadási pontokon mért mennyiségeket, a várható fogyasztást, a rendelkezésre álló import-, tárolói és hazai termelési forrásokat, valamint a földgázszállító rendszer egészében lévő vezetékkészletet.
Mit jelent a forrásváltoztatás?
Forrásváltoztatásról akkor beszélhetünk, amikor valamely rendszerhasználó képes megváltoztatni a földgázszállító rendszerbe betáplált mennyiséget.
Forráshiány esetén szükség lehet például a tárolói kitárolás növelésére, az importbetáplálás megemelésére vagy egy hazai termelő betáplálási teljesítményének fokozására. Rendszerszintű többlet esetén ennek ellenkezője történhet: valamely forrás csökkenti a betáplálását.
A forrásváltoztatási lehetőség értéke nemcsak a felajánlott mennyiségtől függ. Fontos az is, hogy milyen gyorsan aktiválható, melyik hálózati ponton áll rendelkezésre, mennyi ideig tartható fenn, milyen fizikai korlátai vannak, és milyen áron kínálják fel.
Egy gyorsan aktiválható, megfelelő helyen rendelkezésre álló kisebb mennyiség bizonyos helyzetben értékesebb lehet, mint egy nagyobb, de csak lassan elérhető forrás.
Mit jelent a fogyasztásváltoztatási lehetőség?
A földgázrendszer egyensúlyát nemcsak a források módosításával lehet helyreállítani. A fogyasztási oldal is képes rugalmasságot biztosítani.
Ha a rendszerben gázhiány alakul ki, egy nagy ipari fogyasztó vállalhatja, hogy ideiglenesen csökkenti vagy megszakítja a vételezését. A rendszer szempontjából ennek hatása hasonló ahhoz, mintha ugyanekkora többletforrás jelent volna meg.
Ha viszont gázfelesleg keletkezik, bizonyos fogyasztók a tervezettnél nagyobb mennyiséget vehetnek át, amennyiben technológiájuk, szerződésük és fizikai kapacitásuk ezt lehetővé teszi.
A fogyasztásváltoztatás elsősorban nagy, rugalmas ipari vagy energiatermelő fogyasztóknál lehet alkalmazható. Egy háztartási fogyasztó önállóan nem ajánl fel opciós földgáz mennyiséget a szállítási rendszerüzemeltetőnek.
Hogyan működik a folyamat a gyakorlatban?
Tegyük fel, hogy egy kereskedő a következő gáznapra 1000 megawattóra földgáz betáplálását és ugyanekkora mennyiség kiadását tervezi. A portfóliója elméletileg egyensúlyban van.
A kereskedő ugyanakkor rendelkezik olyan tárolói vagy importforrással, amelyből szükség esetén további 100 megawattóra gázt tud a rendszerbe juttatni. Ezt a rugalmasságot megfelelő árral és teljesítési feltételekkel felajánlja.
A gáznap során egy másik importforrás váratlanul kiesik, miközben a hidegebb időjárás miatt a tényleges fogyasztás meghaladja az előre jelzett értéket. A szállítási rendszerüzemeltető megállapítja, hogy a vezetékkészlet a kívánatos szint alá csökkenhet.
Ebben a helyzetben a rendszerüzemeltető megvásárolhatja vagy lehívhatja a felajánlott többletforrás egészét vagy egy részét. A kereskedő ennek megfelelően növeli a betáplálását, a rendszerüzemeltető pedig elszámolja az igénybe vett mennyiséget.
Ha ezzel szemben a rendszerben túlkínálat jelentkezne, a rendszerüzemeltető olyan ajánlatot választana, amely csökkenti a betáplálást vagy növeli a vételezést.
Az opció nem azonos a nominálással
A nominálás a rendszerhasználó előzetes közlése arról, hogy egy adott gáznapon, meghatározott hálózati pontokon mekkora mennyiséget kíván betáplálni vagy kivenni.
Az opciós mennyiség ezzel szemben a normál szállítási programhoz képest rendelkezésre álló változtatási lehetőség. A nominálás tehát az alapterv, az opció pedig az ettől való, előre felajánlott és szabályozott eltérés lehetősége.
A jelenlegi rendszerben ezt a kapcsolatot az újranominálás és a rövid távú szabványtermékek alkalmazása teszi működőképessé. Amennyiben a rendszerüzemeltető valamely terméket igénybe vesz, annak hatását a fizikai gázáramlásban és az elszámolásban is meg kell jeleníteni.
Az opciós mennyiség nem azonos a kapacitással
A kapacitás azt mutatja meg, hogy egy hálózati ponton vagy vezetékszakaszon időegység alatt legfeljebb mekkora földgázmennyiség szállítható, illetve mekkora szállítási jogosultság áll a rendszerhasználó rendelkezésére.
