A magyar szabályozás ezért teljesítménykategóriák alapján határozza meg, hogy egy termelőberendezés milyen engedély birtokában létesíthető és működtethető. A legfontosabb szabályt a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, vagyis a VET 4. § (1) bekezdése fogalmazza meg:

„Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, vagy önellátó termelői engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély vagy önellátó termelői engedély birtokában lehet.”

A mondat első olvasásra egyszerű teljesítményhatárnak tűnhet, valójában azonban több különböző jogi, műszaki és piaci kategóriát választ el egymástól. Az értelmezéshez tisztázni kell, mit jelent a névleges teljesítőképesség, mi számít kiserőműnek, mikor szükséges termelői működési engedély, és milyen esetben alkalmazható az önellátó termelői engedély.

Mit jelent jogi értelemben a villamos energia termelése?

A villamos energia olyan másodlagos energiahordozó, amelyet valamilyen elsődleges energiaforrás vagy más energiaforma átalakításával állítanak elő. Villamos energiát termelhet többek között naperőmű, szélerőmű, gázturbina, gázmotor, biomassza-erőmű, vízerőmű vagy atomerőmű.

A hétköznapi szóhasználatban az elektromos energia és a villamos energia gyakran azonos jelentéssel jelenik meg. A magyar energetikai jogszabályok azonban következetesen a „villamos energia” kifejezést használják, ezért hatósági, szerződéses és szakmai dokumentumokban ezt célszerű alkalmazni.

A jogszabály szempontjából nem kizárólag az számít termelésnek, amikor az erőmű a megtermelt energiát betáplálja a közcélú hálózatba. Termelés történik akkor is, ha az energiát a termelési helyen használják fel, egy felhasználó fogyasztásának fedezésére fordítják, tárolják, megosztják vagy meghatározott jogi konstrukcióban értékesítik.

Az engedélyezés tehát nem egyszerűen a hálózatba történő villamosenergia-értékesítéshez kapcsolódik. Bizonyos teljesítmény felett már maga a termelőkapacitás létesítése és működtetése is hatósági engedélyhez kötött.

Mi a névleges teljesítőképesség?

A névleges teljesítőképesség azt mutatja meg, hogy az erőmű vagy termelőberendezés a gyártói és műszaki paraméterei alapján mekkora teljesítmény leadására alkalmas meghatározott üzemi körülmények között.

A teljesítmény mértékegysége a watt, illetve annak többszöröse:

Mértékegység	Átváltás
1 kilowatt, vagyis 1 kW	1000 watt
1 megawatt, vagyis 1 MW	1000 kW
0,5 MW	500 kW
50 MW	50 000 kW

Fontos különbséget tenni a teljesítmény és a megtermelt energia mennyisége között. A MW teljesítményt, a MWh és a kWh pedig energiamennyiséget jelöl.

Egy 0,5 MW teljesítményű erőmű egy órán keresztül, folyamatos névleges teljesítményen működve 0,5 MWh, vagyis 500 kWh villamos energiát állítana elő. A tényleges termelés azonban függ az időjárástól, a technológiától, a rendelkezésre állástól, a karbantartástól, a hálózati korlátozásoktól és az üzemeltetési döntésektől.

Az engedélyezési kategóriát nem az éves termelés, hanem alapvetően az erőmű jogszabály szerint meghatározott névleges teljesítőképessége alapján kell megállapítani. Nem változtatja meg tehát az erőmű jogi kategóriáját az, ha egy 1 MW-os berendezés csak ritkán vagy csökkentett teljesítménnyel működik.

A három legfontosabb teljesítménykategória

A szabályozás megértéséhez három alapvető kategóriát érdemes elkülöníteni.

Névleges teljesítmény	Jogi kategória	Fő energetikai engedély
0,5 MW alatt	Nem engedélyköteles kiserőmű	VET szerinti termelői engedély általában nem szükséges
Legalább 0,5 MW, de 50 MW alatt	Engedélyköteles kiserőmű	Kiserőművi összevont engedély
50 MW vagy annál nagyobb	Erőmű	Létesítési engedély, majd termelői működési engedély

A határértékeknél különösen fontos az „eléri” és a „meghaladja” szavak pontos értelmezése.

Egy pontosan 0,5 MW névleges teljesítőképességű létesítmény már engedélyköteles kiserőműnek minősül. Egy pontosan 50 MW-os létesítmény viszont már nem kiserőmű, mert a törvény szerint kiserőműnek csak az 50 MW-nál kisebb erőmű minősül.

Ennek alapján a kiserőművi összevont engedély tipikus teljesítménytartománya:

0,5 MW ≤ teljesítmény < 50 MW.

Az 50 MW-os határt elérő vagy meghaladó létesítményre már a nagyobb erőművekre vonatkozó létesítési és működési engedélyezési szabályokat kell alkalmazni.

Mi történik 0,5 MW alatt?

A 0,5 MW alatti erőművek a VET alapján fő szabály szerint nem tartoznak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott kiserőművi összevont engedély hatálya alá.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ilyen termelőberendezés minden engedély, bejelentés és műszaki feltétel nélkül megépíthető.

A beruházás jellegétől függően szükség lehet hálózati igénybejelentésre, csatlakozási tervre, hálózati csatlakozási szerződésre, hálózathasználati szerződésre, mérési rendszer kialakítására, építésügyi vagy településrendezési eljárásra, környezetvédelmi vizsgálatra, termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére vagy egyéb szakhatósági eljárásra.

A „nem engedélyköteles kiserőmű” elnevezés tehát kizárólag arra utal, hogy a villamosenergia-törvény szerinti termelői engedély nem szükséges. Más jogszabályok alapján ettől még számos követelmény vonatkozhat a beruházásra.

Nem minden 0,5 MW alatti erőmű háztartási méretű

Gyakori tévedés, hogy minden 0,5 MW alatti napelemes rendszer háztartási méretű kiserőműnek, vagyis HMKE-nek minősül.

A háztartási méretű kiserőmű külön jogi kategória. Olyan, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű tartozik ide, amelynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.

Az 50 kVA és a 0,5 MW nem azonos határérték. Az 50 kVA a HMKE kategória felső határa, míg a 0,5 MW, azaz 500 kW az energetikai termelői engedélykötelezettség egyik fő küszöbe.

Létezhet tehát olyan erőmű, amely már nem háztartási méretű, de még nem éri el a kiserőművi összevont engedélyhez szükséges 0,5 MW-os határt. Ilyen lehet például egy 100, 200 vagy 400 kW körüli vállalati napelemes rendszer.

Mit jelent a kiserőművi összevont engedély?

A kiserőművi összevont engedély a legalább 0,5 MW, de 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó hatósági engedély.

Az „összevont” megnevezés arra utal, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyetlen eljárásban engedélyezi a kiserőmű létesítését és az abban történő villamosenergia-termelést.

Ez lényeges különbség az 50 MW-os vagy nagyobb erőművekhez képest. A nagy erőműveknél a létesítési és a termelői működési engedély fő szabály szerint két egymást követő hatósági szakaszt jelent. A kiserőművi összevont engedély ezzel szemben egyetlen energetikai engedélyben kapcsolja össze a beruházás és a későbbi termelés jóváhagyását.

A legalább 0,5 MW-os kiserőmű kivitelezése csak a véglegessé vált kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. Az engedélyben a Hivatal a kivitelezés határidejét is meghatározza.

Az engedély határozott időtartamra szól, de meghosszabbítható. Az engedélyesnek a tervezett üzembe helyezésről, a kereskedelmi üzem kezdetéről és ezek tényleges megtörténtéről is teljesítenie kell a jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeket.

Mit vizsgál a MEKH a kiserőmű engedélyezésekor?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem kizárólag azt ellenőrzi, hogy az erőmű eléri-e a 0,5 MW-os teljesítményhatárt.

A kérelemhez a végrehajtási rendeletben meghatározott műszaki, jogi és gazdasági dokumentumokat kell csatolni. A konkrét dokumentáció a technológiától és a projekt sajátosságaitól függhet, de rendszerint be kell mutatni a kérelmezőt, az erőmű telephelyét, tulajdonosi és használati viszonyait, a termelőberendezések műszaki adatait, az elsődleges energiaforrást, a tervezett éves termelést, a hálózati csatlakozás módját, a kivitelezés ütemezését és az üzemeltetés feltételeit.