Az opciós mennyiség ezzel szemben konkrét gáznapi rugalmasságot jelent. Hiába képes például egy betáplálási pont műszakilag óránként nagy mennyiséget fogadni, ha a rendszerhasználó nem rendelkezik tényleges forrással, szerződéses jogosultsággal vagy megfelelően elfogadott ajánlattal.
A kapacitás ezért a fizikai és szerződéses keretet biztosítja, míg az opciós mennyiség a kereten belül mozgósítható földgáz- vagy fogyasztási rugalmasságot jelenti.
Az opciós mennyiség és a kiegyensúlyozó földgáz különbsége

A két fogalom összefügg, de nem azonos.
Az opciós földgáz mennyiség egy előzetesen felajánlott lehetőség. A kiegyensúlyozó földgáz ezzel szemben az a mennyiség, amely a rendszerhasználó tényleges betáplálása és vételezése közötti napi eltérés pénzügyi rendezésében megjelenik.
Ha egy rendszerhasználó több gázt vesz ki, mint amennyit betáplál, hiányos pozícióba kerül, és kiegyensúlyozó földgázt kell vásárolnia. Ha többet táplál be, mint amennyit kivesz, többletes pozíciója keletkezik, amelyet a szabályok szerint elad.
A jelenlegi ÜKSZ alapján a napi kiegyensúlyozó földgázmennyiséget a betáplálási, kiadási és virtuális pontokon allokált adatok alapján határozzák meg. A hiányt és a többletet eltérő, úgynevezett marginális vételi vagy eladási áron számolják el.
Ki dönti el, hogy melyik ajánlatot veszik igénybe?
A felajánlás nem jelenti azt, hogy a rendszerüzemeltető köteles azt elfogadni. Az igénybevételről a szállítási rendszerüzemeltető dönt a rendszer fizikai állapota és az alkalmazandó piaci szabályok alapján.
A döntés során figyelembe kell venni a hidraulikai szükségszerűséget, az ajánlat hálózati helyét, a rendelkezésre állás időpontját, az árat, az aktiválás gyorsaságát, a mennyiséget és a legkisebb költség elvét.
A földgázrendszerben a földrajzi hely különösen fontos. Előfordulhat, hogy országos szinten elegendő gáz áll rendelkezésre, de egy meghatározott részrendszerben vagy vezetékszakaszon helyi forráshiány, nyomásprobléma vagy szállítási korlát alakul ki. Ilyenkor nem feltétlenül a teljes piacon legolcsóbb ajánlat a műszakilag megfelelő megoldás.
A hatályos ÜKSZ szerint a rendszerüzemeltető jogosult eldönteni, hogy mely virtuális vagy fizikai hálózati ponton felajánlott rövid távú szabványterméket veszi igénybe. A döntésnél a hidraulikai szükségszerűséget és a legkisebb költség elvét egyaránt figyelembe kell vennie.
Mi történik, ha a piaci eszközök nem elegendők?
A normál egyensúlyozás célja az, hogy a problémát lehetőség szerint piacalapú eszközökkel, például rövid távú szabványtermékek vásárlásával vagy értékesítésével kezeljék.
Ha azonban a felajánlott termékekkel nem állítható helyre a rendszer egyensúlya, a rendszerüzemeltető további fizikai intézkedéseket tehet. Forrástöbblet esetén csökkentheti valamely betáplálási pont átvételét. Súlyos hiányhelyzetben végső eszközként fogyasztói korlátozás is elrendelhető.
A korlátozás azonban nem lehet az elsőként alkalmazott megoldás. A jelenlegi ÜKSZ alapján csak akkor kerülhet rá sor, ha a többi egyensúlytartási eszköz már nem képes helyreállítani a rendszeregyensúlyt.
Hogyan alakul az opciós földgáz mennyiség ára?
A felajánlott rugalmassághoz rendszerint ár tartozik. Ez mutatja meg, hogy a rendszerhasználó milyen ellenérték mellett hajlandó növelni vagy csökkenteni a betáplálását, illetve módosítani a fogyasztását.
Az ár függhet a nagykereskedelmi földgázpiaci helyzettől, a forrás beszerzési költségétől, a tárolás költségétől, a szállítási és kapacitásköltségektől, a rugalmasság gyorsaságától, a hálózati pont elhelyezkedésétől, valamint attól, hogy hiány- vagy többlethelyzetet kell kezelni.
A sürgősen szükséges egyensúlyozó energia rendszerint drágább lehet, mint a korábban, normál piaci körülmények között beszerzett gáz. Ez gazdasági ösztönzést teremt arra, hogy a rendszerhasználók minél pontosabban tervezzék meg saját betáplálásaikat és vételezéseiket.
A pontatlan tervezés és a nagy egyensúlytalanság ugyanis nemcsak műszaki problémát okozhat, hanem magasabb kiegyensúlyozási költséget is eredményezhet.