A Hivatal azt is vizsgálja, hogy a kiserőmű megfelel-e az alkalmazandó energetikai hatásfokkövetelményeknek, valamint a kérelmező rendelkezik-e, vagy a működés kezdetére rendelkezni fog-e az engedélyköteles tevékenységhez szükséges alapvető eszközökkel.

A hálózati rendszer működését érintő kérdésekben a Hivatal az átviteli rendszerirányító véleményét is kikérheti.

Mi vonatkozik az 50 MW-os vagy nagyobb erőművekre?

Az 50 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek engedélyezése összetettebb.

Ebben a kategóriában elválik egymástól a létesítés és a rendes üzemszerű termelés engedélyezése. A tipikus folyamat a következő:

1. A beruházó megszerzi az erőmű létesítéséhez szükséges energetikai és egyéb hatósági engedélyeket.
2. Megépíti az erőművet, kialakítja a hálózati csatlakozást és elvégzi az üzembe helyezési, illetve próbaüzemi feladatokat.
3. Az eredményes üzembe helyezést követően termelői működési engedélyt kérelmez.
4. A rendes kereskedelmi működés a termelői működési engedély, a hálózati szerződések és a szükséges piaci megállapodások alapján kezdhető meg.

A termelői működési engedélyt a Hivatal akkor adhatja ki, ha az erőmű az eredményes üzembe helyezést követően megfelel a létesítési engedélyben rögzített műszaki adatoknak, a kérelmező rendelkezik a szükséges alapvető eszközökkel, és teljesíti a vonatkozó jogszabályi feltételeket.

A működési engedély határozott időre szól és meghosszabbítható.

Az 500 MW vagy annál nagyobb önálló gépegységeknél további elvi engedélyezési szint is megjelenhet. Ebben az esetben már az erőmű villamosenergia-rendszerre, ellátásbiztonságra, hálózatfejlesztésre és rendszerszintű szolgáltatásokra gyakorolt várható hatását is részletes tanulmányban kell bemutatni.

Mi az önellátó termelői engedély?

Az önellátó termelői engedély nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy vállalkozás saját felhasználásra termel villamos energiát.

A törvény szerint az önellátó termelő egység olyan termelőegység, amelynek csatlakozási teljesítménye meghaladja a 0,5 MW-ot, egy felhasználó közcélú hálózati csatlakozási pontján, betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozik, és a megtermelt villamos energiát ugyanazon csatlakozási ponthoz kapcsolódó felhasználóval, más felhasználóval vagy vételezővel megosztja, illetve részére értékesíti.

Az önellátó konstrukció legfontosabb ismérvei ezért a következők:

• a termelőegység csatlakozási teljesítménye meghaladja a 0,5 MW-ot;
• a csatlakozás egy felhasználói csatlakozási ponton történik;
• a csatlakozási ponton nincs hálózati betáplálási teljesítmény;
• a megtermelt energia helyi felhasználásra, megosztásra vagy meghatározott szereplők részére történő értékesítésre szolgál.

Tipikus példa lehet egy nagy energiaigényű ipari üzem mellé telepített naperőmű, gázmotor vagy kapcsolt energiatermelő berendezés, amelynek termelését az üzem helyben használja fel, és a rendszer műszakilag nem táplálhat be a közcélú hálózatba.

A nulla betáplálás nem pusztán szerződéses vállalás. Olyan műszaki szabályozási és védelmi megoldásokra lehet szükség, amelyek megakadályozzák, hogy a termelőberendezés a csatlakozási ponton keresztül villamos energiát juttasson a közcélú hálózatba.

Az önellátó termelői engedélyesre megfelelően alkalmazni kell a kiserőművi összevont engedélyesekre, illetve a termelői működési engedélyesekre vonatkozó kötelezettségek jelentős részét. A konkrét eljárási szabályokat a termelőegység mérete alapján kell meghatározni.

Az engedély nem azonos a hálózati csatlakozási jogosultsággal

A termelői engedély és a hálózati csatlakozás két különböző jogi kérdés.

A kiserőművi összevont engedély vagy a termelői működési engedély önmagában nem garantálja, hogy a hálózat korlátlan mennyiségű termelést képes fogadni. A beruházónak a hálózati engedélyessel külön csatlakozási eljárást kell lefolytatnia.

A csatlakozási eljárásban többek között azt vizsgálják, hogy a tervezett erőmű milyen feszültségszinten csatlakozhat, rendelkezésre áll-e a szükséges hálózati kapacitás, szükséges-e hálózatfejlesztés, milyen védelmi és irányítástechnikai követelményeket kell teljesíteni, és milyen mérést kell kialakítani.

Egy projekt ezért akkor sem tekinthető megvalósíthatónak, ha az energetikai engedélyezés elvileg lehetséges, de nem áll rendelkezésre megfelelő hálózati csatlakozási lehetőség vagy a szükséges fejlesztés gazdaságilag nem vállalható.

Milyen további engedélyekre lehet szükség?

A MEKH által kiadott energetikai engedély csak az engedélyezési rendszer egyik eleme.

A beruházás helyétől, technológiájától és méretétől függően környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, építésügyi, örökségvédelmi, tűzvédelmi, termőföldvédelmi vagy településrendezési követelmények is felmerülhetnek.

Naperőmű esetén különösen fontos lehet a terület övezeti besorolása, a termőföld más célú hasznosítása, a hálózati csatlakozóvezeték nyomvonala és a környezeti vizsgálat. Szélerőműnél a telepítési terület, a magasság, a zajterhelés, a természetvédelem és a repülésbiztonság is meghatározó lehet. Tüzelőberendezésnél a levegővédelmi, kibocsátási, tüzelőanyag-ellátási és hulladékkezelési szabályok kaphatnak nagyobb szerepet.

Az engedélyezést ezért nem célszerű egymástól elszigetelt hatósági eljárások sorozataként kezelni. A műszaki tervnek, a hálózati csatlakozásnak, a területhasználatnak, a finanszírozásnak és az engedélyezési ütemtervnek egymással összhangban kell állnia.

Termelés és villamosenergia-értékesítés

A villamosenergia-termelés és a villamosenergia-kereskedelem nem teljesen azonos tevékenység.

A termelő az engedélye alapján saját maga által termelt villamos energiát értékesíthet. Ha azonban közvetlenül végfelhasználók részére értékesít, a törvény a kereskedőkre vonatkozó szabályok jelentős részét is alkalmazni rendeli rá.

A piacra lépéshez rendszerint rendezni kell a mérlegköri tagságot vagy mérlegkör-felelősséget, a menetrendadást, a mérési és elszámolási feltételeket, a hálózathasználatot, valamint a termelés értékesítésére vonatkozó szerződéseket.

Az időjárásfüggő erőművek esetében különösen fontos kérdés a termelési előrejelzés pontossága. A tervezett és a tényleges termelés eltérése kiegyenlítőenergia-költséget eredményezhet, ami jelentősen befolyásolhatja a projekt bevételét.

Hogyan kapcsolódik mindehhez a villamos energia ára?

Az erőművi engedélyezési kategóriák önmagukban nem határozzák meg a villamos energia árát. A 0,5 MW-os és az 50 MW-os határ elsődlegesen szabályozási, nem pedig árszabási küszöb.

A termelő által elérhető ár függhet a nagykereskedelmi piaci áraktól, a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződésektől, a támogatási rendszertől, a termelés időpontjától, a kiegyenlítőenergia-költségektől, az időjárástól, a hálózati korlátozástól és az alkalmazott értékesítési modelltől.

Egy naperőmű például jellemzően nappal termel, amikor más naperőművek is nagy mennyiségű energiát kínálhatnak a piacon. Emiatt a naperőmű tényleges értékesítési átlagára eltérhet az éves átlagos piaci ártól.

Az önellátó termelés gazdasági értéke sem feltétlenül azonos a piaci eladási árral. A helyben felhasznált energia értéke elsősorban attól függ, hogy a felhasználó milyen teljes költségű hálózati vételezést vált ki vele, és milyen beruházási, üzemeltetési, finanszírozási és kiegyenlítési költségekkel jár a saját termelés.