Hatással van az opciós mennyiség a földgáz árára?

Az egyensúlyozás költsége a földgázpiac működési költségeinek része, ezért közvetett módon hatással lehet a kereskedők és rendszerhasználók költségeire. Az összefüggés azonban nem közvetlen.
A lakossági földgáz ára 2027-ben is több, egymástól eltérő árelemet takarhat. Más árat jelent a nagykereskedelmi piaci ár, a hosszú távú beszerzési szerződés ára, a kiegyensúlyozó földgáz ára, a kereskedői értékesítési ár és a háztartások által fizetett végfelhasználói ár.
Az opciós vagy egyensúlyozási ügyletek ára ezért nem azonos a fogyasztói számlán megjelenő egységárral. A rendszerhasználók egyensúlyozási költségei hosszabb távon beépülhetnek a kereskedelmi költségekbe, de egyetlen lehívott ajánlatból nem következik automatikusan a lakossági tarifa megváltozása.
Van közvetlen kapcsolata a lakossági földgáz árával?
A lakossági földgáz ellátásában részt vevő kereskedőknek és szolgáltatóknak is gondoskodniuk kell arról, hogy a fogyasztók várható igényéhez elegendő forrás és kapacitás álljon rendelkezésre. Ha a tényleges felhasználás jelentősen eltér az előre jelzettől, az ellátói portfólióban kiegyensúlyozási költség keletkezhet.
A háztartási fogyasztó azonban nem vesz részt közvetlenül a szállítási rendszer egyensúlyozó piacán. Nem kap külön számlát azért, mert a rendszerüzemeltető egy meghatározott gáznapon rövid távú szabványterméket vásárolt.
A lakossági árakra vonatkozó szabályozás, a kedvezményes fogyasztási sáv, az egyetemes szolgáltatási ár és a számlázás módja külön szabályrendszerhez tartozik. Az egyensúlyozási költség és a lakossági földgáz ára közötti kapcsolat ezért közvetett és összetett.
Mit jelent valójában az „1 köbméter földgáz aktuális ára”?
Gyakori lakossági fogyasztói kérdés, hogy mennyi 1 köbméter földgáz aktuális ára, ez azonban szakmailag nem mindig válaszolható meg egyetlen általános számmal.
A földgáz elszámolása alapvetően nem pusztán a mérőn áthaladó köbméterek, hanem a gáz energiatartalma alapján történik. Ugyanaz az egy köbméter gáz eltérő energiamennyiséget képviselhet a gáz összetételétől, égéshőjétől, valamint az alkalmazott állapotkorrekciótól függően.
A számlán szereplő fizetendő összegre ezenkívül hatással lehet az alkalmazott tarifa, a fogyasztási sáv, az elszámolási időszak és a felhasználó szerződéses státusza is.
Az egyensúlyozó piacon pedig jellemzően energiamennyiségekkel – például kilowattórával vagy megawattórával – számolnak, nem egyszerűen lakossági értelemben vett köbméterárral.
Mit kell tudnia egy földgáz ára kalkulátornak?
Egy szakmailag megfelelő földgáz ára kalkulátor nem elégedhet meg azzal, hogy a fogyasztott köbmétert megszorozza egyetlen rögzített árral.
A pontosabb számításhoz figyelembe kell venni a mért térfogatot, a korrekciós tényezőt, a földgáz adott elszámolási időszakra vonatkozó fűtőértékét vagy égéshőjét, az így meghatározott energiamennyiséget, valamint az adott fogyasztóra alkalmazandó értékesítési árat.
Az opciós földgáz mennyiség vagy a rövid távú szabványtermék ára nem használható közvetlenül egy lakossági kalkulátor egységáraként. Az ugyanis egy nagykereskedelmi és rendszer-egyensúlyozási tranzakció ára, nem pedig háztartási végfelhasználói tarifa.
Miért fontos ez a mechanizmus az ellátásbiztonság szempontjából?
A földgáz iránti kereslet erősen időjárásfüggő. Egy váratlan lehűlés rövid idő alatt jelentősen megnövelheti a fűtési célú felhasználást. Közben importforrások, termelőberendezések, tárolók vagy vezetékrendszeri elemek is meghibásodhatnak.
A rendszernek ezért olyan rugalmassági tartalékokra van szüksége, amelyek rövid időn belül mozgósíthatók. E rugalmasságot részben a földgáztárolók, részben az importkapcsolatok, részben a hazai termelés, részben pedig a fogyasztás módosítására képes felhasználók biztosítják.
Az opciós mennyiség alapgondolata lehetővé teszi, hogy a rugalmasság ne informális vagy kiszámíthatatlan módon, hanem előre meghatározott műszaki, kereskedelmi és elszámolási feltételek mellett álljon rendelkezésre.
Mi a rendszerhasználó felelőssége?