Áram ára kalkulátor és villanyszámla kalkulátor: nem ugyanazt számítják

Az villanyáram ára kalkulátor egy online számológép. Egy lakossági kalkulátor általában a fogyasztásból, az árszabásból, az alkalmazható kedvezményes mennyiségből, az energiadíjból, a rendszerhasználati díjakból, az alapdíjból és az adókból becsüli meg a fizetendő összeget.

Egy erőművi gazdaságossági kalkulátor ezzel szemben a beruházási költséget, a finanszírozást, az éves termelést, a degradációt, az üzemeltetési költséget, a várható értékesítési árat, a kiegyenlítési költséget, a hálózati korlátozást és az esetleges támogatást is figyelembe veszi.

A villanyszámla kalkulátor elsősorban fogyasztói oldalról vizsgálja a költségeket. A helyes eredményhez nem elegendő az éves kWh-fogyasztást megszorozni egyetlen interneten talált egységárral, mert a számla több különböző díjelemből állhat.

Az „1 kWh áram aktuális ára” kérdésre ezért nem mindig adható egyetlen, minden fogyasztóra érvényes összeg. Az ár függhet az árszabástól, a fogyasztási sávtól, a hálózati területtől, az elszámolás módjától, a kedvezményektől és attól is, hogy lakossági vagy üzleti felhasználásról van-e szó.

A lakossági villamos áram árak 2027 és az erőművek nagykereskedelmi értékesítési árai két eltérő piacot jelentenek. A lakossági végfelhasználói ár energiadíjat, rendszerhasználati díjakat, alapdíjat és adókat is tartalmazhat, míg az erőmű bevétele jellemzően a megtermelt villamos energia piaci vagy szerződéses értékesítéséből származik.

Milyen hibákat követnek el gyakran a beruházók?

Az egyik leggyakoribb hiba, amikor a beruházó a napelemek egyenkénti névleges teljesítménye, az inverterek teljesítménye, a csatlakozási teljesítmény és az erőmű jogszabály szerinti névleges teljesítőképessége között nem tesz különbséget.

Szintén kockázatos, ha egy nagyobb projektet több kisebb egységre osztanak annak érdekében, hogy az egyes részek látszólag a 0,5 MW-os engedélyezési küszöb alatt maradjanak. A hatóság a műszaki és gazdasági összefüggéseket, a közös telephelyet, a csatlakozási pontot, az irányítást és a projekt egységét is értékelheti. Egy mesterséges projektfelosztás ezért nem feltétlenül változtatja meg a tényleges jogi minősítést.

Gyakori probléma az is, ha a beruházó az energetikai engedélyt tekinti a teljes projekt egyetlen engedélyének, miközben a területhasználati, hálózati vagy környezetvédelmi feltételek még nem rendezettek.

Az önellátó termelésnél különösen fontos a nulla hálózati betáplálás műszaki bizonyíthatósága. Nem elegendő azt feltételezni, hogy a felhasználó fogyasztása mindig magasabb lesz az erőmű termelésénél. Üzemzavar, termelésleállás vagy fogyasztáscsökkenés esetére is megfelelő védelem és szabályozás szükséges.

Az engedélyezési szabály gazdasági jelentősége

A teljesítményhatárok közvetlenül befolyásolhatják a beruházás előkészítési költségét, időigényét, finanszírozhatóságát és kockázatát.

Egy 0,49 MW-os és egy 0,50 MW-os erőmű műszakilag alig térhet el egymástól, jogi szempontból azonban eltérő engedélyezési kategóriába kerülhet. A 0,50 MW-os projekt már kiserőművi összevont engedélyhez kötött, ami részletesebb dokumentációval, hatósági eljárással és folyamatos engedélyesi kötelezettségekkel jár.

Ugyanez igaz a 49,9 MW és az 50 MW közötti különbségre. Az 50 MW-os határ elérése esetén a projekt kilép a kiserőművi kategóriából, és a nagyobb erőművekre vonatkozó, elkülönült létesítési és működési engedélyezési rendszerbe kerül.

A projekt névleges teljesítményét ezért nem kizárólag műszaki vagy kereskedelmi szempontok alapján érdemes meghatározni. Már a koncepciótervezés során vizsgálni kell az engedélyezési küszöbök hatását is.

Összegzés

A villamos energia termelésére vonatkozó szabályozás központi eleme a termelőberendezés névleges teljesítőképessége.