A földgázszállító rendszer egyensúlyának fenntartása nem kizárólag a rendszerüzemeltető feladata. A rendszerhasználó felelős saját kereskedelmi portfóliója egyensúlyáért, vagyis napi szinten törekednie kell arra, hogy betáplálásai és vételezései megegyezzenek.
Ehhez pontos fogyasztási előrejelzésre, megfelelő forrásbeszerzésre, kapacitáslekötésre, nominálásra, újranominálásra és szükség esetén rövid távú piaci kereskedésre van szükség.
A rendszerüzemeltető akkor avatkozik be, amikor a rendszer egészének fizikai állapota ezt megköveteli. Az ebből származó költségeket a szabályozás alapján azokkal a rendszerhasználókkal számolják el, akiknek az egyensúlytalansága vagy rendszerhasználata az elszámolásban megjelenik.
Összegzés
Az opciós földgáz mennyiség olyan előre felajánlott rugalmassági lehetőség, amelynek segítségével a rendszerhasználó szükség esetén módosítani tudja a földgáz betáplálását vagy vételezését.
Nem azonos a lekötött kapacitással, a nominálással, a biztonsági földgázkészlettel vagy a háztartásoknak értékesített földgázzal. Elsődleges szerepe a földgázszállító rendszer fizikai és kereskedelmi egyensúlyának fenntartása.
A korábbi „opciós földgáz mennyiség” terminológiát a jelenlegi szabályozásban nagyrészt a rövid távú szabványtermékek és az ezekhez kapcsolódó egyensúlyozási eljárások váltották fel. A mechanizmus alapelve azonban változatlan: hiány esetén több forrásra vagy kisebb fogyasztásra, többlet esetén kisebb betáplálásra vagy nagyobb vételezésre van szükség.
Az ilyen eszközök nélkül a földgázrendszer biztonságos működtetése lényegesen nehezebb, költségesebb és kockázatosabb lenne.
GYIK az opciós földgáz mennyiségről
Mi az opciós földgáz mennyiség egyszerűen megfogalmazva?
Olyan előre felajánlott lehetőség, amely alapján egy rendszerhasználó szükség esetén növeli vagy csökkenti a rendszerbe betáplált, illetve a rendszerből kivett gáz mennyiségét.
Az opciós földgáz mennyiség ténylegesen félretett gázt jelent?
Nem feltétlenül. Elsősorban rendelkezésre álló változtatási lehetőséget jelent. Tényleges gázmozgás akkor történik, ha a rendszerüzemeltető az ajánlatot igénybe veszi.
Ki ajánlhat fel ilyen mennyiséget?
Elsősorban földgázpiaci rendszerhasználók, például kereskedők, termelők, tárolói forrással rendelkező szereplők vagy megfelelő feltételeket teljesítő nagyfogyasztók.
Egy lakossági fogyasztó ajánlhat fel opciós földgáz mennyiséget?
Közvetlenül általában nem. A háztartások fogyasztását a kereskedő vagy egyetemes szolgáltató kezeli és összesíti a saját ellátási portfóliójában.
Mi történik, ha a rendszerüzemeltető lehívja az ajánlatot?
A rendszerhasználónak a szerződéses és piaci szabályok szerint módosítania kell a betáplálását vagy vételezését. Az igénybe vett mennyiséget és annak ellenértékét elszámolják.
Ugyanaz az opciós mennyiség és a kiegyensúlyozó földgáz?
Nem. Az opciós mennyiség előzetesen felajánlott rugalmasság, a kiegyensúlyozó földgáz pedig a napi betáplálás és vételezés különbségének elszámolásában megjelenő mennyiség.
Közvetlenül befolyásolja a lakossági földgáz árát?
Nem közvetlenül. Az egyensúlyozás költsége a földgázpiac működési költségeinek része lehet, de a lakossági végfelhasználói árat külön tarifák és szabályok határozzák meg.
Mi váltotta fel a fogalmat a jelenlegi szabályozásban?
A hasonló funkciót ma elsősorban a 312/2014/EU rendelet szerinti rövid távú szabványtermékek, a kereskedési platformon végzett ügyletek és a hatályos ÜKSZ egyensúlyozási szabályai töltik be.
Mit jelent a pozitív és negatív irányú rugalmasság?
Hiányhelyzetben a rendszernek több betáplálásra vagy kisebb vételezésre van szüksége. Többlethelyzetben ezzel ellentétesen a betáplálás csökkentése vagy a vételezés növelése segíthet.
Miért nem lehet minden esetben a legolcsóbb ajánlatot kiválasztani?
Mert a földgázrendszerben az ajánlat fizikai helye is fontos. Egy olcsó forrás nem feltétlenül képes megoldani egy másik hálózati térségben kialakult nyomás- vagy forráshiányt.

