A 0,5 MW alatti kiserőművekhez fő szabály szerint nem szükséges VET szerinti termelői engedély, de a hálózati csatlakozás, a műszaki megfelelés és más hatósági eljárások ettől még kötelezőek lehetnek.

A legalább 0,5 MW, de 50 MW-nál kisebb kiserőművek kiserőművi összevont engedély alapján létesíthetők és működtethetők. Az összevont engedély egyetlen energetikai eljárásban kapcsolja össze a létesítést és a termelést.

Az 50 MW vagy annál nagyobb erőműveknél a létesítési és a termelői működési engedély elkülönül. Az üzemszerű villamosenergia-termeléshez a sikeres üzembe helyezést követően termelői működési engedély szükséges.

Az önellátó termelői engedély olyan speciális, 0,5 MW feletti konstrukcióhoz kapcsolódik, amely felhasználói csatlakozási ponton, hálózati betáplálási teljesítmény nélkül működik.

Az engedélyezési kategória megállapításához minden esetben szükséges a termelőberendezés, a csatlakozási pont, a termelési cél, az értékesítési modell és a hálózati működés együttes vizsgálata.

Gyakran ismételt kérdések

Kell engedély egy 500 kW-os naperőműhöz?

Igen. Az 500 kW pontosan 0,5 MW, ezért a létesítmény már eléri a kiserőművi összevont engedélyhez meghatározott alsó teljesítményhatárt.

Kell MEKH-engedély egy 499 kW-os kiserőműhöz?

A VET szerinti kiserőművi összevont engedély fő szabály szerint nem szükséges, mert a névleges teljesítőképesség nem éri el a 0,5 MW-ot. Hálózati, építési, környezetvédelmi vagy más engedélyezési követelmények azonban fennállhatnak.

Egy 50 MW-os erőmű még kiserőműnek számít?

Nem. A kiserőmű törvényi fogalma az 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű erőműre terjed ki. A pontosan 50 MW-os erőmű már a nagyobb erőművekre vonatkozó engedélyezési kategóriába tartozik.

Mi a különbség a kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély között?

A kiserőművi összevont engedély a 0,5 MW-tól 50 MW alatti tartományban a létesítést és a termelést egy eljárásban engedélyezi. Az 50 MW-os vagy nagyobb erőműveknél előbb létesítési engedély, majd az üzembe helyezést követően külön termelői működési engedély szükséges.

Mit jelent a nulla betáplálás az önellátó termelésnél?

Azt jelenti, hogy a termelőegység csatlakozási pontján keresztül nem kerülhet villamos energia a közcélú hálózatba. Ezt megfelelő műszaki védelemmel és szabályozással kell biztosítani.

Egy vállalati napelem automatikusan önellátó termelőegység?

Nem. Az önellátó termelőegységnek a törvényben meghatározott valamennyi feltételt teljesítenie kell, ideértve a 0,5 MW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményt, a felhasználói csatlakozási ponton történő csatlakozást és a betáplálási teljesítmény hiányát.

Az engedély megszerzése után automatikusan betáplálhat az erőmű a hálózatba?

Nem. A hálózati csatlakozásra, a betáplálható teljesítményre, a mérésre és a hálózathasználatra külön szerződéses és műszaki feltételek vonatkoznak.

Befolyásolja az erőmű teljesítménye a villamos energia árát?

Az engedélyezési kategória közvetlenül nem határozza meg az árat. A termelési költségre és az értékesítési lehetőségekre azonban hatással lehet az erőmű mérete, technológiája, csatlakozása, finanszírozása, kiegyenlítési költsége és termelési profilja.

Egy villanyszámla kalkulátor használható erőművi megtérülés számítására?

Nem teljes körűen. A lakossági vagy üzleti villanyszámla kalkulátor fogyasztói díjakat becsül. Egy erőmű megtérülési számításához a beruházási, finanszírozási, termelési, piaci, kiegyenlítési és hálózati kockázatokat is figyelembe kell venni.

Melyik hatóság adja ki a termelői engedélyeket?

A kiserőművi összevont engedélyt, a nagy erőművek létesítési engedélyét, a termelői működési engedélyt és az önellátó termelői engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adja ki.